A mieink hat lőtt góllal is nyerni tudtak Zágrábban (Fotó: Dömötör Csaba)

 


Märcz Tamás szövetségi kapitány azért iktatta a programba ezt a mérkőzést, mert így még a torna előtt előjöhettek a még meglévő hibák, a játékosok pedig a saját bőrükön érezhették, mi vár rájuk Barcelonában a kiélezett találkozókon.

Az ideális időjárási körülmények között, nyitott uszodában megrendezett találkozó jó iramot és nagy küzdelmet hozott, a két csapat legutóbbi, a budapesti világligadöntőben lejátszott meccséhez hasonlóan. A nézők, köztük a horvát korosztályos pólóválogatott tagjai meglehetősen bágyadtan figyelték az összecsapást – sokan túlságosan is megünnepelték a labdarúgók előző napi, vb-döntőt érő győzelmét… Amikor viszont az időkérések alatt és a szünetekben megszólaltak ugyanazok a dalok, amelyeket a főtéren is az unalomig ismételve énekeltek a focidrukkerek, akkor azért megmozdultak a karok és a lábak a lelátón.

A vízilabda-mérkőzés a nézőkkel ellentétben élénken lüktetett, hol az egyik, hol a másik fél vezetett, a magyar együttes a harmadik negyed hajrájában lépett el ismét két góllal. A már említett világligameccset úgy mentették az utolsó felvonásban 6–6-ra a horvátok – és kaptak ki végül ötméteresekkel –, hogy 6–4-es hátrányban voltak, akárcsak ezen az összecsapáson. Válogatottunk azonban szemlátomást tanult abból az erőpróbából, esélyt sem adott a horvátoknak nemhogy az egyenlítésre, hanem a felzárkózásra sem! A mindent eldöntő gólt ugyan nem sikerült megszerezni, de a kemény és koncentrált védőmunka elegendő volt az előny megtartásához. Nagy Viktor végig jól védett, hangosan irányította a társakat, és összehasonlíthatatlanul többször dicsérte őket egy-egy horvát akció végén, mint ahányszor dorgált – ez is minősíti a védekezést.

A magyar csapat a játék képe alapján teljesen megérdemelten, 6–4-re győzött az Európa-bajnokság főpróbáján, és kifejezetten ígéretes, érett teljesítménnyel rukkolt ki a horvátok vendégeként. A végső dudaszó után gyorsan kiürült a lelátó, a nézők siettek haza pihenni, elvégre mindjárt itt a vasárnap, amikor vb-döntőt játszanak a labdarúgók, a pólósok meg hétfőn kezdik az Eb-t. Viszont most még Ivica Tucak hosszasan magyarázhatta a bizonyítványt a helyi újságíróknak, hiszen az ritkán fordul elő, hogy odahaza mindössze négy gólra képes a világbajnok…

FÉRFI VÍZILABDA, FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
HORVÁTORSZÁG–MAGYARORSZÁG 4–6 (2–2, 1–2, 1–2, 0–0)
Zágráb, 300
néző. V: Vlasic, Vogel G.
HORVÁTORSZÁG: BIJAC – Fatovic, Vukicevic 1, Buslje, Vrlic, Garcia Gadea 1, Jokovic. Csere: Macan, LONCAR 2, Buljubasic, Milos, Setka. Szövetségi kapitány: Ivica Tucak
MAGYARORSZÁG: NAGY V. – Erdélyi, Manhercz K. 1, JANSIK D. 1, Bedő, Kovács Gergő, Zalánki. Csere: ANGYAL 2, Vámos 1, Mezei, Bátori 1, Pohl. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás
Gól – emberelőnyből: 7/2, ill. 6/1
MESTERMÉRLEG
Ivica Tucak:
– Fontos mérkőzés volt ez mindkét csapatnak, hiszen az Európa-bajnokságig már egyikünk sem játszik hivatalos mérkőzést. Sok gondunk volt, elég keveset mutattunk... Hogy miért alakult így számunkra ez a meccs, egyelőre nem tudom, de lehet, hogy a labdarúgó-válogatott döntőbe jutása nyomta rá a bélyegét a teljesítményünkre.
Märcz Tamás: – Örülök neki, hogy lejátszottuk ezt a találkozót, amely nagyon jó felkészülést jelentett. A horvátok és mi az Európa-bajnoki csapatunkkal szerepeltünk, nyitott uszodában, napsütésben játszottunk, ez vár ránk Barcelonában is. Nagyon jól összeraktuk a védekezést erre az estére, ez biztató a jövőre nézve. Nagy Viktor jól védett, előtte sokat blokkoltunk, tudtunk jó néhány taktikai elemet is gyakorolni. Ez a győzelem további magabiztosságot adhat, hiszen Zágrábban a horvátokat legyőzni sosem könnyű.