A piros mezes Bradley Beal harcol a labdáért a Lakers elleni meccsen (Fotó: Getty Images)

 

Houston Rockets–Chicago Bulls 100–120

A harmadik negyedben döntött a Bulls. Az első félidő még szorosan alakult, a pihenőből visszatérő Houston nagyjából tartotta a lépést a jó formában lévő Chicagóval, de a nagyszünetet követően két rohammal eldöntötték a küzdelmet a vendégek. Ebben az időszakban előbb egy 15–4-gyel meglógott Billy Donovan alakulata, majd egy 12–0-val tetemes előnyt épített ki, a Rockets szétesését kihasználva pedig végül 46–26-ra nyerte meg ezt a játékrészt – addig is a Bulls járt előrébb, innentől viszont húsz pont feletti különbségről beszélhettünk. A záró etapban már nem történt fordulat, ez a két futás hozta a győzelmet a gárdának, amelyben Coby White (24 pont, 10 lepattanó, 4/7 tripla), Wendell Carter Jr. (18 pont, 13 lepattanó, 3 blokk) és Zach LaVIne (21 pont, 6 gólpassz, 4/6 tripla) is említést érdemel - hétből ötödször nyertek, úgyhogy erőteljesen kapaszkodnak a playoff-helyek irányába.


A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Nincs változás a Houstonnál. Ugyan elsősorban az az említett harmadik negyed okozta a hazaiak vesztét, de összességében sem játszottak jobban, mint eddig, hiszen 40 százalék alatt maradtak mezőnyből, gyengén tripláztak, elbukták a lepattanózást, igazából semmi érdemi változás nem történt a korábbi meccseikhez képest. Wood, Cousins és Oladipo nem játszott, Eric Gordon 5/18-as mezőnymutatóval és 1/10 triplával riogatott, John Wall 4/14 dobással zárt, PJ Tucker pedig konkrétan nem szerzett pontot – a kiegészítők közül voltak biztató teljesítmények Tate (15 pont, 4/5 tripla), vagy Nwaba (22 pont, 9 lepattanó a padról) révén, de ez most csak ennyire volt elég, volt 31 pont is a hátrányuk, így sorozatban nyolcadszor is kikaptak.

A Rockets legjobb dobói: Nwaba 22/3, Brown 16/12, Wall 15/3, House Jr. 15/12
A Bulls legjobb dobói: White 24/12, LaVine 21/12, Carter Jr. 18

Dallas Mavericks–Memphis Grizzlies 102–92

Győzelemmel tért vissza a Dallas. Bő egy hete nem lépett pályára a texasi időjárás miatt a Mavericks, ennek ellenére nem tudott teljes kerettel kiállni, mert nem sokkal a meccs előtt hátfájdalmakra panaszkodott, így kiülte ezt az estét Kristaps Porzingis. Ennek ellenére összességében simán nyertek a hazaiak, akik remek védekezést bemutatva radírozták le a Memphist és már az első félidőben húsz pont feletti előnyt építettek fel, amit a folytatásban okosan menedzselve szépen be is tudtak osztani. Luka Doncic 14 mérkőzés után maradt először 25 pont alatt (21-ig jutott 7 lepattanóval és 5 gólpasszal), de az ő csendesebb napja is belefért, Tim Hardaway Jr. (29 pont, 7/11 tripla) hozta a kellő tűzerőt, egyébként pedig a védekezés és a Grizzlies gyengélkedése miatt most ennyi is bőven elég volt a sikerhez. Rick Carlisle alakulata így 6–2-re áll az utóbbi nyolc meccsén, ezzel kopogtat az 50 százalékos mérleg és a playoff-helyek kapuján is.

Megint gyenge volt a Memphis. Legutóbb a Suns ellen kapott ki nagyon a Grizzlies és ezúttal is jó úton járt efelé, ugyanis mindössze 13 pontot tudott szerezni az első negyedben és nagyon hamar tetemes hátrányba csúszott bele. Ebből Ja Morant (22 pont, 9 gólpassz) vezetésével sikerült annyira kimászni, hogy látótávolságba kerüljenek, de már túl későn, a záró etapot még mindig 19 egységnyi hátrányból kezdték, érdemi veszélyt ezúttal nem tudtak jelenteni ellenfelükre. A 39 százalékos mezőnymutatónál is rosszabbul néz ki a 19 százalékos triplázás, az említett első negyedben pedig mindössze 24 százalékkal céloztak – Tyus Jonest leszámítva a többiek 2/20-at hajítottak akkor, ez nem férhetett bele. Az újabb vereséggel éppen a Mavs érte utol a társaságot és lökte egy hellyel hátrébb a tabellán, következőleg a Clippers ellen, de otthon lehet javítani.

A Mavericks legjobb dobói: Hardaway Jr. 29/21, Doncic 21/9, Brunson 19/6
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 22, Bane 12/6, Valanciunas 11, Clarke 11/3

Oklahoma City Thunder–Miami Heat 94–108

Győzelemmel zárta a kirándulást a Heat. Voltak mélypontok a Miami hétmeccses nyugati túrájában, de a sérülések miatt továbbra is tartalékos (Dragic, Herro és Bradley most sem játszott) együttes végül három győzelemmel és 4–3-mal zárta le ezt az utazást, így fél mérkőzésre megközelítette a keleti playoff-helyeket. Ez az este sem volt könnyű a társaság számára, a második negyedet 11 ponttal bukták el a vendégek, de aztán a nagyszünet után feljebb tudtak kapcsolni: előbb a harmadik játékrészben megfordították a meccset, majd a negyediket egy 15–0-s rohammal kezdték és öt percig nem kaptak pontot, amivel el is döntötték a küzdelmet a maguk javára. A második félidőt összességében 23 ponttal nyerték meg, amelyben nagyon benne volt az, hogy a végül hat triplával záró Duncan Robinson itt pörgött fel, de rajta kívül Bam Adebayo is jól játszott (19 pont, 13 lepattanó, 5 gólpassz), a Butler-Nunn páros pedig 18 gólpasszt osztott szét – támadásban most sem voltak igazán jók, de a második félidőben már eleget tettek ahhoz, hogy kiharcolják a győzelmet. Erik Spoelstra csapata most hazatérhet, igaz, a bombaformában lévő Torontót, majd a ligaelső Jazzt fogadja.

Elfáradt a Thunder. Back-to-backet játszottak a hazaiak a clevelandi győzelem után, ráadásul Al Horford emiatt nem is lépett pályára, így tulajdonképpen nem meglepő, hogy a második félidőre kicsit elfogyott az erő és a koncentráció a csapatnál. A nagyszünetig rendben voltak, aztán utána magasabb fokozatra kapcsolt a Miami és a Shai Gilgeous-Alexander (27 pont, 10/15 mezőnyből, 5 gólpassz) által húzott OKC nem tudott igazán reagálni sem elöl, sem hátul, egyszerűen elfáradt az együttes – végül minden fontos mutatóban alulmaradt a Heattel szemben, az pedig általában igaz, hogy hazai pályán 94 dobott ponttal nem nagyon lehet mérkőzést nyerni.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 27/6, Bazley 13/9, Roby 12/6
A Heat legjobb dobói: Robinson 22/18, Nunn 20/9, Adebayo 19

Phoenix Suns–Portland Trail Blazers 132–100

A vége kiütés lett. Rangadót vártunk, de ebből a meccsből végül nem lett az, maximum az első félidőben voltak egyenrangú ellenfelek a csapatok, de már akkor is inkább a Suns diktált, a nagyszünetben kilenc ponttal vezettek a hazaiak. A harmadik negyedben azonban végleg padlóra küldte ellenfelét Monty Williams együttese, amikor előbb játékban, majd fejben is megtörte a Portlandet: Carmelo Anthony itt már kapott egy technikait, Damian Lillard is frusztrálttá vált, majd az utolsó pillanatban egy bután eladott labdából Cameron Johnson dobott egy buzzer triplát is, a Blazers eléggé elvesztette a fonalat. Ezt a játékrészt végül 37–17-re nyerte meg a Phoenix, elöl-hátul dominálni tudott a gárda, innentől pedig már csak a végeredmény mértéke volt kérdéses – a 32 pontos siker az idei legnagyobb különbségű győzelmet jelenti a társaság számára, úgyhogy a ki-ki meccsből abszolót kiütés lett a végére. Devin Booker azt csinált, amit akart, alig 29 perc alatt 34 pontig jutott, 12/17 dobása jó volt és az is belefért, hogy Chris Paul egyetlen mezőnykosárral zárja a meccset – óriási formában van a Suns és egyetlen mérkőzésre megközelítette a ligaszinten harmadik Clipperst.

Nem volt ezen a szinten a Blazers. A korábban lendületben lévő Portland most nem tudott felnőni a Suns mellé és nem tudott igazán komoly ellenfél lenni, védekezésben abszolút nem volt válasza a vendégcsapatnak a Phoenix letisztult, sok lábon álló játékára, a túloldalon pedig egyszerűen nem volt most annyi tűzerő a gárdában, hogy belemehessen egy dobóversenybe. A nagyszünetig még tartották magukat Kanterék, aztán a fordulás után jött az összeomlás és végül egy nagyon csúnya vereségbe futottak bele – Damian Lillard (24 pont, 7 gólpassz, 6 eladott labda) sem remekelt magához képest, de Trent Jr. 4/18-as mezőnymutatója, vagy Carmelo Anthony 10 pontja sem fért bele, a tízzel több eladott labdát is büntette a Suns, de a festékben is simán kikaptak. A szép sikerszéria után zsinórban másodszor maradt alul a Blazers, most pedig megy tovább Denverbe, aztán a Lakershez, úgyhogy hamar túl kell lépni ezen a vereségen.

A Suns legjobb dobói: Booker 34/6, Ayton 19, Saric 14/6
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 24/3, Little 18/9, Trent Jr. 11/9

Utah Jazz–Charlotte Hornets 132–110

Triplafesztivál a Jazztől. Sokadszor lőtte szét aktuális ellenfelét távolról ebben a szezonban a Utah, de most minden korábbit felülmúlt a gárda, ugyanis 28 alkalommal talált be kintről, amivel franchise-rekordot állított fel és egyetlen hármassal maradt el a vonatkozó NBA-csúcstól – közben pedig a kispadról érkező 19 (!) tripla viszont új ligarekordot jelent, ilyenre még senki nem volt képes. A hazaiak már az első negyedben nyolcszor köszöntek be távolról és a nagyszünetig 29-szer kísérleteztek hármassal, ami szintén franchise-rekordnak számít – ezzel együtt sokáig nem tudtak fölénybe kerülni, sőt, a harmadik negyedben még 11 pontos hátrányban voltak, de innen „dobták magukat elölre” viszonylag hamar, a záró etap elején már egyértelmű volt a helyzet. Az olló csak itt nyílt szét, az utolsó negyedet 40–21-re nyerte meg Quin Snyder alakulata, úgyhogy a végeredmény és a 28 tripla ellenére összességében nem volt ez sima meccs a listavezető számára, de egy 22 pontos győzelmet azért nem kell nagyon megmagyarázni – egyénileg többeket is ki lehetne emelni, de talán a 7/7 triplás Niang, vagy a 7/10 távolit elsüllyesztő Ingles az, aki ezt leginkább megérdemli. A Jazz tripláihoz egyébként még egy dolog: Mitchellék lettek a leggyorsabbak a liga történetében, akik egy szezonon belül elérték az 500 bedobott hármast, nekik alig 31 meccsre volt ehhez szükségük.

Erre nem válaszolhatott a Hornets. 28 kapott triplával borzasztó nehéz mérkőzést nyerni, nem is sikerülhetett a Charlotte-nak, de a vendégek a negyedik negyedig azért tartották magukat és LaMelo Ball (21 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz), Gordon Hayward (21 pont, 9/15 mezőnyből), valamint Malik Monk (20 pont, 4/8 tripla) vezetésével voltak kétszámjegyű előnyben is, de aztán elsöpörte őket a Jazz triplacunamija. A vereség így ebben a formában vállalható, a baj inkább az, hogy Hayward a negyedik negyedben csuklósérülést szenvedett és már nem tért vissza a parkettre, az ő kiesése is benne volt abban, hogy a végén így szétestek – most a Sunshoz látogatnak, ami semmivel sem lesz könnyebb feladat, de jelenleg csak remélhetik, hogy Hayward sérülése nem komoly és számíthatnak rá.

A Jazz legjobb dobói: Mitchell 23/9, Ingles 21/21, Niang 21/21
A Hornets legjobb dobói: Ball 21/6, Hayward 21/3, Monk 20/12

Los Angeles Lakers–Washington Wizards 124–127 – hosszabbítás után

Hosszabbítás döntött. Hullámzó mérkőzést játszottak a felek, amelyen a Lakers tíz ponttal nyerte az első negyedet, 14-gyel vezetett a nagyszünetben, de volt közte 17 is a javára, ám a Wizards egy nagy rohammal mindezt eltüntette és a záró etapban előnybe került – sőt, nagyon közel járt már a győzelemhez. Az utolsó percekben már csak rohant az eredmény után a LAL, de egy perccel az órán Caldwell-Pope triplájával sikeresen utolérte ellenfelét a gárda és kiegyenlített – itt Deni Avdija hármasa megint a Wizards javára billentette a mérleg nyelvét, majd az utolsó fél percben egy megnyert feldobással, két James-kosárral és egy kihagyott Westbrook-büntetővel hosszabbításra mentett a bajnok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Jamesnek itt a győzelem is a kezében volt, kilenc másodpercnél faulttal együtt dobott kosarat, de a plusz egyet nem tudta rátenni és mivel a Washington is elrontotta az utolsó dobását, így jöhetett a ráadás. Ott azonban már nem engedte ki a kezéből az ügyet a Wizards, két Westbrook-kosárral a vendégek kezdtek jobban, aztán Bradley Beal fejezett be jó dobással sorozatban három támadást is, majd egy KCP-tripla és egy elvesztett Lakers-challenge után ismét Westbrook talált be, amire már nem érkezett válasz – csapongó mérkőzésen, nagy izgalmak után, de elvitte a győzelmet a vendég gárda.

Nagy formában a Washington, zuhan a Lakers. Sorozatban ötödik győzelmét aratta már a fővárosi alakulat, óriási lendülettel kapaszkodik felfelé, ez pedig most újfent egy olyan találkozó volt, amire lehet építeni. A védekezésük összességében rendben volt, a 17 pontos hátrány sem zavarta meg őket és Bradley Beal (33 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz), valamint Russell Westbrook (32 pont, 14 lepattanó, 9 gólpassz) is vezérhez illő teljesítményt nyújtott – az ő párosuk egyre jobban dolgozik együtt, a sebességükkel, agresszivitásukkal pedig most a bajnok sem tudott mit kezdeni. Ami a Lakerst illeti: zsinórban harmadszor kapott ki otthon Frank Vogel alakulata, ugyan LeBron James (31 pont, 9 lepattanó, 13 gólpassz, 8 eladott labda) igyekezett, de 14/29-et dobott mezőnyből és összességében nem volt igazán hatékony, magához képest sokat hibázott, ami Davis és Schröder nélkül ennyit jelentett – a padról Montrezl Harrell dobott 26 pontot 23 perc alatt, de egyáltalán nem tudtak dominálni, sőt, a rendes játékidő végén inkább ők örülhettek annak, hogy megmenekültek. Ezzel együtt bőven volt esélyük a győzelemre, de a szoros végjátékban ezt nem tudták megoldani, túl sokat hibáztak - most a Jazzhez látogatnak, ahol jelen állapotukban nem lehetnek vérmes reményeik, de ki kell valamit találniuk, mert Davis még sokáig nem lesz bevethető...

A Lakers legjobb dobói: James 31/6, Harrell 26, Caldwell-Pope 21/12
A Wizards legjobb dobói: Beal 33/6, Westbrook 32, Hachimura 15/3