Ismét kikapott a Houston Rockets (Fotó: Getty Images)

 

Toronto Raptors–New York Knicks 128–112

Takarékon is hozta a Raptors. Sem Kawhi Leonard, sem Kyle Lowry nem játszott igazán jól a hazaiaknál, mindketten negatív szezoncsúcsuk felé közelítettek, a megjáratott labdákat viszont a kiegészítők köszönték szépen és a szorosabb, egállal végződő első negyed után könnyedén megnyerték a meccset. Megvoltak a jó dobóhelyzetek kint és a festékben is, majd később már a nehezebb dobásokat is rendre el tudták süllyeszteni a kanadaiak, így például Pascal Siakam 23 ponttal karriercsúcsot szórt, Jonas Valanciunas, vagy OG Anunoby remekül szállt be a kispadról, mindenki hozzátette a magáét, így a két középső negyedet 18 ponttal húzták be, egyértelmű fölényben voltak. Összességében tízen játszottak náluk 18-28 perc között és heten is elérték a tízpontos határt, a kispadról érkező 62 egység szenzációs, Nick Nurse pedig 2004 és Lawrence Frank óta az első újonc vezetőedző, aki az első 13 meccséből 12-t is meg tudott nyerni – a listavezető 7–0-ra áll otthon, most a New Orleanst fogadja.

A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Tisztes helytállás. Dave Fizdale szerint az volt a tervük, hogy nagy nyomás alá helyezik a Lowry-Leonard párost és ezzel megfogják a Raptorst, de azt el kell fogadniuk, ha a kiegészítők extra dobóformával megbüntetik őket – márpedig ez történt, így a második félidőben már csak azért küzdhettek, hogy meglegyen a tisztes helytállás. A félidei tíz pont feletti hátrányból visszajöttek még egyszer háromra, de aztán egy 30–13-as rohammal eldöntötte a meccset a Toronto, így érvényesült a papírforma – érdekesség, hogy éppen három éve, 2015. november 10-én (magyar idő szerint 11-én reggel) nyert utoljára ebben a csarnokban a New York.

A Raptors legjobb dobói: Siakam 23/9, Valanciunas 19/3, Anunoby 16/3
A Knicks legjobb dobói: Hardaway Jr. 27/6, Kanter 15, Hezonja 13

Los Angeles Clippers–Milwaukee Bucks 128–126 – hosszabbítás után

Nagy Clippers-győzelem. A liga egyik legjobb csapatával vette fel a kesztyűt a Los Angeles és végül módot is talált arra, hogy legyőzze, nem véletlenül nyilatkozta azt Tobias Harris a meccs után, hogy „fenomenális” kosárlabdát játszik a Bucks, ezért is nagyon értékes számukra ez a siker. A rendes játékidőben nagyon hullámzó volt a játék, hol meglépett a Clippers, hol visszajött és akár vezetett is a Milwaukee, a negyedik negyed végén egyszer már kis híján megnyerte a találkozót a LAC, de a Bucks akkor még felállt és Eric Bledsoe triplájával hosszabbításra mentett. A túlórában aztán nagyon körömrágósra sikerült az utolsó perc, Antetokounmpo zsákolásával egál volt az állás, majd Gilgeous-Alexander hibázott, aztán a túloldalon javított azzal, hogy blokkolta Bledsoe-t, a lepattanót megszerző Lou Williams pedig az utolsó másodpercben elment a gyűrűig és feltette a győzelmet jelentő duplát. Doc Rivers egyébként Montrezl Harrellt emelte ki, aki 26 pontot izmozott össze a palánk alatt, minden labdáért vetődött és olyan extra energiát adott a többieknek is, ami döntőnek bizonyult ezen a találkozón.

A védekezés nem állt össze. Támadásban most sem volt nagy baj a Milwaukee-val, Giannis Antetokounmpo (27 pont, 18 lepattanó, 4 gólpassz, 5 labdaszerzés, 2 blokk) vezetésével működött a játék, ugyan nem dobtak extrán (44.8 százalék mezőnyből, 34.8 százalék tripla), de rosszul sem, leszedtek 15 támadópattanót és egyénileg is megvoltak a szükséges teljesítmények. Ami viszont hiányzott, az az igazán jó védekezés, a meccs elején, majd a harmadik negyedben is elengedték a Clipperst, nem bírtak el Harrellel és összességében sem tudták megismételni a GSW ellen látott festékbeli fölényüket, sokat faultoltak és a triplákra sem értek oda – mindezek ellenére egy játékon múlt az újabb győzelmük, úgyhogy szégyenkezniük nincs miért. Ez volt az idei harmadik vereségük, most viszont back-to-back elutaznak Denverbe, az nagyon kemény feladat lesz ezek után.

A Clippers legjobb dobói: Harrell 26, Beverley 21/15, Harris 20/6
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 27, Brogdon 23/3, Lopez 20/12

New Orleans Pelicans–Phoenix Suns 119–99

Megvan a kötelező. Nagyon kellett ez a győzelem otthon a New Orleansnak, ugyan Elfrid Payton mellett Nikola Mirotic sem játszott, de magas poszton Anthony Davis (26 pont, 13 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) és a kezdőbe kerülő Julius Randle (22 pont, 15 lepattanó, 3 gólpassz, 2 blokk) hozta, amit kellett, a periméterről Jrue Holiday (19 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz, 3 labdaszerzés) és E'Twaun Moore (17 pont, 7/10 mezőnyből) sem maradt adós, a kispadról is érkezett segítség és összességében magabiztosan hozta a kötelezőt a társaság. A hazaiak 53–37-re nyerték a lepattanózást és a meccset indító 7-0-s futásuk után végig vezettek is, de lezárni csak a negyedik negyed derekán tudták a találkozót, ott tört meg a Suns, az addigi tíz pont körüli különbség hirtelen húsz fölé nőtt és innentől nem volt már kérdés. Két önbizalomnövelő győzelem után most jön egy jóval komolyabb feladat számukra, ugyanis el kell utazniuk Torontóba.

Nem volt válasz a Sunstól. Devin Booker szinte összes pick-and-rollját csapdázták a hazaiak, a fiatal hátvéd pedig egész este nem talált erre megoldást: Jrue Holiday végig szívta a vérét, a zárások után pedig folyamatosan kapta a duplázást, nagyon nehéz mérkőzése volt. Végül meg is állt 12 pontnál, de a két magas, Deandre Ayton (20 pont, 9/12 mezőnyből, 12 lepattanó) és TJ Warren (25 pont, 4/10 mezőnyből, 3 blokk) azért jó ideig húzta a gárdát és bár kézben tartotta a meccset a Pelicans, a Phoenix nem engedte magát lerázni – a végére azonban kifulladtak, így nem tudtak meglepetést okozni. A 40 százalékos mezőnymutató és a 30 százalék alatti triplázás, megspékelve a gyenge lepattanózással nem nagyon eredményezhetett győzelmet, úgyhogy továbbra is van mág min dolgozniuk.

A Pelicans legjobb dobói: Davis 26, Randle 22/3, Holiday 19/9
A Suns legjobb dobói: Warren 25/12, Ayton 20, Booker 12/6

Miami Heat–Washington Wizards 110–116

Felébredt a Wizards? A tíz ponttal elvesztett első negyed után küzdötte vissza magát a Washington és az idei szezon eddigi egyik legnagyobb csalódása a záró etapban végül „elszabadult”: azt egy 31–12-vel „nyitotta” a fővárosi alakulat és bár a végén ebből visszajött még a Heat, újabb fordulat nem történt, nagyon fontos győzelmet aratott a Wizards. Scott Brooks szerint most, egy back-to-back második felén játszották eddigi legjobb meccsüket idén, jó ritmusban passzoltak, jó dobásokat vállaltak el, idén először fordult elő az, hogy megnyerjék (48–38) a lepattanózást, a kezdőben többen is jól játszottak, de a kispadról is bőven érkezett segítség és most a védekezésük sem volt reménytelen. Ha valami, akkor ez a negyedik negyed és összességében ez a mérkőzés elindíthatja felfelé a társaságot, amely még csak a harmadik győzelmét jegyezte ebben a szezonban – következőleg az Orlandót fogadják, ott ezzel a játékkal jó esélyeik lesznek.

Nem az igazi a Heat. Továbbra is sok sérüléssel bajlódnak a floridaiak, Waiters, James Johnson és Wade most is hiányzott az alapemberek közül, de Erik Spoelstra nem erre fogta a vereséget, úgy fogalmazott, hogy bár néha jók voltak védekezésben, több olyan időszak is akadt, amikor fel sem ismerte saját csapatát. Goran Dragic ugyan visszatért, de 0 ponttal és 0/7-es mezőnymutatóval zárt, Kelly Olynyk csak 12 percet vállalt, azt sem túl jól az előző esti sérülése miatt és összességében is érződött rajtuk a back-to-back – a negyedik negyedre teljesen szétestek és nem volt bennük annyi, hogy még időben megállítsák a zuhanást. Így már hazai pályán is negatív a mérlegük és a Sixers elleni, soron következő összecsapáson megint nem ők lesznek az esélyesek...

A Heat legjobb dobói: Richardson 24/6, McGruder 22/9, Ellington 16/12
A Wizards legjobb dobói: Wall 28/9, Green 19/6, Beal 18/6, Rivers 18

Chicago Bulls–Cleveland Cavaliers 99–98

LaVine majdnem elvesztette. Ismét remekül játszott a Bulls vezére, sőt, Fred Hoiberg szerint eddigi legjobbját hozta abban a tekintetben, hogy milyen döntéseket hozott – nem dobott extrán, de csak eljutott 24 pontig különösebb hiba nélkül, ráadásul zsinórban 14. alkalommal érte el a 20 pontos határt, erre pedig még három éve Jimmy Butler volt utoljára képes a Chicago mezében. A végén azonban kis híján mégis LaVine hibája döntött, 13 másodperccel a vége előtt eladta a labdát, a Cavsnek volt még egy dobása a győzelemért, de Jabari Parker megmentette a csapatot és blokkolni tudta Collin Sexton dupláját – ez volt a meccsnyerő játék, így bár a második negyedben volt már 16 pontos fórban is a Bulls, végül kiélezett találkozón húzta be idei negyedik győzelmét.

Ez sem sikerült. Collin Sextont sok kritika érte az utóbbi időben, a Cavs veteránjai szerint az újonc irányítónak fogalma sincs arról, hogy hogyan kell játszani a kosárlabdát, George Hill sérülése óta viszont a kezdőben kap szerepet és most egészen jól teljesített – beszórt 20 pontot és a lehetőségekhez mérten próbálta szervezni is a játékot. Övé lehetett volna a győztes dobás is, de hiába jutott el odáig, ahova Larry Drew vezetőedző akarta, nem tudta megoldani a helyzetet, így kikaptak – edzője viszont dicsérte a játékost, szerinte jól csinálta, amit csinált. Egyébként most jól mozgott a szintén sokat kritizált Tristan Thompson (22 pont, 12 lepattanó), a kosarakat hozta Rodney Hood (20 pont, 7/15 mezőnyből) és a padról beszálló Jordan Clarkson (15 pont, 4 gólpassz), nagyot melózott Larry Nance Jr. (14 lepattanó, 4 blokk), de az igazi átütőerő továbbra sem volt meg a gárdában, egyedül a második negyed sikerült úgy támadásban, ahogy kellett volna. Ez pedig most megint nem volt elég a győzelemhez, úgyhogy továbbra is egyetlen árva sikert tudnak felmutatni idén...

A Bulls legjobb dobói: ​LaVine 24/3, Carter 15, Arcidiacono 15/9
A Cavaliers legjobb dobói: Thompson 22, Sexton 20/6, Hood 20/6

Memphis Grizzlies–Philadelphia 76ers 112–106 – hosszabbítás után

Érdekes helyzet a Sixersnél. Biztosan nagyon örülnek a Phillynél annak, hogy érkezik Jimmy Butler, de ezen a meccsen ő természetesen még nem volt itt, így viszont két meghatározó kezdőjátékos, Robert Covington és Dario Saric sem lehetett ott a parketten. Brett Brown ezért egy nagyon furcsa szerkezettel nyitott, konkrétan három irányító, Ben Simmons, Markelle Fultz és Landry Shamet volt ott a kezdőben, mellettük a 2-es posztos JJ Redick és a center Joel Embiid került be, Simmonsnak így gyakorlatilag négyest kellett most játszania. Mindezt tetézte, hogy egy hosszabbításos back-to-back második felén látogattak el egy pokolian nehéz meccsre, de ehhez képest teljesen jól helytálltak, uralták az első félidőt és vezettek már 16 ponttal, de a fordulás után elkezdtek elfogyni, a negyedik negyedben pedig már kiegyenlített a Memphis. A rendes játékidőben még tartották magukat, de a hosszabbításra végképp elfogyott az erő, Embiidet nagyon levette a pályáról Marc Gasol és itt már nem volt olyan vezér, aki fel tudott volna lépni. Könnyen nyerhettek volna, de végül elúszott ez a meccs, most viszont már az új felállásra és Butlerre koncentrálhatnak.

Conley belejött. A Memphis érthetően nem nagyon tudott felkészülni a Sixers szerkezetére és játékára, Embiidet ugyan megfogták, de az első félidőben kicsit még keresték a helyüket, főleg védekezésben – aztán a nagyszünetben sikerült helyre tenniük a dolgokat és onnantól már az ő akaratuk érvényesült. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy jelentősen feljavult Mike Conley, az irányító 13 pontot és 6/8 jó dobást tett hozzá a harmadik negyedben, az ő vezetésével dolgozták le a hátrányukat és bár a záró etapban TJ McConnell nyolc pontjával még tartotta magát a Sixers, a végén Garrett Temple hármasával kiharcolták a hosszabbítást, ahol fölénybe tudtak kerülni. Ott megvoltak a jó védekezések és a labdaszerzések, aztán Conley is hozzátett egy clutch duplát, végül az ő két büntetője zárta le a találkozót – 32 pontot szórt 12/24-es mezőnymutatóval azok után, hogy az elmúlt öt találkozón 32 százalékkal célzott. Ugyan nem volt hibátlan a játékuk, de végül legyűrték a Phillyt, ezzel pedig továbbra is veretlenek otthon, 5–0-ra állnak eddig saját közönségük előtt.

A Grizzlies legjobb dobói: Conley 32/12, Gasol 18/9, Temple 17/9
A 76ers legjobb dobói: Redick 20/9, Simmons 18, McConnell 16

San Antonio Spurs–Houston Rockets 96–89

Nem, nem és nem. Egyszerűen képtelen kitörni a negatív spirálból a Rockets, a tavaly támadásban történelmi szezont futó gárda idén már negyedszer maradt 90 pont alatt, James Harden 7/27-et (1/13 triplával), Eric Gordon 10/26-ot (3/14 triplával), Chris Paul 4/13-at szenvedett össze mezőnyből, becsülettel próbálkoztak, de ezúttal sem sikerült nekik semmi – 33.3 százalékos mezőnymutató, 22 százalékos triplázás, 11 csapatszinten kiosztott gólpassz, ezekkel a számokkal nem lehet mérkőzést nyerni. Pedig egyébként így sem álltak tőle messze, az akaratukat jól mutatta a kemény védekezésük, hátul nagyon jól dolgoztak és a legvégéig partiban is tudtak lenni, de az utolsó negyedben már a 30 százalékot sem érték el mezőnyből és a záró négy percben egy 8–2-t futott a Spurs, amivel eldöntötte a győzelem sorsát. A vendégeknél egyébként hatan hiányoztak különböző okok (főleg betegség) miatt, de a szintén hiányzó Carmelo Anthonyval kapcsolatban az a pletyka röppent fel, hogy egyeztet a klubbal a jövőjét illetően...

Jól jött ez a meccs a Spursnek. Az előző két találkozón védekezésben nem állt a helyzet magaslatán a San Antonio, náluk is sok volt a hiányzó (többek között Pau Gasol és Jakob Poeltl), DeMar DeRozan negatív szezoncsúcsot dobott a 13 pontjával, mégis kiharcolták a győzelmet, ami még sokat érhet nekik. Egyénileg a 27 pontos LaMarcus Aldrdige játékát, valamint a fontos pillanatokban megvillanó Derrick White (14 pont, 8 gólpassz), illetve Bryn Forbes (3/3 tripla) teljesítményét érdemes megemlíteni, sokat tettek a győzelemért, így minden problémájuk ellenére már a hetedik sikerüket szerezték ebben a szezonban.

A Spurs legjobb dobói: Aldridge 27, White 14/3, DeRozan 13, Forbes 13/9
A Rockets legjobb dobói: Harden 25/3, Gordon 23/9, Paul 13/6

Golden State Warriors–Brooklyn Nets 116–100

Cook pótolta Curryt. Steph Curry és Shaun Livingston nélkül „üres” volt az irányító poszt a Golden State-nél, Quinn Cook viszont bizonyította, hogy lehet rá számítani ilyen helyzetben: élvezte, hogy ismét kezdőként kapott szerepet és bőven élt is a lehetőséggel, hiszen 27 pontot szórt, közte jó pár nagy dobással, plusz kiosztott öt gólpasszt is. Cook már a nagyszünetig beszórt 19 egységet és abszolút felnőtt az elsőszámú playmakerként tevékenykedő Kevin Durant (28 pont, 11 gólpassz, 9/15 mezőnyből, 9/9 büntető) mellé, kettejük remek játékát kiegészítette még Klay Thompson (24 pont, 11/20 mezőnyből), így az említett két hiányzó és Draymond Green nélkül is sima győzelmet arattak – a nagyszünetben 12 ponttal vezettek, aztán a harmadik negyedben 20 egység fölé növelték az előnyüket. Steve Kerr csapata jól reagált a Bucks elleni zakóra és a sérülésekre is, a tréner elégedetten beszélt a gárdáról, bár következőleg a Clippers otthonában nagyon nehéz dolguk lesz.

Ez most nagy falat volt. A denveri győzelem után zsinórban három sikernél járt a Brooklyn, de egyrészt egy back-to-back második felén érkezett az Oracle-be, másrészt most nem tudta megismételni azt a játékot, amit a Nuggets ellen mutatott: D'Angelo Russell és Caris LeVert is csak erőlködött, ezt pedig nem tudták mivel/kivel ellensúlyozni. Már az első félidőben is látszott, hogy tartalékosan is jobb a bajnok, a harmadik negyedben pedig végleg eldőlt a küzdelem, úgyhogy Kenny Atkinson nem is erőltette ezt az estét, pihenőt adott a kezdőjátékosoknak és bő rotációt alkalmazott – gond nincs, ez a papírforma, most elutaznak Minnesotába, ott folytatják idegenbeli túrájukat.

A Warriors legjobb dobói: Durant 28/3, Cook 27/9, Thompson 24/6
A Nets legjobb dobói: Harris 24/12, Napier 14, Dinwiddie 14

Dallas Mavericks–Oklahoma City Thunder 111–96

A korkülönbség nem akadály. Az újonc Luka Doncic (22 pont, 9/15 mezőnyből, 6 pattanó, 8 gólpassz – utóbbi karriercsúcs) felnőtt Paul George mellé, míg a padról a 34 éves veterán, JJ Barea tett hozzá 21 pontot – utóbbi az első negyedben berúgta a motort, az első félidőben összesen 16 pontot szerzett, ezzel teremtette meg az alapot Doncic parádéjának. A második negyedben érződött, hogy foghíjas az OKC, itt szerezte meg a Dallas azt az előnyt, amit utána már gond nélkül menedzselni tudtak. A csapat 55 százalék felett célzott mezőnyből, bevertek 14 hármast, a 31 kiosztott gólpassz önmagáért beszél, 96 pontos védekezésük új szezoncsúcs – az első negyed után nem volt kérdés, hogy be fogják húzni a győzelmet, ami egyébként az utóbbi kilenc meccsükön csak a második volt. 

Vége a szériának. Russell Westbrook nélkül hamar ellőtte puskaporát a Thunder, a második negyedben már 24 ponttal is égtek – ekkor még egy 12–0-s futással közelebb tudtak zárkózni, de a második félidőben nem volt meg az a plusz, ami a fordításhoz kellett volna. Paul George nem játszott rosszul, és bár 20 pontjához 21 mezőnykísérlet kellett, a 13 pattanó és a 6 gólpassz jól mutat, ahogyan Steven Adams 20 pontos, 13 pattanós dupla-duplája is. Ugyan Schröder is gyengébben dobott és mindössze 3 asszisztot szortírozott, a kezdőötössel nem volt különösebb probléma - a gondok a cseresor pályára lépésével kezdődtek, akik kis túlzással egy támadást sem tudtak kivédekezni, az első félidőben pedig 1/13-mal dobtak mezőnyből, ezek a luxusok ma nem fértek bele. Az OKC hétmeccses győzelmi sorozatát sirathatja, de most hazatérnek és a Sunst fogadják.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 22/3, Barea 21/9, Finney-Smith 11/6, Barnes 11/3.
A Thunder legjobb dobói: George 20/9, Adams 20, Schröder 19/3.

Sacramento Kings–Los Angeles Lakers 86–101

Kemény védekezéssel megvan az 50 százalék. A gyenge szezonkezdet után kezd már összeállni a Lakers, így a lélektani mérleget sikerült gyorsan elérniük. Ebben nagy szerepe volt LeBron Jamesnek, aki 25 pontját hatékonyan szerezte, a továbbra is nagyon pontos JaVale McGee-nek (23 perc, 8/10 mezőnyből, 8 lepattanó), de a legnagyobb dicséret a kispadot illeti, akik elöl-hátul nagyot toltak a szekéren. Tyson Chandler 12 pattanót kapkodott le, Rondo kiosztott 7 gólpasszt, Stephenson, Hart és Caldwell-Pope pedig folyamatosan szállította a pontokat. Így a csapat simán elbírta, hogy a kezdőben Kuzma haloványabb, Ingram és Ball kifejezetten gyenge napot fogjon ki. A vendégek idén először tartották ellenfelüket 100 pont alatt, az eddigi „csúcsuk” 110 pont volt...

Egy félidőnyi Fox. A hazaiak fiatal hátvédje most is igazolta, hogy nagy dolgokra hivatott, azonban az első félidei 17 pontjához már csak négyet tudott hozzátenni a folytatásban, rajta kívül pedig senki nem akadt, akiben komolyabb pontmennyiség lett volna. A negyedik negyedben még egyszer visszajöttek 10 pont különbségre, de ez volt a maximum, a mindössze hat bedobott tripla és a 11 gólpassz nem is érdemelt többet. Hogy értékén tudjuk kezelni a mai vereség mértékét: a Kings a Lakers elleni meccsig átlagban 118 pontot dobott, és 7–5-ös mérleggel rendelkezett. 

A Kings legjobb dobói: Fox 21/9, Bagley III 13, Hield 12/3, Cauley-Stein 12.
A Lakers legjobb dobói: James 25/9, Ingram 12, Hart 11/9, Caldwell-Pope 11/6, Kuzma 11/3.