Marosi Gergely − utanpotlassport.huA legszebb. A legcsillogóbb. A legművészibb. A ritmikus gimnasztika a legek sportága, és ez az edzésmunka mennyiségére is igaz –rengeteget kell gyakorolni ahhoz, hogy a tornász elvarázsolja a közönséget. Az önálló sportágként 1961 óta létező, 1984 óta olimpián szereplő rg egyszerre egyéni és csapatsport, s bár hivatalosan csak női változata létezik, jó pár országban gyakorolnak férfiak is a versenyszőnyeg, zene és a kéziszerek bűvöletében.

Ákoshegyi Eszter

Ákoshegyi Eszter

Ákoshegyi Eszter
A Pécsi RGSE 15 éves tornásza, kombinált csapatversenyben Európa-bajnoki 8. helyezett

„Nagyon szép sport, mely nőies mozgást és kiállást ad, megtanít küzdeni. A gyakorlatokban sokféle érzést át lehet adni a közönségnek és a bíróknak. Amikor kilépsz a szőnyegre, különlegesnek érzed magad, a versenyruhában és egy szép sminkben úgy érzed, te magad is ragyogsz. Az rg kitartást adott nekem, arra nevelt, hogy sose adjam fel, ha valami nem sikerül elsőre. Fejleszti a koncentrációs készséget, megtanít a gyors reakciókra; abban is segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat, merjük feszegetni a határainkat. Számomra nagyon fontos a művészi előadás, hogy együtt tudjak mozogni a zenével – szeretek a versenyszőnyegen szerepelni. Úgy gondolom, céltudatosabb vagyok az átlagnál, az időmet is jobban be tudom osztani. Sok időm nincs szórakozásra, ebben is különbözünk talán a kortársaimtól. Sokkal nyitottabb vagyok új dolgok iránt. Nem tudom elképzelni az életemet a ritmikus gimnasztika nélkül – ha hazaérek edzésről vagy a suliból, akkor rögtön valamelyik versenyt figyelem az interneten.”

Fráter Viktória

Fráter Viktória

Fráter Viktória
Háromszoros olimpikon, világ és Európa-bajnoki 7. helyezett, az OSC RG SE elnöke-vezetőedzője, az MRGSZ elnökségi tagja

„A legszebb sportág, mely olyan gimnasztikai alapokat ad – fiúknak is, mert fiúkat is tanítok –, ami mindenre jó, más sportágak űzését is megalapozhatja. A gimnasztikai mozgássorokat a zenei háttérrel ötvözve olyan pluszt kapunk, amivel mindig le lehet kötni a gyerekek figyelmét, legyenek bár öt- vagy tizenöt évesek. A kéziszerek a finommotorikus fejlesztésben nagyon fontosak, és ez már az óvodai nevelésben is hasznosnak bizonyulhat. Javul a szem-, kéz- és lábkoordináció – a ritmikus gimnasztika kiváló fejlesztő sportág, javítja a koncentráció mellett a kitartást és a tudatosságot, a zenei hátteret pedig akár léleksimogatónak is hívhatjuk. Itt megtalálhatja mindenki a személyiségének megfelelő pályát: az egyéni tornászoknak egyedül kell elvinniük a show-t, a kéziszercsapat tagjainak öten – nem szabad senkit kizárni, a gyengébb képességűeket, később érőket sem. Vannak, akik egy bizonyos szintig jutnak el, ám olyan erényeik vannak, amik tökéletesek a csapatgyakorlatokhoz: megvan bennük az együttműködési készség, a rendkívüli koncentráció, az egymásra figyelés, a terhelhetőség, illetve az, hogy tudják buzdítani a társaikat.

Engem gyerekként elsősorban a sikerek fogtak meg. Szerettem a mozgásformát, meg tudtam felelni a követelményeknek és jó versenyzőtípus voltam – ha azt mondták, verseny van, akkor csak az első helyezés létezett. A való életben nehezen hozza vissza bármi azt a pozitív stresszt, amikor a torkomban dobogott a szívem a gyakorlat előtt, de kiléptem a szőnyegre, egy teljesen más világba. A közönségnek is játszunk, előadunk, kifejezzük önmagunkat, hatni tudunk a nézőkre. Harmóniába kerülünk a szerrel, a zenével, a közönséggel. Amikor egy sportcsarnokban ötezer ember tapsol meg, azt az érzést nagyon nehéz felülmúlni.”

Pigniczki Fanni

Pigniczki Fanni

Pigniczki Fanni
Az MTK Budapest 19 éves tornásza, kombinált csapatversenyben Európa-bajnoki 8. helyezett, felnőtt egyéni Európa-bajnoki 16. helyezett

„A ritmikus gimnasztika nagyon jó alapokat adhat a gyerekeknek, akkor is, ha később más sportot választanak. Jó koordinációs képességet, egyensúlyt, lazaságot biztosít. Az rg előtt sok sportágat kipróbáltam, de semmi sem kötötte le ennyire a figyelmemet. Nagyon sok mindenre megtanított a sportágspecifikus dolgokon kívül is. Fejlesztette az összpontosítási képességemet, ezzel pedig a tanulmányaimat is elősegítette; megtanított jobban beosztani az időmet, rövid és hosszú távú célokat kitűzni. Kitartást adott, szorgalmat, ösztönzést a kemény munkára és motivációt. Fontos, hogy a szőnyegen a tornász saját érzelmeit, gondolatait mutassa be. Persze akkor lesz egy gyakorlat igazán kifejező, ha azt szakmai szemmel tovább csiszolják, de a lényeg, hogy belülről jöjjön. A junior éveim közepén, 14–15 évesen kezdtem ezt észrevenni, alkalmazni és ezáltal élvezni is. Vannak pillanatok, amikbe a mai napig beleborzongok. Ilyen a hazai rendezésű, 2017-es Eb-n a labdagyakorlatom vége, és az utána érzett öröm. Ahogy az egész aréna tapsolt és nekünk, magyaroknak szurkolt, az felfoghatatlan volt.”

További korosztályos hírek TORNASPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.

Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az utanpotlassport.hu-n
További hírekért kattintson ide!

Utánpótlássport