Hosszabbítás után diadalmaskodott a Cleveland (Fotó: AFP)

 

Philadelphia 76ers–Cleveland Cavaliers 109–112 – hosszabbítás után


A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Nagy bravúr a Clevelandtől. A zsinórban tíz vereség után két mélyen lévő csapat legyőzésével kijött a gödörből a Cavs, de ez így is hatalmas bravúrnak számít, hiszen lassan két hónapja, január hetedikén tudott utoljára idegenbeli sikert aratni a gárda, most pedig a keleti listavezető Sixerst győzte le – azt, amely eddig 14–2-re állt otthon. Pedig a meccs képe alapján abszolút nem váratlan, hogy a Cleveland megnyerte, két pontnál nagyobb hátrányban egyszer sem voltak a vendégek, ellenben ők vezettek már 13-mal is, Collin Sexton (28 pont, 3 labdaszerzés), Darius Garland (25 pont, 9 gólpassz) és Isaac Okoro (6/9 mezőnyből, 3 labdaszerzés) játéka megadta az alapot, a lepattanózást megnyerték és végig nagyszerűen védekeztek. Ezzel együtt a rendes játékidő végén simán kikaphattak volna, de az utolsó másfél percben egyik csapat sem talált már a gyűrűbe, a hosszabbításban pedig ismét a Cavs kerekedett felül – egy villámgyors 5–0-val kezdtek, majd Garland sorozatban három clutch dobást süllyesztett el, úgyhogy a végeredményt már csak egy utolsó pillanatban, futtából eleresztett Ben Simmons-hármas (!) állította be.

Ez komoly blama a Phillytől. Kötelező győzelem lett volna ez a Sixers számára, ehelyett gyenge játékkal hazai vereség lett belőle, lesz mit átbeszélni a csapatnál. Pedig Joel Embiid visszatért korábbi szintjére (42 pont, 13 lepattanó, 6 gólpassz) és Simmons (24 pont, 7 lepattanó, 8 gólpassz) is jól játszott, de mindketten sokat hibáztak fontos pillanatban, a többiek pedig most teljesen eltűntek – Seth Curry 1/13-at dobott mezőnyből, a 10 pontos határt csak Shake Milton érte el a két All Star mellett, talán most hiányzott Tobias Harris tűzereje. Akárhogy is, a rendes játékidő végén így is nyerhettek volna, de minden lehetőségüket elrontották – Doc Rivers hiába üvöltözte folyamatosan, hogy „ébresztő”, állítása szerint úgy támadtak, mint akik sétálgatnak valahol...

A 76ers legjobb dobói: Embiid 42/6, Simmons 24/3, Milton 11
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 28/3, Garland 25/6, Okoro 15/3

Washington Wizards–Minnesota Timberwolves 128–112

A harmadik negyedben nyerte meg a Washington.
Az első félidő még szorosan alakult, kérdéses volt, hogy a nagy formában érkező Washington hogyan birkózik meg azzal a teherrel, hogy esélyesként lép pályára, de a harmadik negyedben megkaptuk a választ: Davis Bertans négy triplát szórt be ekkor, csapatszinten pedig 44 pontot tettek fel a táblára, úgyhogy itt húsz egység körüli előnyt építettek fel. Ez elégnek bizonyult a győzelemhez, úgyhogy hozták a kötelezőt és folytatják remeklésüket – Bradley Beal (34 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) és Russell Westbrook (19 pont, 14 lepattanó, 12 gólpassz) formája is megmaradt, a kiegészítők is hozzátették a magukét, az a bizonyos harmadik negyed pedig meghozta nekik a sikert. Az utóbbi nyolc meccsükből ez volt a hetedik győzelmük, legközelebb Bostonban közelítenének tovább a playoffhelyek felé.

Semmi meglepő. Tulajdonképpen a Minnesota azt csinálta, amit várhattunk, nem omlott össze, tartotta magát, amíg lehetett, de nem tudott felnőni a Washington szintjére. Hiányzott a tűzerő, nem dobtak jól, sok labdát adtak el, védekezésben pedig a Wizards alapjátékaival sem bírtak, úgyhogy amint a fővárosiak pontosabbá váltak, szétnyílt az olló – nem történt meglepetés, Chris Finch vezetőedző szerint keményebbé kell válniuk és harcolniuk, mert jelenleg ez hiányzik belőlük leginkább.

A Wizards legjobb dobói: Beal 34/6, Westbrook 19, Bertans 19/15
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 23/6, Edwards 21/9, Reid 17

San Antonio Spurs–New Orleans Pelicans 117–114

DeRozan már elég volt a Spursnek.
A koronavírus miatt továbbra is több fontos játékos hiányzott a San Antoniónál, a vezér, DeMar DeRozan azonban már visszatérhetett és győzelemre is vezette tartalékos csapatát. Az utóbbi napokban az édesapját elveszítő és az All Starról lemaradó dobóhátvéd 32 pontig jutott 11/18 jó dobással és 10/12 büntetővel, ráadásul 11 gólpasszt is kiosztott, a hátára vette a Spurst – körülötte többen is jól játszottak, a cseresorba kerülő LaMarcus Aldridge például 21 pontot jegyzett, de a döntő faktor mindenképpen DeRozan játéka volt. A SAS a meccs túlnyomó részében egyébként vezetni tudott, a második negyedtől kezdve végig előrébb járt, de az állás szorosan alakult, a Pelicans sokszor csak egyetlen ponttal volt lemaradva, azonban DeRozan végig kontrollálta a dolgokat és nem hagyta, hogy csapata veszítsen. A meccs után Gregg Popovich is dicsérte játékosa hozzáállását, illetve teljesítményét is, a Spurs pedig ezzel a győzelemmel az ötödik helyre ugrott Nyugaton, így fogadhatja hétfőn este a Brooklynt.

Még mindig a védekezés. Stan Van Gundy, a vendégek vezetőedzője úgy értékelte a mérkőzést, hogy ugyan valamivel jobban védekeztek a szoros végjátékban a megszokottnál, de most viszont támadásban akartak nagyon fájó üresjárataik, csak a védekezéssel pedig nem tudnak nyerni – egyelőre száz százalékban a támadójátékuktól függ, hogy képesek-e győzni, így pedig nem lehet messzire jutni. Egyénileg Brandon Ingram (29 pont, 5 gólpassz) és Zion Williamson (23 pont, 14 lepattanó, 5 gólpassz) számai is rendben voltak, ha a statisztikákra nézünk, akkor semmi komoly probléma nem tűnik fel, de egyszerűen nem csinálták meg a fontos játékokat, így végig üldözték ellenfelüket és elvesztették a szoros végjátékot. Jelenleg négy meccsre vannak a playoffhelyektől és bár még a fél szezon hátra van, de most már egyre sürgősebb lenne kitalálni valamit erre a védekezésre...

A Spurs legjobb dobói: DeRozan 32, Aldridge 21/3, Murray 18/6
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 29/6, Williamson 23, Bledsoe 19/6

New York Knicks–Indiana Pacers 110–107

Ezt is behúzta a Knicks. Ugyan a meccs elején inkább a Pacers tűnt élesebbnek, de már a második negyedtől felvette a kesztyűt a New York és onnantól egy fizikális, kemény mérkőzést vívtak a felek – ha nem is olyat, mint a kilencvenes évek playoffpárharcaiban, de a jelenlegi szintjükön mindent megtettek a győzelemért. Végül aztán a Knicks bizonyult frissebbnek és pontosabbnak, Julius Randle (28 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés), RJ Barrett (24 pont, 4/6 tripla) és Derrick Rose (17 pont, 11 gólpassz, 4 labdaszerzés) vezetésével az utolsó négy percben a maguk javára döntötték el a nagyjából egálra álló találkozót. Ott ötpontos hátrányuknál Barrett hozott egy triplát, majd egy 2+1-et, aztán Randle is bezörgetett távolról, majd megint Barrett következett, így egy 11–0-s rohamot raktak össze alig másfél perc alatt – ezzel még nem nyertek, a végén kihagytak clutch büntetőket, de a Pacersnek hiába volt labdája az egyenlítéshez, nem tudott vele élni, így győzni tudott a New York. Tom Thibodeau csapata nyolcból hatodik sikerét aratta és ismét 50 százalékon áll, ami jelenleg a keleti ötödik helyre elég, következőleg pedig Detroitban is jó esélyei lehetnek a győzelemre.

Tovább süllyed a Pacers. Nemrég még a keleti negyedik helyen állt az Indy, most viszont sorozatban harmadik veresége miatt már a playoffhelyek közül is kicsúszott. Ezúttal a back-to-back ellenére mindent megtett a gárda úgy is, hogy Malcolm Brogdon térdfájdalmak miatt kihagyta a mérkőzést, a végén a Knicks hibái miatt minden esélye meg is volt a győzelemre, de nem tudott vele élni. Domantas Sabonis most meglehetősen visszafogottan támadta a gyűrűt, a társait „etette”, de nem nagyon vállalt dobást, Myles Turner gyengén célzott, a kispadról sem jött nagyobb segítség, úgyhogy maradt bennük kiaknázatlan tartalék – Nate Björkgen vezetőedző szerint az egész csapat dühös, mert borzasztóan akarják már a sikert, de nem akar összejönni...

A Knicks legjobb dobói: Randle 28/6, Barrett 24/12, Rose 17/3
A Pacers legjobb dobói: McDermott 20/6, McConnell 17, Sabonis 15/6

Orlando Magic–Utah Jazz 109–124

Javított a Utah.
Az előző este, Miamiban elszenvedett vereség után ismét nyerni tudott a ligaelső Jazz és bár nem dominált ezen a mérkőzésen, de összességében nagyobb gond nélkül hozta a győzelmet. Az első félidőben még szinte egálban voltak a felek, aztán a fordulás után felpörgött Donovan Mitchell, egymaga 15 pontot szórt a harmadik negyedben, majd további tízet a negyedikben, az ő játéka pedig már elég pluszt jelentett ahhoz, hogy meglépjenek a vendégek – Mitchell 9/13-at hajított a nagyszünet után, a Jazz pedig végül már 19 ponttal is vezetett. Mike Conley nem játszott, pihentették a korábbi sérülését, de Joe Ingles megoldotta az irányító posztot, Rudy Gobert hozta a dupla-dupláját, heten is elérték náluk a tízpontos határt és 50 százalék felett céloztak mezőnyből – ha nem is kezdtek jól, de a végére eléggé belejöttek, úgyhogy magabiztosan utazhatnak át New Orleansba.

A lepattanók fájtak leginkább. A Magic legnagyobb problémáját ezen az estén a lepattanók megszerzése jelentette, 52–37-re kapott ki ezen a téren és 24 pontot engedett második esélyből, ami rengeteg – Nik Vucsevics is ezt emelte ki, szerinte egy alapvetően is nagyszerűen támadó csapatnak nem adhatnak ilyen ajándékot. Maga Vucsevics egyébként igyekezett (34 pont, 5/7 tripla, 8 lepattanó), de eléggé egyedül hagyták a többiek, úgyhogy a szoros első félidő után elfogytak és végül nem tudták igazán megszorítani a jóval esélyesebb ellenfelet.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 34/15, Fournier 16/3, Bacon 13/3
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 31/15, Clarkson 18/6, Ingles 17/9

Oklahoma City Thunder–Denver Nuggets 96–126

Most nem viccelt a Denver.
Sok gyenge meccset játszott már le ebben az idényben a Nuggets, ez a mostani viszont meglehetősen erősre és simára sikerült, gyakorlatilag esélyt sem adtak ellenfelüknek a vendégek. A Denver már az első negyedet 38–20-ra nyerte meg és később is folyamatosan növelte a különbséget, vezetett már 37-tel is és arra is volt lehetősége, hogy némi extra pihenőt kapjanak a kezdők – a 30 perces határt végül csak Jamal Murray lépte túl. Ő egyébként 26 ponttal, 5 gólpasszal és 4/6 triplával zárt, Nikola Jokics 19 pontig, 11 lepattanóig és 13 gólpasszig jutott 0 eladott labdával, Michael Porter Jr. egy 20–10-es dupla duplát gyártott, most minden rendben volt – meggyőző, látványos, hatékony játékkal gázoltak át az OKC-n, így továbbra is benne vannak a nyugati playoffmezőny második felének közelharcában.

Felejtsük el. Az Atlanta legyőzése után, back-to-back lépett pályára az OKC, de ezúttal nem volt meg a kellő energia a hazai csapatban – védekezésben sem tudta követni a Nuggets játékait és támadásban is darabosan mozgott, most még Shai Gilgeous-Alexander is gyenge napot fogott ki. A Thunder a második félidőben még megpróbálkozott egy másik védekezéssel, de Jokicsék könnyedén szétpasszolták azt is, igazából semmi változás nem történt, úgyhogy el kellett engedni az estét a hazai alakulatnak – ez benne van, gyakorlatilag a papírforma érvényesült, következőleg Dallasban próbálhatnak meg javítani.

A Thunder legjobb dobói: Bazley 22/9, Roby 15/3, Jemore 15/9
A Nuggets legjobb dobói: Murray 26/12, Porter Jr. 20/15, Jokics 19/3

Brooklyn Nets–Dallas Mavericks 98–115

Porzingis visszatért, nagy győzelmet aratott a Mavs. Három kihagyott mérkőzés után állt újra rendelkezésre a Dallasnál Kristaps Porzingis, aki az első félidőben ugyan még kicsit rozsdásabban mozgott, de a harmadik negyedben ő jelentette a különbséget – folyamatosan bejátszották neki a labdát a festékbe, ahol a small-ballozó Netsből senki nem érte fel, gyorsan beszórt tíz pontot, ezzel pedig megléptek a vendégek. A Mavs sikerének egyik fő titka ezzel együtt a védekezés volt, szépen limitálta a Nets gépezetét, az első negyedet 12 ponttal nyerte, majd egy kisebb hullámvölgy után jött az újrahangolás: a fordulás után már abszolút ők szabták meg a játék ritmusát, teljesen elvették a Nets rohanásait, nyertek a festékben, sorra szerezték a labdákat, az történt, amit csak akartak. A harmadik-negyedik negyed már abszolút az ő szájízük szerint alakult és Luka Doncic (27 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) komponálása mellett megtörték a Brooklyn nagy sikersorozatát – még mindig nincsenek playoffhelyen, de ezzel a játékkal nem kell aggódniuk.

Irving hiánya már nem fért bele. Kevin Durant kidőlését szinte meg sem érezte mostanában a Brooklyn, sorozatban nyolc meccset nyert, de ezúttal Kyrie Irving sem vállalta a találkozót, ezt pedig már nem bírták el a hazaiak. Ugyan James Harden igyekezett (29 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz), de rendszerszinten megakadtak és főleg a második félidőre maradtak eszköztelenek, amikor a Dallas kicsit igazított a harcmodorán – a nagyszünetet követően összesen 34 pontot szereztek, így nem lehetett reális a győzelmük. Végül alig 40 százalékkal dobtak mezőnyből és eladtak 19 labdát, amelyekből 32 pontot engedélyeztek ellenfelüknek, úgyhogy az utóbbi hetek remeklése után most visszakerültek a földre – most még mennek a Spurshöz és a Houstonhoz az All Star előtt, aztán jöhet a szünet.

A Nets legjobb dobói: Harden 29/12, Green 12, Brown 12
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 27/9, Porzingis 18, Brunson 14/3