Detroitban is kikapott a Golden State (Fotó: Twitter)

 

New York Knicks–Milwaukee Bucks 136–134 – hosszabbítás után

Nagyot küzdött a New York. Komoly bravúrt mutatott be (ismét) a Knicks azzal, hogy legyőzte a (most már csak) ligaharmadik Milwaukee-t, a sikert pedig ezúttal két dolognak köszönhette a társaság: az extra kinti dobóformának és a „soha nem adom fel” mentalitásnak. A harmadik negyedben 16 pontos hátrányban voltak, bő hat perccel a rendes játékidő vége előtt még mindig 14 ponttal vezetett a Bucks, innentől azonban nagyot harcoltak, Mudiay triplájával kiegyenlítettek, majd óriásit védekeztek az utolsó játéknál és kiharcolták a hosszabbítást. Ott is kiélezett volt a küzdelem, de egy perccel a vége előtt Dotson hármasával visszavették a vezetést és bár voltak clutch hibáik, végül kiharcolták a győzelmet: az utolsó öt másodpercbem két blokkot is kiosztottak, illetve megköszönhették Brook Lopeznek is, hogy mindkét büntetőjét kihagyta. Ez persze már nem számít, a lényeg, hogy megnyerték a meccset, Emmanuel Mudiay (28 pont, 7 gólpassz, 4/5 tripla), a padról beszálló Damyean Dotson (21 pont, 5/5 tripla) és a sokat kritizált, de most karriercsúcsot hintő Kevin Knox (26 pont, 4-4 lepattanó és gólpassz) is nagyot játszott, csapatszinten pedig kereken 20 hármast bombáztak be 58.8 százalékos hatékonysággal és ezzel a teljesítménnyel, ezzel a hozzáállással kivívták Mike Budenholzer tiszteletét is: a Bucks trénere is nagyon dicsérte őket a meccset követően...

Meg kell tanulni nyerni. A remek idénykezdet óta azért erősen visszaesett a Milwaukee, több olyan mérkőzést is elvesztett, ami kötelező lett volna, vagy ahol esélyesebbnek tűnt és nem tud győzelmi sorozatot építeni – a 7–0-s rajt óta 8–7-et hozott az együttes és egyetlen 3–0-s szériát leszámítva minden győzelme után vereséget szenvedett. Most is nyerniük kellett volna a vendégeknek, a kezükben volt a meccs a rendes játékidőben és a hosszabbításban is ott volt az esélyük, csak be kellett volna dobni a büntetőket – a lezárásokkal azonban még vannak gondjaik. Giannis Antetokoumpo (33 pont, 19 lepattanó, 7 gólpassz) egyébként érdekes módon nem is a vereségről beszélt a meccset követően, hanem arról, hogy még az első negyedben Mario Hezonja tiszteletetlen volt vele, mert átzsákolta, majd a földön át is lépte – a görög ezt nagyon zokon vette, később megpróbált revansot venni és úgy fogalmazott, hogy ha még egyszer ezt teszi Hezonja, akkor megüti.

A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

A Knicks legjobb dobói: Mudiay 28/12, Knox 26/15, Hardaway Jr. 21/9, Dotson 21/15
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 33, Bledsoe 27/9, Brogdon 22/12

Detroit Pistons–Golden State Warriors 111–102

Steve Kerr magára vállalta. A GSW vezetőedzője azt mondta a meccs után, hogy ez talán a valaha volt legrosszabb mérkőzése volt trénerként: szerinte a korai faultproblémák után egyáltalán nem talált olyan ötöst, ami felvette volna a kesztyűt a Detroit magasaival, nem dobták a hármasokat és rengeteg támadópattanót engedtek, ez pedig most az ő hibája. Pedig Steph Curry 11 kihagyott meccs után visszatért és bár az első félidőben még gyengélkedett, a fordulás után már beszórt 20 pontot, de hiába javult fel ő, hiába zárt jó számokkal Kevin Durant (28 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) és Klay Thompson is (21 pont, 8 lepattanó), nem volt meg a kellő spacing, nem volt meg a kellő agresszivitás, így pedig bedarálta őket a Pistons – Durant egyébként azt mondta, hogy ezek közül egyik sem Kerr hibája, ők maguk játszottak úgy, ahogy nem szabadott volna. Az első félidőben beszedett tíz pont körüli hátrányukat gyakorlatilag végigvitték a másodikban is, egyszer sem tudták megtörni a ritmust és futást vezetni, a Detroit nagyon stabilan játszott végig – zsinórban másodszor, összességében kilencedszer kaptak ki és már csak negyedikek Nyugaton.

Érvényesítette akaratát a Pistons. A back-to-backet játszó hazaiak nagyon tudatosan és fizikálisan kosárlabdáztak ezen az estén, abszolút ráerőltették akaratukat a bajnokra és gyakorlatilag végig kézben tartották, kontrollálták az összecsapást. Ennek alapja természetesen Blake Griffin (26 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz) és Andre Drummond (16 pont, 19 lepattanó, 3 labdaszerzés, 2 blokk) játéka volt, de igazán egyikük sem hozott magához képest különösebb extrát, viszont most rajtuk kívül még négyen eljutottak tíz pontig és mindenki odatette magát védekezésben is – elvették a Warriors tripláit (hatot dobtak összesen, alig 23 százalékkal), leszedtek 14 támadópattanót és nem engedték megőrülni Durantéket. Egyszer azért meginogtak és Drummond hackelése sem jött jól nekik, de „kimozogták” a helyzetet és zsinórban ötödik győzelmükkel egyetlen meccsre vannak a keleti második helytől.

A Pistons legjobb dobói: Griffin 26/6, Johnson 19/9, Jackson 17/6
A Warriors legjobb dobói: Durant 28/3, Curry 27/9, Thompson 21/3

Washington Wizards–Brooklyn Nets 102–88

Tompa volt a Nets. Egy dupla hosszabbításos vereség másnapján sosem nagy élvezet pályára lépni, ez pedig most jól látszott a Brooklyn játékán is, a vendégcsapat lassú, körülményes és pontatlan volt, ez pedig főleg a második félidőben már nagyon kijött – a nagyszünetben még csak egy pont volt a hátrányuk, de a fordulást követően elvitte a meccset a Washington. A 88 dobott pont negatív szezoncsúcs számukra, a 37 százalékos mezőnymutató és a 24 százalékos triplázás is beszédes, illetve az is, hogy D'Angelo Russell mindössze nyolc mezőnykísérlettel zárt – nem volt meg az energia és az élesség náluk, úgyhogy zsinórban hatodszor is kikaptak.

A Wizards sem játszott jól. Nagyon azért a fővárosiak sem lehetnek büszkék a teljesítményükre, persze ők is back-to-backet játszottak, de egy könnyebb fajtát és a hazai pálya is őket segítette. A védekezésüket sikerült összekapniuk annyira, hogy a hullafáradt Brooklynt megfogják, elöl pedig a húzóemberek végül hozzátettek annyit egyénileg, hogy az elég legyen a győzelemhez – John Wall 30 ponttal és 9 gólpasszal zárt, ő volt a vezér, de Bradley Beal és Markieff Morris is elérte a 20 egységet, úgyhogy most Jeff Green hiánya is belefért számukra. Az 1–7-es rajt óta egyébként 8–7-et hoztak, de még mindig nem kapaszkodtak fel a playoff-helyek közé, most pedig négymeccses idegenbeli túrára indulnak úgy, hogy vendégként egyelőre csak 2–9-es mérleget tudnak felmutatni.

A Wizards legjobb dobói: Wall 30/9, Beal 22, Morris 20/6
A Nets legjobb dobói: Crabbe 14/9, Hollis-Jefferson 11/3, Carroll 10/6

Cleveland Cavaliers–Toronto Raptors 95–106

Lowry hiányát is elbírta a Toronto. A vendégek irányítója hátfájdalmak miatt ülte ki ezt a találkozót, erről pedig a csapattársai is csak az utolsó pillanatban értesültek, de komolyabb problémát azért ez sem okozott nekik. Kawhi Leonard kicsit többet vállalt (34 pont, 11/21 mezőnyből, 9 lepattanó, 2 blokk), a Lowry helyén kezdő VanVleet pedig elöl-hátul igyekezett pótolni Lowryt – 15 pontot szórt, mozgatta a csapatot és védekezésben is próbált kiemelkedőt alkotni. A kanadaiak összességében nem voltak túl élesek és nem életük meccsét játszották, de a záró etapra már tízpontos előnyt építettek ki, majd amikor a Cavs kicsit közelített, VanVleet bevert egy nagy hármast, a csapat pedig egy újabb kötelező győzelmet pipálhatott ki – zsinórban nyolcadszor nyertek és a csapat történetében rekordgyorsasággal érték el a 20. sikerüket. 

Helytállt a Cleveland. Végig volt tartásuk a back-to-backet játszó hazaiaknak, jól védekeztek, megnyerték a lepattanózást és ha egy kicsit nagyobb tűzerejük van, akár meglepetést is okozhattak volna - az 5/22 triplát viszont nem nagyon tudták mivel ellensúlyozni és ezúttal is eléggé erőlködniük kellett a kosarakért. Pedig George Hill hosszú idő után visszatért, Larry Drew pedig úgy döntött, hogy két irányítóval, Hill-lel és az újonc Collin Sextonnal kezd, hogy gyorsabbak legyenek és több playmakerük legyen a parketten, de megváltást ez sem hozott támadásban, így maradt az izmozás – a Toronto nem tette meg azt a szívességet, hogy leeresszen, úgyhogy ez ezúttal csak egy szorosabb vereséghez volt elég. Érdekesség egyébként, hogy Rodney Hood alig hat percet pihent, de abban a hat percben tíz ponttal a Cleveland nyert...

A Cavaliers legjobb dobói: Thompson 18, Clarkson 18/3, Hood 13/3, Burks 13/3
A Raptors legjobb dobói: Leonard 34/9, Siakam 15, VanVleet 15/3, Green 15/9

Houston Rockets–Chicago Bulls 121–105

Az első negyedben megalapozta a Houston. Az előző esti gála után nagy szüksége volt erre a győzelemre a hazai alakulatnak és ennek szellemében kezdte is a meccset Mike D'Antoni csapata – 38–22-re nyerték az első negyedet, James Harden pedig egymaga 15 pontot szórt ebben a periódusban. A folytatásban azért csökkent a fölényük, a nagyszünetben „csak” tíz pont volt közte, sőt, a harmadik negyedben egészen négy egységig zárkózott a Chicago, de itt még egyszer megrázta magát a Rockets, a záró etapot 12 pontos fórral kezdhette meg, majd ott egy rohammal el is döntötte a küzdelmet – a hajrában D'Antoni kiüríthette a kispadot és pihenőt adhatott a kezdőknek. Harden végül 30 pontot szórt, csapatszinten 50 százalékkal dobtak mezőnyből és 39 százalékkal süllyesztettek el 16 triplát, ha nem is gáláztak, de magabiztosan hozták a kötelező győzelmet, úgyhogy ismét 50 százalékra javultak és feljöttek a nyugati nyolcadik helyre.

Markkanen debütált. A Bulls csak rövid ideig tudta megszorítani ellenfelét, jóval gyengébben dobott, főleg kintről, egyénileg csak Zach LaVine (29 pont, 11/17 mezőnyből) és Jabari Parker (21 pont, 12 lepattanó) produkált jó számokat, úgyhogy sorozatban hatodszor is kikapott a gárda, de a fő sztori az ő szemszögükből mindenképpen Lauri Markkanen visszatérése volt. A másodéves magasember az idény eddigi összes meccsét kihagyta könyöksérülése miatt, most kezdte meg a szezont és saját bevallása szerint a rozsdán kívül semmi rosszat nem tapasztalt, a könyökével nem volt gondja, úgyhogy most boldog – játszott is csereként 26 percet és el is vállalt 14 dobást, bár ebből csak négy esett be és összességében még nem volt túl hasznos az ő játéka. Ezzel együtt biztos, hogy fel tudja dobni a Bullst, amint elkapja a fonalat, hiszen tavaly azért csak átlagolt újoncként 15 pontot és 7.5 lepattanót...

A Rockets legjobb dobói: Harden 30/18, Capela 18, Gordon 15/9
A Bulls legjobb dobói: LaVine 29/6, Parker 21/3, Holiday 11/3 

Minnesota Timberwolves–Boston Celtics 109–118

Hayward most tért vissza igazán. Tavalyi szörnyű lábtörése után idén kicsit keresi még a formáját a Boston swingmanje, egy ideje már a kezdőből is kikerült, de ezen a találkozón megmutatta, hogy mit lehet tőle várni akkor, ha visszatalál korábbi önmagához. Ugyan ismét a padról érkezett, de 30 percet játszott és 30 pontos szezoncsúcsot hintett, közte 4/5 triplával, leszedett még 9 lepattanót és kiosztott 8 gólpasszt is, egyértelműen ő volt csapata legjobbja – végre megvolt az eddig hiányolt agresszivitása és ezzel nem tudott mit kezdeni a Minnesota. A többieken is látszott, hogy mennyire örülnek Hayward sikerének, de a pályán ezúttal „csak” ki kellett őt egészíteni, Kyrie Irving (21 pont, 9 gólpassz), Jayson Tatum (19 pont, 9 lepattanó) és Marcus Morris (16 pont, 4/7 tripla) is jól tette a dolgát, csapatszinten 17 hármast küldtek a gyűrűbe és ha dominálni nem is tudtak, de egy fokkal jobbak voltak, mint a Wolves. A hajrában aztán Hayward még rátett egy lapáttal, az utolsó három és fél percben egymaga 11 pontot szórt, miután 103–101-re közelítettek a hazaiak és ennek köszönhetően a Jaylen Brownt nélkülöző Boston ezt a meccset is meg tudta nyerni, úgyhogy hármas sikerszériával fogadhatják a New Yorkot. 

A védekezés hiányzott. Az utóbbi mérkőzések sikereit egyértelműen a jó védekezésnek köszönhette a Minnesota, nyolc találkozó után most először kaptak 103 pontnál többet, így egy négyes győzelmi sorozatuk szakadt meg. A megszokottnál szellősebb védekezés mellett azért a pontos dobások is hiányoztak, Teague 3/10-et, Towns 6/15-öt, Wiggins 5/12-t, Covington 4/11-t hajított mezőnyből és bár büntetőkkel igyekeztek ezen kozmetikázni, nem volt bennük olyan tűzerő, hogy egy dobópárbajt megnyerjenek a Bostonnal szemben – pedig Derrick Rose hatalmas enegiát (26 pont, 11/18 mezőnyből 4 gólpassz) hozott a kispadról, de ez csak arra volt elég, hogy a negyedik negyedben megszorítsák ellenfelüket. 

A Timberwolves legjobb dobói: Rose 26/6, Towns 20/6, Wiggins 17/6, Covington 17/6
A Celtics legjobb dobói: Hayward 30/12, Irving 21/6, Tatum 19/9

Sacramento Kings–Indiana Pacers 111–110

A Kings csinálta meg a clutch játékokat. Végig fej-fej mellett haladtak az ellenfelek, nagyon szoros, kiegyenlített mérkőzést vívtak, hol egyik, hol másik gárda járt egy kicsit előrébb, de végig lüktető volt a derbi, összesen 25 alkalommal változott a vezető csapat kiléte – így volt ez a negyedik negyedben is, pedig akkor már kicsit elfáradt mindkét együttes és visszaesett a támadójáték. Bő egy perccel a vége előtt Darren Collison triplájával hárompontos előnybe került a Pacers, de innentől minden a Kings szájíze szerint alakult: Fox labdát és duplát szerzett, Collisonra támadófaultot fújtak, majd 16 másodperccel az órán Fox ugyan kihagyta a ziccert, de érkezett Willie Cauley-Stein és visszazsákolta a támadópattanót, ezzel előnyhöz juttatta a hazaiakat. Volt még idő válaszolni, de Bojan Bogdanovic dobása kimaradt, majd ezt követően a feldobás sem jött össze az Indianának, úgyhogy a clutch játékok most a Kings javára döntöttek – persze nem érdemtelenül, hatan jutottak náluk tíz pont fölé, 45 százalékkal tripláztak, megnyerték a lepattanózást, úgyhogy három vereség után tudtak újra mérkőzést nyerni. 

A labdára nem tudtak vigyázni. A két csapat összesen 45 alkalommal adta el a játékszert 25-20 arányban a Pacers „javára” és ezekből összesen 40 pont született, úgyhogy a jó dobóteljesítmények mellett azért bőven akadtak hibák is mindkét félnél. A festékből eredményesebb volt az Indiana, kintről pontosabban célzott a Sacramento, de a vendégeknél a végén talán hiányzott Victor Oladipo – ő továbbra sem bevethető és a cluch helyzetek megoldása általában az ő feladata ennél a csapatnál. A gárda így 2–2-vel zárta idegenbeli túráját, most jön három nap pihenő és egy hazai kötelező a Chicago ellen. 

A Kings legjobb dobói: Bogdan Bogdanovic 20/9, Hield 18/6, Cauley-Stein 17
A Pacers legjobb dobói: Bojan Bogdanovic 27/6, Young 14, Turner 14, McDermott 14/6