Adam Thielen két éve a csapatba sem fért be, most az NFL egyik legnagyobb sztárja (Fotó: AFP, archív)

 

Több mint öt éve, 2013 májusában egy 23 éves, vézna, falfehér gyerek azt próbálta elmagyarázni az őt gyakornoki állásért interjúztatónak, hogy neki az az álma, hogy az NFL-ben szerepeljen. Nehezen lehetett komolyan venni Adam Thielen céljait, aki viszont vasárnap, a 2018-as szezon hetedik meccsén sem adta alább 100 yardnál, ezzel beállította Charley Hannigan 1961-es rekordját!

Jobban áll a Minnesota Vikings elkapója, mint korábban bármikor, hiszen 2013 májusában, mielőtt felkapott egy nyakkendőt és egy öltönyt, hogy elbaktasson a Patterson Fogászat irodáihoz, meghívást kapott a minneapolisi együttes újonctáborába. A középiskolai pályafutása után arról próbálták meggyőzni, hogy nem is a füvön kellene rohangásznia, hanem kosarazna, és kis híján bele is törődött a sorsába, de amikor már éppen elfogadta volna a harmadosztályú egyetemi kosárbajnokságban szereplő Concordia Egyetem ajánlatát, kapott egy ötszáz dolláros, azaz alig százezer forintos ösztöndíjat a második vonalban futballozó Minnesotai Állami Egyetemtől. Ugyan ez arra sem volt elég, hogy az első évben előírt tankönyveket fedezze, elfogadta az ajánlatot.

Noha  az NFL sztárjainak többsége nem az ismeretlen kis északi egyetemről kerül ki, az alsóbb divíziókban kiemelkedő tehetségek lehetőséget kapnak, hogy megmutassák magukat a draftot megelőző, „combine”-nak nevezett, edzésnek álcázott játékoskiállításon. Thielen azonban még a vakok közt sem tudott félszemű lenni, így nem bizonyíthatott a combine-on sem, ismét hoppon maradt. Viszont nem volt hajlandó lemondani az álmairól, úgyhogy két opciót fontolgatott: a Németországba költözést, ahol mindenképpen a jobbak közé tartozott volna, illetve egy 250 dollárba kerülő regionális felmérést, amelynek az eredményeit megküldik az NFL-csapatoknak, hogy azok egy következő körre meghívhassák a kiemelkedő eredményeket elért jelentkezőket.

Utóbbit választotta, hogy végre kiderüljön, elég gyors-e, hogy a profik közt szerepelhessen: két haverjával behuppant az autóba és elindult Chicagóba. A várakozásaival ellentétben nem hozzá hasonlóan komoly szándékú alakok hemzsegtek körülötte, hanem kopaszodó, méretes sörhasú, merész álmokat szövögető irodisták. Neki csak annyi számított, hogy meghívják a második fordulóra Dallasba, mivel biztos volt benne, hogy az ott megjelenő játékosmegfigyelőknek élőben bizonyítsa be: ott a helye a nagyfiúk közt. Ehhez az első kanyarban meg kellett megmutatnia, hogy elég gyors. Miután végzett a 40 yardos sprinttel, a szervezők annyit mondtak, hogy valamikor a következő két nap folyamán kikerülnek az eredményei a honlapra, azt figyelje. A számokkal elárasztott képernyője jelezte: tényleg megvan a sebessége az NFL-hez.

Ám senki sem drafolta és még utána sem igazolták le, annyit sikerült elérnie, hogy a Carolina Panthers és a Minnesota Vikings legalább az újoncoknak szervezett táborába meghívja. A szerepe annyi lett volna, hogy kitöltse a teret, de Thielen egy héttel a már emlegetett állásinterjúja után megérkezett Minnesotába, és addig kaparta magának a gesztenyét, amíg helyet nem kapott legalább a gyakorlócsapatban!

Három évig ez annyit jelentett, hogy a sztárokkal együtt edzhetett, de pályára csak a legritkább esetben léphetett. Két éve jutott először jelentősebb szerephez, tavaly viszont már a liga legjobbjai közé tartozott. Idén pedig a srác, aki kis híján a német bajnokságban kötött ki, már csaknem hatvanéves csúcsokat állít be.

Így jön el a világ dicsősége.