Jokics (jobbra) hiányát nem viselte el a Denver (Fotó: Getty Images)

New York Knicks–Philadelphia 76ers 112–99

Ilyen csapatot szeretne Tom Thibodeau. A Knicks edzője többször mondta már az utóbbi időben, hogy agresszivitást vár a két új hátvédjétől, Kemba Walkertől és Evan Fournier-től, ez a páros pedig most konkrétan rangadót nyert az együttes számára. Walker 19 ponttal és 5/11 triplával, Fournier pedig 18 egységgel és 4/6 hármassal jelentkezett, ketten szétlőtték a Sixers periméterét, közben azért szétosztottak 9 gólpasszt is és tökéletesen megtámogatták Julius Randle (16 pont, 11 lepattanó, 7 gólpassz) szokásos teljesítményét. A csapatok között egyébként is a kinti dobás volt a legnagyobb különbség, a hazaiak 43, a vendégek 29 százalékkal céloztak távolról és a New York a kemény védekezés mellett ezzel nyerte meg a találkozót. A döntő ütést a második negyedben vitte be a gárda, 30–30 után egy 32–12-es rohanást raktak össze Rose-ék, meglógtak 27 ponttal és onnantól már nem volt más dolguk, csak menedzselni ezt az előnyt–szépen "elkoptatták" egy részét, de nem forgott már veszélyben a sikerük. Thibodeau hangot is adott elégedettségének, szerinte ez remek teszt volt együttese számára – igaz, hozzátette, hogy most a veretlen Chicago ellen is bizonyítaniuk kell.


A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Embiid nem volt önmaga. A kisebb sérüléssel bajlódó Joel Embiid teljesen elveszett Mitchell Robinsonékkal szemben, a klasszis center 0/5-ös mezőnymutatóval szerénykedett egy félidőt követően, vastagon benne volt abban, hogy miért kerültek óriási hátrányba. A folytatásban összeszedte magát és dobott azért 14 pontot, de az ő jó játéka nagyon hiányzott a Phillynek támadásban, hátul pedig a periméterük volt túl szellős – Doc Rivers azt mondta, hogy a Knicks a Walker-Fournier párossal két olyan játékszervezőt szerzett, akikkel szintet léptek ebben, ezt most ők is megtapasztalhatták. Náluk ezúttal egyedül Tobias Harris (23 pont, 9 lepattanó, 9 gólpassz) nőtt fel a feladathoz és Danny Green 4/8 hármasa számít pozitívumnak, egyébként elöl-hátul elbuktak és különösen Embiid leolvadása aggasztó számukra – a második keleti rangadójukat is elvesztették, a Pistons ellen kötelező lesz nyerniük.

A Knicks legjobb dobói: Walker 19/15, Fournier 18/12, Randle 16/6
A 76ers legjobb dobói: Harris 23/6, Embiid 14, Niang 13/9

Oklahoma City Thunder–Golden State Warriors 98–106

Nagy harmadik negyed kellett a Warriorstól. Kötelező volt nyernie ezen a meccsen Steve Kerr csapatának, de az első félidőben úgy tűnt, hogy komoly bajba kerülhet a gárda: a nagyszünetben 11 ponttal égtek a vendégek és voltak már 15 pontos hátrányban is. A harmadik negyedben azonban sikerült feljebb kapcsolniuk, a játékrész második felében összeraktak egy nagyobb rohanást és egy perccel a vége előtt, a meccs során először át is vették a vezetést, sőt, végül ötpontos előnnyel fordulhattak a záró etapra – 33–17-re nyerték a harmadikat, itt vették a kezükbe a dolgokat. Az utolsó negyedben már végig elöl maradtak, de az OKC ott lihegett a sarkukban és csak a hajrában tudták eldönteni a küzdelmet, amikor Damion Lee és Andrew Wiggins kosaraival sikerült tartaniuk a különbséget. Ők ketten egyébként is jól játszottak, Wiggins 21 pontot szórt 9/17-es mezőnymutatóval, Lee pedig 20 pontot és 4/7 triplát hozott a kispadról, ők egészítették ki Steph Curry (23 pont, 4/9 hármas) magához képest visszafogott estéjét. A 30 gólpassz azért most is meglett és a második félidejük összességében rendben volt, így bár a vártnál talán nehezebben, de ezt a győzelmet is kipipálhatták és 4–0-s mérleggel várhatják a folytatást.

Jó volt Gilgeous-Alexander és egy félidőn át az OKC. A Thunder fiatal vezére volt a mérkőzés legjobbja, 30 pontját 11/19 dobással, közte 4/5 triplával szerezte és kiosztott 4 gólpasszt is, ő volt csapata motorja–ha a társakban egy kicsit több tűzerő van ezen az estén, akkor meglepetést okozhattak volna. Josh Giddey azonban most besült (7 pont, 3/10 mezőnyből), Bazley és Dort sem dobott jól, Robinson-Earl biztató megmozdulásai pedig a kispad támogatása nélkül nem bizonyultak elégnek – csak 42 százalékkal céloztak mezőnyből és a második félidőben már a 40 dobott pontot sem érték el. Az jó, hogy elvették a GSW leindításait (4 pont) és a triplákat is limitálni tudták, de elöl kellett volna még valaki, aki pluszt tud hozzátenni – az előző meccshez hasonlóan most is van mit eltenniük pozitívumként, de a győzelem még várat magára, jelenleg 0–4-gyel állnak.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 30/12, Robinson-Earl 12/6, Dort 11/3
A Warriors legjobb dobói: Curry 23/12, Wiggins 21, Lee 20/12

Dallas Mavericks–Houston Rockets 116–106

Valahogy megoldotta a Dallas. Ezúttal sem kápráztatta el közönségét a Mavericks, az első félidőt el is vesztette a papíron kötelező mérkőzésen és csak a fordulás után tudott valamelyest feljavulni – túl sokat azért nem, a negyedik negyedet így is csak hárompontos fórral kezdte. A harmadik felvonásban egyébként próbált meglógni a társaság és a pocsékul játszó (9 pont, 3 lepattanó, 2/10 mezőnyből) Kristaps Porzingis triplája után 11 pontra növelte az előnyét, de a Rockets erre egy 10–0-val válaszolt és ismét kiélezte a helyzetet. A záró etapban aztán Boban Marjanovics és Reggie Bullock dobásaival léptek meg megint és a kiegészítők nagyon fontos játékokat tettek hozzá – Jason Kidd megfogadta, hogy mind a 15 emberét pályára küldi és tartotta is magát ehhez, a játékosok pedig meg is köszönték a bizalmat. A vezér természetesen most is Luka Doncic volt (26 pont, 14 lepattanó, 7 gólpassz), rajta múlt leginkább a derbi, de például a 11 pontos, 11 gólpasszos Jalen Brunson nagyon élt a lehetőséggel – a záró etapban egyébként már csak 18 pontot kaptak, a jó védekezéssel sikerült végül a Rockets fölé kerekedniük. A kissé harmatos játék mellett mindenképpen gondot jelent Porzingis sérülése is, aki az említett triplája után nem sokkal kivált a meccsből és már nem tért vissza, a derekát fájlalta, de egyelőre nem tudni, hogy mennyire komoly a dolog – Kidd szerint nincs nagy baj, de azért még vizsgálatoknak vetik alá.

A fiatalok dobásai hiányoztak. Christian Wood (16 pont, 17 lepattanó), Daniel Theis (15 pont, 10 lepattanó), vagy Eric Gordon (22 pont, 7/11 mezőnyből) is hozta magát a Rocketsnél, a vereség okai elsősorban a két fiatal hátvéd játékában keresendők. Kevin Porter Jr. 13 pontja és 8 gólpassza mellett nem dobott jól, kapott technikait és eladott 6 labdát is, míg az újonc Jalen Green 4/16-ot hajított mezőnyből 10 pontért, ez pedig nem fért bele – ők a fazonszabászok, a playmakerek, nagyon sok múlik az ő teljesítményükön. Nyilván tanulniuk kell még, azért fiatalok és a fejlődésük többet ér most a csapatnak, mint egy-egy győzelem, vagy győzelmi esély – de valószínűleg ha most az egyikük jól játszik, könnyen meglephették volna a Dallast.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 26/3, Hardaway Jr. 16/6, Bullock 16/12
A Rockets legjobb dobói: Gordon 22/9, Wood 16/6, Theis 15/9

San Antonio Spurs–Los Angeles Lakers 121–125 – hosszabbítás után

James nélkül, nagy hajrával nyert a Lakers. A sérüléssel bajlódó LeBron Jamest végül kiültették a vendégek, nélküle léptek pályára, de előlépett az eddig finoman szólva is halovány Russell Westbrook: a korábbi MVP 33 pontot szórt 15/27-es mezőnymutatóval, 10 lepattanóval és 8 gólpasszal, most a labdára is vigyázott, ezúttal abszolút klasszisteljesítményt nyújtott. Frank Vogel vezetőedző el is mondta a meccs után, hogy pontosan az ilyen esetek miatt igazolták le Westbrookot, mert tavaly óriási gondjaik voltak, amikor James, vagy Davis kidőlt. Az irányító különösen a negyedik negyedben és a ráadásban élt, hiszen ebben az időszakban egymaga 15 pontot szerzett, a legjobbkor adott plusz energiát csapatának, főleg úgy, hogy egyébként 12 egységnyi hátrányból indították a záró etapot – innen jöttek vissza egy nagy rohammal. A rendes játékidő végén volt is esélyük nyerni a nagyot játszó Malik Monk (17 pont és vele a parketten +31-ben voltak, ami egy négy ponttal megnyert meccsen elég furcsa...) triplája után, de az utolsó támadásukat elrontották, így maradt a hosszabbítás, ahol egy 6–1-gyel kezdtek, majd a Spurs válasza után Anthony Davis tett vissza egy támadópattanót, a végeredményt pedig egy kulcsfontosságú Westbrook-kosár állította be. Az említett Davis is nagyon pörgött egyébként, 15/31-es mezőnymutatóval 35 pontot, 17 lepattanót és 4 blokkot jegyzett, de kétszer is lent maradt a parketten, egyszer a válla, egyszer pedig a térde sérült meg – utóbbival vizsgálják is a mai nap folyamán, lehet, hogy a Thunder elleni meccset kihagyja. Akárhogy is, de valahogy behúzták a második győzelmüket, méghozzá James nélkül, így 50 százalékra javították a mérlegüket.

Popovich elégedett volt. A Spurs vezetőedzője meglepően pozitívan értékelte a látottakat, azt mondta, hogy nagyon jó meccset játszottak, büszke a játékosaira, mert végig partiban voltak egy tehetséges és rutinos csapattal, ha így folytatják, akkor jönnek majd a győzelmeik, amiket nagyon meg is érdemelnek. Ezúttal a harmadik negyedben rohantak egy 18–3-at, amellyel megléptek, majd a rendes játékidő végén övék volt az utolsó szó, a ráadásban pedig két kulcsfontosságú dobást rontottak az utolsó percben, igazából ennyin múlt a vereségük. Egyénileg Jakob Pöltl (27 pont, 14 lepattanó, 3 blokk) és Dejounte Murray (21 pont, 12 lepattanó, 15 gólpassz) emelhető ki leginkább, ők abszolút klasszisteljesítményt nyújtottak, de a padról 40 ponttal, 8 gólpasszal és 10/16 triplával beszálló Vassell-Walker IV párost is érdemes megemlíteni. Jelenleg 1–3-mal állnak, most pedig a Dallasszal találkoznak.

A Spurs legjobb dobói: Pöltl 27, Murray 21/6, Walker IV 21/15
A Lakers legjobb dobói: Davis 35, Westbrook 33/3, Monk 17/12

Utah Jazz–Denver Nuggets 122–110

Jokics megsérült, elfogyott a Denver. Egy kellemetlen hazai vereség másnapján, back-to-back utazott el a liga egyik legjobb csapatához a Nuggets, de a Malone-legénység a találkozó elején nagyon motiváltnak, energikusnak tűnt és tartotta a lépést, egálközelben tudott lenni ellenfelével. Ennek alapját a szenzációsan kezdő Nikola Jokics adta: a regnáló MVP 15 perc alatt 24 pontot, 6 lepattanót és 6 gólpasszt jegyzett, 8/9 dobását értékesítette közte 3/3 triplával, Rudy Gobert ide vagy oda, elképesztő dominanciát mutatott. Csak ennek 15 perc után vége lett: a szerb center éppen Gobert-rel ütközött és a térdét fájlalva összerogyott, majd besántikált az öltözőbe és többet nem tért vissza, a második félidőt már végig nélküle játszotta le a Nuggets. Ezt viszont nem bírta el a társaság, a harmadik negyedben még Will Barton (21 pont, 9/16 mezőnyből) és Aaron Gordon (20 pont, 7 lepattanó, 9/13 mezőnyből), valamint Monte Morris (19 pont, 3/3 tripla) vezetésével tartották magukat, de a záró etapra elfáradtak, ott már kijött rajtuk a back-to-back és az, hogy hiányzik a vezér – 31–20-ra vesztették el a negyedet és végül vereséget szenvedtek. A fő kérdés most persze nem ez, hanem Jokics állapota – Morris szerint furcsa volt így játszani, teljesen idegen szerepekben tűntek fel... A center egyébként melegített a második félidő előtt, de gyengének érezte a lábát, úgyhogy Malone nem engedte pályára, majd a vizsgálatok eldöntik, hogy mi lesz a folytatásban.

Gobert nagyon élt. Jokicstól megszabadulva ficánkolt a Jazz francia centere, védekezésben is korlátlan úrnak bizonyult, de támadásban is folyamatosan megtalálták a társak, mert matchup-előnyt jelentett a palánk körül – végül 23 ponttal és 16 lepattanóval zárt úgy, hogy 7/8 mezőnykísérletét a gyűrűbe küldte és a Denver már hackelni is próbálta (valamelyest azért sikerrel, 9/16 büntetőt dobott be). Volt olyan időszak, amikor végig őt erőltették a hazaiak és a negyedik negyedben is kulcsszerepe volt abban, hogy meglógtak, de mellette azért Mitchell, Conley, Ingles, vagy Clarkson is hozzátette a magáét – összesen heten dobtak náluk kétszámjegyűt, megoszlottak a terhek. Az 52 százalékkal célzó együttes így fontos rangadót nyert meg saját közönsége előtt és 3–0-val kezdte a szezont, a következő hét meccséből viszont hatot is idegenben kell majd lejátszania.

A Jazz legjobb dobói: Gobert 23, Mitchell 22/3, Clarkson 19/9
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 24/9, Barton 21/3, Gordon 20