A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE!

 

Olykor óhatatlanul előfordul, hogy egy jelentős sikert elérő csapat kissé jóllakottá válik, és nem pörög úgy, ahogyan azt korábban megszokhattuk. Na, ennek nyoma sem volt a Bajnokok Ligája-győztes FTC-Telekom pénteki edzésén, és a produktum egészen biztosan nem a jelenlévő kameráknak és fényképezőgépeknek szólt.

Erre Varga Zsolt személye is garancia, a vezetőedző ezer fokon égett az edzésen, ha kellett, leteremtette a játékosait, de azért elismerően is szólt egy-egy jó megoldás után. Az előző idényben a csapatával öt trófeát begyűjtő szakember mindig mondja, hogy nála a jó védekezés jelenti a játék alapját, ennek megfelelően az egymás elleni játék során inkább a védőket korholta, mint a támadókat dicsérte egy-egy gól után. Persze azt se felejtsük el, hogy a védőknek némelyik meccsen könnyebb dolga van, mint az edzésen.

Olyan lövést egészen biztosan a Ferencváros egyik kapusa sem kap mástól, mint amilyet Varga Dénes engedett el lehetetlen szögből a vízre pattintva (természetesen gól lett), és az sem valószínű, hogy a centerek sűrűn emelnek gólt a kapunak háttal, dopplerből, mint előbb Németh Toni, majd Nicolas Constantin-Bicari tette.

Hogy a centerek teljesítményén már most meglátszik-e Szlobodan Nikics munkája, korai eldönteni, de az egészen biztosan jót tesz mindhármuknak, hogy a Vasasban levezető, és heti egy-két alkalommal korábbi klubjában különfoglalkozást tartó szerb klasszistól tanulhatnak. Amit az olimpiai, háromszor világ- és ötszörös Európa-bajnok Nikics nem tud a centerjátékról, azt még nem találták fel.

És ha már megemlítettük az egyik új igazolást, érdemes kitérni a nyári érkezőkre, akik szemlátomást gyorsan beilleszkedtek a csapatba. Varga Zsolt benyomása is ugyanez, persze azt hozzáteszi, a két légiósnak, a kanadai Nicolas Constantin-Bicarinak és a görög Janisz Fundulisznak valamivel nehezebb dolga van, mint Zalánki Gergőnek, aki szinte mindenkivel játszott már együtt.

GYILKOS CSAPATRÉSZ

Vámos Márton, az FTC balkezese:
„Remélem, nem csak mondják, hogy »gyilkos« csapatrész a miénk, hanem így is lesz. Úgy gondolom, hogy Zalánki Gergő hasonlóan játszik, mint én, talán hasonlóan is lövünk, úgyhogy ki tudjuk egészíteni egymást. Ha valamelyikünknek nem megy a játék, a másik magára tudja vállalni a nagyobb szerepet.”

 Zalánki Gergő, az FTC balkezese:
„Szerintem jól működik az oldalunk, masszívak vagyunk védekezésben és támadásban is, de még akadnak apró csiszolnivalók. Valószínűleg nem négy negyedet kell játszanom, hanem csak kettőt-hármat, és vannak olyan balkezes társaim, akikkel meg tudom osztani a terheket, többek között ezért is igazoltam az FTC-be.”

„Amellett, hogy jó játékosok, nyitott személyiségek is egyben, így szerintem szépen beilleszkedtek mindhárman – jelentette ki a vezetőedző. – Nyilván a nyelvi akadályok még megvannak, de törekszem rá, hogy a légiósok is minél előbb megtanuljanak magyarul. Épp ezért többnyire csak magyarul beszélek az edzésen, ezáltal tanulnak is, és a játékostársakkal is erősödik a kapcsolatuk, hiszen ha nem értenek valamit, a többiek fordítanak nekik, és máris közelebb kerülnek egymáshoz.”

Az FTC héthetes intenzív felkészülésen van túl, és noha már négy bajnokit is játszott a csapat, de a lényeg végig a fizikai munka volt. Varga Zsolt másik alapvetése, hogy ha megvan a megfelelő erőnlét, akkor lehetséges végrehajtani a taktikai utasításokat.

„Talán még többet is dolgozunk, mint egy éve tettük – már ha ez lehetséges egyáltalán – mondta erről mosolyogva Jansik Szilárd, az FTC univerzális bekkje. – Most megvolt a lehetőségünk az alapozásra, míg tavaly a kései világkupa után rögtön indult az idény a BL-selejtezőkkel. Hát, azok nem hiányoztak, sokkal jobb, hogy egyből a főtáblán kezdünk.”

Mégpedig a Hannover ellen hazai medencében, az pedig általános vélemény volt a játékosok körében, hogy akármennyit dolgoztak az elmúlt hetekben, és akármilyen messze vannak még a csúcsformától, kötelező begyűjteni a három pontot. Csakis ezzel lehet elindulni a címvédés felé vezető úton, ami egyébként legutóbb az olasz Pro Reccónak sikerült 12 évvel ezelőtt. Abban a csapatban játszott egy bizonyos Madaras Norbert, így a játékosok akár el is kérhetik a receptet a szakosztályelnöktől.

Bár az a csapat, amelyik az eddigi is félelmetes kapásszél mellé felzárkóztatta a rosszkéz-oldalt is, nem szorul rá különösebben a tanácsokra. A kapásoldal a Sztefan Mitrovics–Janisz Fundulisz cserével nem kifejezetten gyengült, még ha a görög gólzsáknak még össze is kell szoknia Varga Dénessel és Aaron Youngerrel. A balkezesek pedig már hárman vannak, a Vámos Márton, Zalánki Gergő, Kállay Márk triónál pedig nincs erősebb a mezőnyben, és hozzájuk csatlakozik még a rendre ezen az oldalon játszó, az előző idényben hatalmasat előrelépő Sedlmayer Tamás is.

Nem irigyeljük az ellenfeleket, pláne, hogy úgy vettük észre, a munkamorál mellett a csapat hangulata sem változott. „Megmaradtak a pozitív energiák a társaságban” – mondta erről Kállay Márk, így aztán a zöld-fehérek joggal bíznak benne, hogy ha felül nem is lehet múlni a tökéletes idényt, megismételni esetleg igen, még ha BL-címvédőként első számú préda is lesz a csapat.

De ehhez először le kell győzni szerdán a Hannovert.