A magyar labdarúgó válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a Győri ETO vezetőedzőjeként 2013-ban bajnokságot nyert Pintér Attila két éve semmilyen szerepet nem tölt be a honi futballban – legutóbb a felcsútiakat irányítva 2018. június 2-án a Puskás Akadémia–Paks (1–0) első osztályú mérkőzésen ült a kispadon. Az 54 éves szakember a kisalfold.hu-nak számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozásait egyengeti és készített egy tanulmányt a hazai utánpótlásképzésről, amely alkalmazása esetén, véleménye szerint gyors fejlődésbe kezdene a magyar futball.

Pintér Attila más alapokra helyezné az utánpótlás-nevelést Forrás: MTI

Pintér Attila más alapokra helyezné az utánpótlás-nevelést  •  Forrás: MTI

„Az elmúlt időszakot nem töltöttem munka nélkül, tökéletesítettem azt az anyagot, amin már tíz éve dolgozom. A magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésének reformjáról szól. Tíz éve mondom, az utánpótlást más alapokra kellene helyezni. Ha ez megtörténne, akkor a gondoltnál is rövidebb idő alatt utol lehetne érni a környező térség és a velünk egyforma népességű országok utánpótlás-nevelésének színvonalát. Szakmai bizottságok jöttek-mentek, de véleményem szerint nem tettek le érdemi anyagot az asztalra a magyar futball megújítására. Mindenki megy a saját feje után. Verebes József és még jó pár edző a sírba vitte a tudományát. Amit készítettem, az egy gazdag anyag, amiben a külföldi szakmai útjaim során szerzett tapasztalatok is benne vannak.”

Pintér elmondta, a tanulmány lényege, hogy mást és máshogy kell csinálni, mint eddig. Úgy véli, Magyarország az egyes kudarcok után nem tanult a hibákból.

„Máshol is vannak hullámvölgyek, de például Spanyolország, Hollandia, Németország képes volt kijavítani a hibákat, újraindítani a futballját, mi pedig egy helyben topogunk. Magyarországon a magyar focira kellene képezni a fiatalokat úgy, hogy fejlődjenek és kövessék a világ futballját. A mi gondjainkat az itthoni edzők fogják megoldani. Nagyon sok tehetséges szakemberünk van, de úgy látom, nem mindenhol azok dolgoznak, akik alázattal, minden tudásukat beleadva végeznék a munkájukat. Mondok egy példát. Az egyik utánpótláscsapatnál történt, az edző edzés közben hátat fordított a pályának és a kollégájával beszélgetett. Mit lehet akkor várni tőle szakmailag és mit várhat akkor tőle a gyerek? Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor, az MLSZ elnöke sokat tesznek azért, hogy változzon a színvonal. Nagyon fontosnak tartom, amit a két elnök megteremt, a körülmények már csodálatosak, de sokan visszaélnek ezzel a helyzettel. Ugyanazt a számomra értéktelen munkát végzik, mint eddig, csak több pénzért. Ilyen feltételek között sokkal előbbre kellene tartani a magyar labdarúgásnak.”

Pintér szerint sok az ügyes gyerek, de az ügyetlen edző is Forrás: udemy.com

Pintér szerint sok az ügyes gyerek, de az ügyetlen edző is  •  Forrás: udemy.com

A szakember úgy gondolja, a kiválasztás és a képzés egyformán hibás. Úgy látja, akik gyermekkorban kitűnnek, nem biztos, hogy jó labdarúgók, csapatjátékosok lesznek. Meggyőződése, hogy rengeteg tehetséges gyerek van, de rosszul készítik fel őket.

„Ők csak azt tudják megmutatni a pályán, amire megtanították őket, és amit megköveteltek tőlük. Ha a szülő kihozza a gyerekét és rám bízza, akkor felelősséggel tartozom neki minden szempontból és esetleg nem fél év múlva kell közölni vele, hogy a gyereke alkalmatlan a focira. Akkor az a hibás, aki kiválasztotta.”

Pintér szerint a gyerek- és a felnőttfutball közötti átmenetet kellene megtalálni.

„Tizenöt év alatt fontos a képzés, a játék, a tornák, az edzőmeccsek. Később százszor többe kerül egy hibát kijavítani, mint korábban a jót megtanítani. Nem kell a tét még. Hogyan várjuk el egy fiataltól, hogy meg merjen csinálni egy-két cselt meccs közben, merjen indítani, ha eredményt várunk a csapattól? Majd tizenhat éves korban és afelett kell megtanulni a mindenáron győzni akarást és nyomás alatt tudni futballozni. A képzésben szerintem fontos szerepet kellene kapnia a pozitív agresszivitás, a győzni akarás elsajátításának, a fizikális felkészültségnek. Mindezek fiatalkorban edzésen gyakorlatokkal taníthatók. Úgy látom, a pályákon sok Nyilasi-, Ebedli-, Zámbó-, Détári-, Szentes-utód van a mai fiúk között és nem ők a hibásak azért, ha nem teljesedik ki a tudásuk, a karrierjük. Talán le fognak hülyézni, de szerintem a magyar labdarúgás nincs olyan messze az európai élvonaltól, mint amilyen messzire általában gondolják. Az előrelépéshez az edzőknek kell változni, mert sok az ügyes gyerek és sajnos sok az ügyetlen edző. A magyar utánpótlásból az igazolt létszámhoz képest kevés jó játékos kerül ki, a nemzetközi szintű pedig ritka, mint a fehér holló. Alakítani kellene a versenyrendszeren is, szerintem szükség lenne egy erős tartalékbajnokságra. Itt korlátozott számban, előre leadott nevezés alapján szerepelhetnének visszajátszó NB I-es profik, a csapat többi részét fiatalok alkotnák, akik sokat tanulhatnának tőlük. A fejlődésük így garantáltabb lenne, mert az NB III-ban induló tartalék csapatok és a kettős igazolások nem hozzák meg a kívánt eredményt.”

 

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.

Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az utanpotlassport.hu-n
További hírekért kattintson ide!

Utánpótlássport