Kiss Gergely túlságosan barátságos búcsúztatást sem szeretett volna – jönnek hát az olimpiai döntős ellenfelek (Fotó: Tumbász Hédi)

 

– Klubedzője, Merész András nem kapott frászt?
– Á, egyeztettem vele – válaszolta a 41 éves, háromszoros olimpiai bajnok Kiss Gergely, aki elköszön az aktív vízilabdázástól, a kétnapos vízilabda-fesztiválon lesz a búcsúmeccse. – A 2008-as olimpia óta a születésnapi torták gyertyáin kívül is mindig volt valami jele, hogy lassan vége, igaz, nem gondoltam, hogy jó tíz évet ráhúzok még. Ugyanúgy élvezem a játékot, ha edzőmeccsen szállok vízbe, akkor is úgy hajtok, mintha bajnoki elődöntő lenne. Ilyen a genetikám, így nevelkedtem, de abban maradtunk, eljött az idő.

AZ UTOLSÓ NYUGDÍJAS IS KISZÁLL

KISS GERGELY
Született: 1977. szeptember 21., Budapest
Posztja: szélső, balkezes
Klubjai: BVSC (1986–1990), Tungsram SC (1990–1995), Kordax BSC (1995–1996), Ferencváros (1996–1997), Posillipo Napoli (olasz, 1997–1998), Újpest (1998–1999), Canottieri Napoli (olasz, 1999–2000), Universo Bologna (olasz, 2000–2001), Domino Honvéd (2001–2008), Primorac Kotor (montenegrói, 2008–2010), Vasas (2010–2012), Bp. Honvéd (2012–)
Legjobb eredményei: 3x olimpiai bajnok (2000, 2004, 2008), világbajnok (2003), 3x vb-2. (1998, 2005, 2007), 2x Európa-bajnok (1997, 1999), Eb-2. (2006), 4x Eb-3. (2001, 2003, 2008, 2012), 2x világligagyőztes (2003, 2004), vl-2. (2008), vl-3. (2002), világkupagyőztes (1999), 2x vk-2. (2002, 2006), vk-3. (1997), junior-világbajnok (1995), junior Európa-bajnok (1994), ifjúsági Európa-bajnok (1993), 3x Bajnokok Ligája/Euroliga-győztes (1998, 2004, 2009), 3x BL/El-2. (2002, 2003, 2005), 6x magyar bajnok (2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2012), 2x Magyar Kupa-győztes (1996, 2006)
Egyéni elismerései: a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008), a világ legjobb játékosa (2004)

– Akkor tényleg vége?
– Azért még megcsináltatom a sportorvosi igazolásomat… Továbbra is edzek a Honvédban, extrém esetben egy-egy meccset vállalok, de rendszeresen már biztosan nem játszom. Egy-egy különedzést tartok, ha taktikai tréningen szükség van balkezesre, aki szimulálja az ellenfelet, beállok, netán segítek edzőmeccsen, ha sok a sérült, részben a saját örömömre, és hogy karbantartsam magam.

– Még ha negyvenegy éves is, furcsa hallani, hogy a háromszoros olimpiai bajnok Kiss Gergely beáll az ellenfelet szimulálni…
– Sokféle hiúság van bennem, mint minden élsportolóban, de ilyen nincs. Ha nem lennék a Nagy sportágválasztó kommunikációs igazgatója, nem csináltam volna dokumentumfilmet, nem lennék itt-ott tanácsadó, nem vennék részt jótékonysági akciókban, nagyobb szerepe lenne az életemben a vízilabdának, de én választottam ezt az utat, a hosszú levezetést.

– Mi tartotta a vízben nap mint nap?
– Kezdetben, 2012 környékén az volt a motiváció, hogy a Honvéd ne menjen tönkre. Aztán az motivált, hogy bejutunk-e a négy közé, mert az mindig rang, sikerül-e elcsípni nemzetközi kupaindulást, a vége felé pedig, hogy minél magasabban tartsuk a Honvédot.

– Fontos, hogy nagyszabású gálameccsel búcsúztassák?
– Minden lehetőséget végigvettem, hogy könnyebb, nehezebb ellenfél jön-e, nagy csinnadratta lesz-e, vagy sem. Végül így egyszerűbb, hogy ha már lesz a vízilabda-fesztivál, ott lesznek az olimpiai bajnok társak, a többi programnak köszönhetően fiatalok meccsei között, sok néző előtt köszönhetek el. A szervezők lelkesek voltak, a társaim meg örülnek, hogy az utolsó nyugdíjas is kiszáll a medencéből.

GÖRCSÖL AZ IZOM,SZÚR AZ OLDALA

– Érzelmileg szükség van erre a lezárásra?
– Ha egy pszichológust kérdeznénk meg, akkor biztosan.

„SOKSZOR REMEGETT ELLENE KEZEM-LÁBAM”
Märcz Tamás, a férfiválogatott szövetségi kapitánya: – Még azelőttről ismerem Gergőt, hogy vízilabdázni kezdett, már gyerekként is nagyobb volt nálam vagy másfél fejjel… Sokáig ellenfelek voltunk, később csapattársak lettünk, és akkortájt még csak álmodoztunk a válogatottságról, az olimpiai bajnoki címről pedig talán álmodni sem mertünk. Nem mindenkinek adatott meg a búcsúmeccs, örülök, hogy Gergőnek része lesz benne.

Gergely István, a Bp. Honvéd ügyvezető elnöke: – A kapusnak eleve nem könnyű, hát még ha Kiss Gergő lő neki! Sokszor remegett ellene kezem-lábam – aztán ez megszűnt, amikor csapattársak lettünk, és közösen éltünk meg sok győzelmet. A kapusok olykor a társakba kapaszkodnak, és Gergő sokszor vette a hátára csapatot. Ráadásul nem megosztó személyiség, olyan ember, akit bárki megszólíthat, mindenki szeret. Köszönet mindenért!

– És ha Kiss Gergelyt?
– Igazából én el sem hiszem, hogy nem tizennyolc-húsz éves vagyok. Annyira imádtam, ahogyan görcsöl az izmom, hányingerem van, remegek a fáradtságtól, szúr az oldalam, minden bajom van, és ettől jobb leszek. Aztán a trükkök a játék közben, a szép passzok, az egység a társakkal és az adrenalin – ezt el sem lehet magyarázni. Nehéz elképzelni, hogy nem erre készülök, miközben régen mindig arra vágytam, ha majd egyszer abbahagyom, végre lesz idő horgászni, megtanulni ezt-azt, ide-oda utazni, színházba menni… Az előadások általában hétkor kezdődnek, mi meg mindig este edzettünk, szóval hétköznap esélytelen volt eljutni egy darabra. Fontos, hogy a sportoló fel tudja mérni, az adrenalin, a siker, a csillogás és a küzdés után mi marad, és a vége, hogy ilyenkor többet tud magával, a magánemberrel foglalkozni – nem a vízilabdázóval, akit fotóznak, elmegy a tévéstúdióba, és az eredménysora megtalálható a Wikipédián. A magánembernek van ideje elmenni a kislányával az állatkertbe, áthívni péntek délután a barátait. Nem könnyű folyamat az átállás, sok sportoló bicskája beletört.

– Mostanság sportoló volt, aki már civilként is megállta a helyét, vagy civil, aki még vízilabdázott?
– Kicsit mindkettő és egyik sem. Még azt hazudom magamnak, hogy vízilabdaedzésre megyek heti háromszor-négyszer, ott kell lenni idejében, átöltözni, hallom az öltözői röhögéseket, az orromban van az izzadt kondipóló vagy a klórszagú fürdőnadrág illata. Mivel karban akarom tartani magam, még egy-két évig meglesz ez a hazugság, de bajnoki szinten vége.

FELADAT A PARTON IS

– Keretet ad, hogy a kétezres olimpiai döntő köré szervezett fesztiválon búcsúzik?
– Szép ajándék a sorstól, hogy az oroszok vállalták a játékot, hiszen többen idősebbek voltak nálunk, és hamarabb befejezték. Korszakos csapat volt, olimpiai ezüst- és bronzérmes, amelyet nagyon tiszteltünk. Nem szerettem volna, ha mi, a magyar olimpiai bajnokok játszunk egymással, az túl barátságos lett volna.

– Korszakos orosz válogatottat említett, de talán éppen abban az olimpiai döntőben született meg a korszakos magyar csapat. Érezték, micsoda együttes lesz?
– A sydneyi döntő inkább négy-, sőt tízéves folyamat eredménye, amely során egyre inkább kibontakoztunk; Benedek Tibor, Kásás Tamás és Fodor Rajmund már az 1996-os atlantai olimpián is szerepelt, aztán nyertünk két Európa-bajnokságot, 1998-ban világbajnoki ezüstöt – ami csalódás volt –, meg az olimpia előtt az egyszer megrendezett Európai Nemzetek Ligáját. Az olimpián meg huszonhárom évesen elértem, amit akartam.

KÉTNAPOS FESZTIVÁL
Waterpolo All Star Festival elnevezéssel pénteken és szombaton kétnapos vízilabda-ünnepséget rendeznek a Duna Arénában. Vízbe száll a felnőtt női válogatott, utánpótlás-mérkőzéseket is rendeznek, csúcspontként pedig péntek este nyolctól újrajátsszák a 2000-es sydneyi olimpia magyar–orosz döntőjét. Szombaton ugyanekkor megrendezik Kiss Gergely búcsúmérkőzését, amelyen a Millennium Masters az Oázis nevű világ- és Európa-bajnok masterscsapattal csap össze.

– Éppen ez az, a mítosz onnan indult!
– Jó vízilabdázókból tényleg akkor lettünk olimpiai bajnokok, huszonnégy év után nyertünk olimpiát, kihúztuk a kátyúból a magyar vízilabda szekerét. Nem is tudtuk, mi vár ránk, médiafigyelem, szponzorok… Jó volt látni, ahogyan egyes szektorokban versenyeztek egymással a cégek, ki támogasson minket, mert az presztízs volt, dicsőség.

– Megvan ez még ma is?
– Van benne lehetőség, de nekünk is fontos feladatunk, hogy a vízilabdára irányítsuk a figyelmet. A férfi- és a női válogatott is a világelithez tartozik, ám a férfiak 2013 óta nem nyertek igazán nagy versenyt. Ezért is fontos, hogy Vári Attila a szövetség elnöke, Gergely Pista a Honvédé, Märcz Tamás a szövetségi kapitány, és még sorolhatnám. Büszke vagyok a csapattársaimra, és remélem, húsz-huszonöt év múlva okkal gondolnak ránk úgy az emberek, hogy nemcsak játékosként, hanem a pályafutásunk vége után is sokat tettünk a vízilabdáért.