Ja Morant újfent oktatott (Fotó: Getty Images)

 

Cleveland Cavaliers–Minnesota Timberwolves 122–127


A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Majdnem elrontotta a Wolves. Ugyan rosszul kezdték a meccset a vendégek, de az első negyed után alkalmazkodtak a Cavs harcmodorához és a 11 pontos hátrányukból hárompontos előnyt csináltak a nagyszünetig, a második negyedet már ők uralták – hogy aztán a harmadikban fussanak egy 26–7-et és 23 pontos előnyt építsenek fel. Itt úgy tűnt, hogy eldőlt a küzdelem, a Minnesota kézben tartja az eseményeket, de a Cleveland Kevin Love vezetésével nem adta fel és a kicsit bealvó Wolves hibáit kihasználva felzárkózott, sőt, a meccs hajrájában 122–122-nél ki is egyenlített Cedi Osman hármasával. A Wolves viszont végül megúszta és nem kellett nagy árat fizetnie a korai hátradőlésért: Karl-Anthony Towns beverte első és egyetlen hármasát 12 másodperccel a vége előtt, az ellentámadásból Osman válasza kimaradt, így D'Angelo Russell két büntetővel beállíthatatta a végeredményt. A Cavs két hónap után először kapott ki otthon, a Minnesota pedig nagyon fontos idegenbeli sikerrel gazdagodott azok után, hogy kis híján elrontotta a félig már megnyert meccsét – őrzi a nyugati hetedik helyét Chris Finch együttese.

Pedig támadásban jó volt a Cavs. Az utóbbi meccsekkel ellentétben most volt ritmusa a clevelandi támadásoknak annak ellenére, hogy Garland, LeVert és Rondo sem állt rendelkezésre – Brandon Goodwin ezúttal megoldotta a playmaker szerepkört, 17 pontja mellett 12 gólpasszt osztott szét egyetlen eladott labdával. Az alapot ez adta meg, mellette a 9/10-et dobó Allen, a dupla-duplázó Mobley és a padról egyaránt minimum 20 ponttal beszálló, extra tűzerőt hozó Love és Osman pedig kiegészítette mindezt, így csapatszinten 53%-os mezőnymutatóval, 40% feletti triplázással és 29 gólpasszal zártak. A 22 eladott labda, az abból kapott 35 pont, valamint az egyébként is harmatos védekezés viszont ellensúlyozta a támadásbeli javulást, így végül a kukába a dobhatták utóbbit – legközelebb a Hornets ellen próbálhatnak meg javítani.

A Cavaliers legjobb dobói: Love 26/15, Allen 21, Osman 21/5
A Timberwolves legjobb dobói: Russell 25/12, Edwards 17/3, Towns 17/3, McDaniels 17/15

Orlando Magic–Indiana Pacers 119–103

A harmadik negyed döntött, Fultz is visszatért. A nagyszünet utáni percekben dőlt el ez a mérkőzés, az Orlando már a félidőt is egy 17–7-tel zárta, de a fordulást követően egy 14–2-es futást rakott össze a hazai alakulat, amely során ráadásul a Pacerstől két technikaival kiállították Jalen Smith-t is. A harmadik negyedet összességében 15 pontos előnnyel zárták a hazaiak és az Indy innentől már nem tudott igazán válaszolni, ez a különbség végig megmaradt a folytatásban és a pontosan 11-gyel (!) kevesebb eladott labdát vétő Magic újabb szép győzelmet aratott a Houston elleni meccs után. A társaságnál Wendell Carter Jr.-t érdemes kiemelni egyénileg, aki 21 ponttal és 12 lepattanóval zárt, de Mo Bamba és Jalen Suggs is dupla-duplázott, összességében pedig nyolc játékosuk is kétszámjegyű ponttermést tett a közösbe. Ebben a nyolcban benne volt az a Markelle Fultz is, aki 14 hónappal ezelőtt szenvedett ACL-szakadást és ezen a mérkőzésen tért vissza az iszonyatosan hosszú szünet után – 16 perc alatt 5/7 dobását a gyűrűbe küldte, 10 pontig és 6 gólpasszig jutott, saját elvárásait bőven túlteljesítve mozgott. Ez volt a társaság 15. győzelme idén és bár még mindig utolsó a ligában, de ezen a téren utolérte a Pistons-Rockets duót – most már újra el kellene kezdeni kikapni a draftcetli miatt...

Nem tudott ismételni a Pacers. Előző este a Boston ellen mutatott be bravúrt az Indiana, remek játékkal, nagyszerű dobóformával verte meg a liga egyik legjobb formában lévő csapatát, ebből viszont semmi sem látszott most a back-to-back második felén. Rengeteg hibával, 22 eladott labdával, simán elvesztett támadópattanózással operált a társaság, Malcolm Brogdon és Lance Stephenson nem játszott, a Haliburton-Hield duó pedig ennyit tudott kihozni az estéből – főleg azok után, hogy az egyébként 25 perc alatt 14 pontot és 8 lepattanót jegyző Smith-t kiállították. Ezúttal szinte mindent rosszul csinált Rick Carlisle alakulata elöl és hátul is, most viszont egy nap pihenő alatt rendezheti a sorait és holnap megpróbálhat visszavágni az Orlandónak.

A Magic legjobb dobói: Carter Jr. 21/3, F. Wagner 15/3, Bamba 15/3
A Pacers legjobb dobói: Haliburton 23/9, Hield 18/9, Smith 14/9

Brooklyn Nets–Toronto Raptors 97–133

Visszatért a Toronto. A szünet után két pocsék meccset játszott a Raptors, sem mentálisan, sem fizikálisan nem volt a helyzet magaslatán Nick Nurse alakulata, erre az estére viszont összeszedte magát a társaság és újra korábbi önmagát idézte. A kanadaiak már az első negyedben jelezték, hogy ez most más lesz, amikor 42 pontot tettek fel a táblára és 15 egységnyi előnyt építettek fel, majd a második játékrészben tovább nyitották az ollót és a nagyszünetben húsz pont feletti fórban voltak – innentől nem volt más dolguk, mint ezt menedzselni, amit tökéletesen meg is tettek és végül kiütéses győzelmet arattak. Elbírták, hogy Anunoby mellett VanVleet sem állt rendelkezésre és azt is, hogy Pascal Siakam 2/14-et dobott mezőnyből: Scottie Barnes (28 pont, 16 lepattanó, 4 gólpassz, 5 labdaszerzés, 12/14 mezőnyből) szenzációsan játszott és mellette Achiuwa, Flynn vagy éppen Young is remekelt. Csapatszinten 51,5%-kal dobtak mezőnyből, 47%-kal süllyesztettek el 18 triplát és 35 gólpasszt osztottak szét, azt csináltak, amit csak akartak, a Netsnek nem volt ellenszere – kellett már nekik ez a siker, holnap pedig szintén a Brooklynnal találkoznak, csak már Torontóban.

Vissza a valóságba. A legutóbb Milwaukee-ban bemutatott bravúr után ezúttal visszasüllyedt a realitások talajára a Nets, amelynél természetesen nem játszhatott az akkor szezoncsúcsot dobó Kyrie Irving és ezen a mérkőzésen abszolút nem volt tartása az együttesnek. Az érvénytelen védekezést 38%-os mezőnymutatóval és 23 eladott labdával fejelték meg, leindításból 32–9-re, a festékben 58–32-re kaptak ki és egy pillanatig sem volt esélyük arra, hogy megszorítsák ellenfelüket. Steve Nash vezetőedző az egészségügyi protokoll alá került, így Jacque Vaughn meccselt helyette, de nem elemezte túl a történteket, csak annyit mondott, hogy a játékosoknak rá kell jönni, hogy ennél többre képesek és meg kell mutatniuk ezt Torontóban. Ahol egyébként hiába lesznek idegenben, Irving szintén nem játszhat...

A Nets legjobb dobói: Aldridge 15/3, Brown 14/6, Thomas 14/3
A Raptors legjobb dobói: Barnes 28/3, Achiuwa 20/9, Flynn 18/9

Miami Heat–Chicago Bulls 112–99

Uralta a meccset a Miami. Végig kézben tartotta az eseményeket a Heat, a hazai alakulat már az első negyedben állva hagyta ellenfelét és 14 pontos előnyt épített fel, majd amikor visszajött tíz alá a Bulls, akkor ismét emelt a tempón és a második játékrészben 18-cal is vezetett. Innen megint feljebb kapaszkodott a Chicago és egészen hat egységig közelített, de a harmadik negyedben eldöntötte a küzdelmet a Miami: remek védekezéssel és gördülékeny, gyors, hatékony támadójátékkal lelépte riválisát Erik Spoelstra alakulata és 20 egység körüli, vagy inkább afeletti fórt halmozott fel. Ezt aztán minden gond nélkül menedzselte is a végéig, a Bulls csak az utolsó három percben tudott ezen valamelyest kozmetikázni, de összességében nem volt kérdés a hazaiak sikere, végig uralták az összecsapást a floridaiak. Spoelstra végül nem is szakította meg játékosait, csak Tyler Herro, valamint a hiányzó Kyle Lowry helyén kezdő Gabe Vincent érte el a 30 perces határt, a többieknek extra pihenő jutott a rangadón – öten is 13-20 pont között dobtak náluk, egyéni extra nélkül, kollektív csapatmunkával nyertek. Ezzel a sikerrel egyrészt két meccsre növelték előnyüket Kelet élén, másrészt 3–0-ra vezetnek az egymás elleni párharcban a Chicagóval szemben, így ezen a téren már biztosan legyőzték LaVine-éket.

Akadozott a Bulls. Védekezésben sem nagyon talált megoldást a Chicago, de az utóbbi hetekhez képest a változást az jelentette, hogy támadásban sem tudta saját játékát játszani a vendégcsapat. Az elmúlt időszak szupersztárját, DeMar DeRozant gyakorlatilag levette a pályáról a Heat, alig 18 pontot dobott és azokat is általában védő(k) felett, nehéz helyzetekből, Nik Vucsevics is nagyon küzdött elöl-hátul Bam Adebay sebességével és atletikusságával, csapatszinten összesen hét triplát tudtak bedobni és nem tudtak rohanni sem, alig öt pontot szereztek leindításból. Billy Donovan vezetőedző annyit mondott, hogy sok olyan játékosuk van, akinek még nincs tapasztalata ilyen szintű rangadókon, így jót tesz nekik egy-egy ilyen találkozó – a playoffra kell felkészülniük...

A Heat legjobb dobói: Vincent 20/12, Herro 20/3, Adebayo 15, Butler 15
A Bulls legjobb dobói: LaVine 22/6, Dosunmu 18/6, DeRozan 18

Memphis Grizzlies–San Antonio Spurs 118–105

A Ja Morant-show újabb epizódja. Két napja dobott 46 pontos franchise-rekordot Ja Morant, a Memphis szupersztárja pedig ezúttal még azt a teljesítményét is meg tudta javítani: az első félidőben egészen döbbenetes dolgokat művelt, de a másodikban is folyamatosan büntette a Spurst. Morant végül 52 ponttal döntötte meg saját karriercsúcsát és a Grizzlies franchise-rekordját is, 22/30-at dobott mezőnyből és 4/4-et távolról, de a számok nem írják le, hogy miket csinált – volt kilenc-tízméteres triplája, bemutatta a szezon legnagyobb poszterét és egyik legőrültebb félidei buzzerét, de a duplázásokat is folyamatosan megverte, három ember gyűrűjéből is betalált, abszolút videójáték-meccset játszott. Ugyan csapata ennek ellenére sem tudta lelépni a Spurst és a texasiak végig közel tudtak maradni, de Morant aztán a záró etapban sorozatban 13 pontot termelt, amellyel megtörte az ellenállást – 104–99 után jött ez a roham tőle, innen már nem volt visszaút a San Antonio számára. Az irányító ihletett napját a társak is elhűlve figyelték, De'Anthony Melton például úgy fogalmazott, hogy Morant máskor is mindig eljut a gyűrűig, de most olyan játszi könnyedséggel szedte szét az ellenfelet és olyan simán csinált szenzációs dolgokat, hogy különlegesnek érzi magát, hogy ilyen közelről nézhette ezt végig. A Memphis ezzel már csak egy meccsre van a Golden State-től...

Nem tudott mit tenni a Spurs. A vendégeknél Dejounte Murray és Jakob Pöltl is visszatért az előző meccs kihagyása után, de pont ők szenvedték meg leginkább Morant döbbenetes estéjét – Murray sem tudott vele mit kezdeni, Pöltl pedig hiába próbálta védeni a gyűrűt, vagy duplázásoknál kilépni az ellenfél vezérére, már a gondolat megszületésének idején verve volt. A számaik azért nem lettek rosszak, Murray 21 ponttal és 8 gólpasszal, Pöltl pedig 16 ponttal és 10 lepattanóval zárt, rajtuk kívül a padról 22 ponttal beszálló Lonnie Walker IV is kiemelhető, 41 kosarukra 30 gólpassz jutott, de egyrészt gyengén dobtak, másrészt a védekezésükön nem tudtak változtatni, tehetetlennek bizonyultak. Nem játszottak rosszul, de elég jók sem voltak a mostani Memphis legyőzéséhez – Gregg Popovich sem tudott mást mondani, Morantet dicsérte, ők pedig készülnek a Kings elleni csütörtöki derbire...

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 52/12, Melton 15/6, Jones 13/3
A Spurs legjobb dobói: Walker IV 22/6, Murray 21/3, Pöltl 16

Milwaukee Bucks–Charlotte Hornets 130–106

Javított a Bucks. Érvényesítette a papírformát a címvédő, a hosszabbításos vereség után back-to-backet játszó Charlotte ellen már nem hibázott a mostanában gyenge formában lévő Budenholzer-legénység. A hazaiak az első negyedben kicsit még tapogatóztak, aztán a másodikban emeltek a szinten és megroppantották fáradt ellenfelüket, a nagyszünetben már 23 ponttal vezettek, a harmadik játékrészben harminc egység fölé növelték az előnyüket és végül tükörsimán, kiütéssel hozták a kötelezőt. A meccs alakulása miatt jutott idő pihenni is, Jevon Carter játszotta a legtöbbet, de ő sem érte el a 30 perces határt, egyénileg pedig Janisz Adetokunbo (26 pont, 16 lepattanó, 6 gólpassz, 2 labdaszerzés, 4 blokk) ennyi idő alatt is ki lehet emelni, ő abszolút dominálni tudott – de Jrue Holiday és Bobby Portis is eljutott 20-21 pontig. A Hornets nem tudta felvenni a kesztyűt, nem volt erejük a vendégeknek ahhoz, hogy tartsák a lépést, így bedobták a törölközőt és sima vereséget szenvedtek – igaz, közben Terry Rozier valamiért 36 percet játszott, ők nem pihentek annyit...

A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 26, Holiday 21/15, Portis 20/12
A Hornets legjobb dobói: Ball 24/12, Rozier 17/3, Oubre Jr. 17/9

Oklahoma City Thunder–Sacramento Kings 110–131

Elszabadult a Kings. A korábbi gyenge teljesítmények után most nagyon hatékony játékkal aratott győzelmet a Sacramento, a vendégek 56%-kal tüzeltek mezőnyből és 30 gólpasszt osztottak szét, támadásban rendkívül olajozottan működtek. De'Aaron Fox (29 pont, 10 gólpassz), a 23 pontos Harrison Barnes, a kezdőbe kerülő Trey Lyles (24 pont, 10/14 mezőnyből) és a kevesebb dobást vállaló, de sokat dolgozó Domantas Sabonis (14 pont, 16 lepattanó, 7 gólpassz) intézte a játékot és bár voltak hibáik, főleg az eladott labdák terén, de így is túldobták, túlfutották az OKC-t. Az egálra hozott első félidő után a másodikban sikerült emelni a tempót és Foxék 72 pontot dobtak a nagyszünetet követően, itt tudtak meglépni, a harmadik negyedet már megnyerték kilenc egységgel, a záró etapban pedig erre még egy lapáttal rá tudtak tenni. A Thundernek erre nem volt válasza, védekezésben váratlanul szellősek voltak a hazaiak és bár Shai Gilgeous-Alexander mindent megtett (37 pont, 7 lepattanó, 10 gólpassz, 12/16 mezőnyből), de az ő klasszisteljesítménye sem volt elég ahhoz, hogy tartani tudják a lépést. Alvin Gentry szerint a Kingsben végre megvolt az a sebesség, amit ő látni akart és a Detroittól megszerzett, először kezdő Lyles is remekül illeszkedett be, szépen széthúzta a pályát és be is dobálta a helyzeteit – bizakodó a folytatásra nézve, de három helyre és három meccsre vannak a playintől.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 37/9, Sarr 12/3, Mann 11/3
A Kings legjobb dobói: Fox 29/3, Lyles 24/3, Barnes 23/3