Kosárlabda: zsákutca a fiatalok külföldi szerződése?

utanpotlassport.hu utanpotlassport.huutanpotlassport.hu utanpotlassport.hu
Vágólapra másolva!
2019.06.13. 18:55
Címkék
Van-e értelme a fiatal kosárlabdázóknak a gimnáziumi évek után külföldön folytatni pályafutásokat? Melyek a legnagyobb veszélyei és hátulütői a „kivándorlásnak”? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a szövetség szakmai és utánpótlás-bizottságának elnökével, Mészáros Lajossal.

Gyorsabb fejlődés a kosárlabdában, felsőfokú angol nyelvtudás és/vagy egy diploma megszerzése. Az imént említett okok miatt dönt úgy rengeteg kiváló hazai kosárlabdajátékos, hogy a középiskolás évek után (vagy közben) külföldön folytatja pályafutását. Gyorsabb fejlődés a kosárlabdában, felsőfokú angol nyelvtudás és/vagy egy diploma megszerzése. Az imént említett okok miatt dönt úgy rengeteg kiváló hazai kosárlabdajátékos, hogy a középiskolás évek után (vagy közben) külföldön folytatja pályafutását.

A hazai szövetség szakmai és utánpótlás-bizottságának elnöke szerint viszont a legtöbb esetben rossz döntésnek bizonyul a külföldi karrier választása:

Mészáros Lajos szerint az esetek döntő többségében nem éri meg a középiskolai évek után külföldre menni Forrás: digisport.hu
Mészáros Lajos szerint az esetek döntő többségében nem éri meg a középiskolai évek után külföldre menni Forrás: digisport.hu

Mészáros Lajos szerint az esetek döntő többségében nem éri meg a középiskolai évek után külföldre menni kosárlabdázni  •  Forrás: digisport.hu

„Néhány éve kezdődött. A kiemelkedő tehetségű kosarasok közül sokan választják azt az utat, hogy más országban próbálnak szerencsét. Első hallásra nem tűnik rossz húzásnak, ám rengeteg hátulütője van, amely sem a magyar kosárlabdának, sem pedig a játékosoknak nem kedvez. Hozzávetőlegesen tízből nyolc fiatal ugyanis közel sem fejlődik olyan ütemben, amilyenben kellene. Sőt arra is volt példa, hogy egy év után rosszabbul teljesített, mint korábban. Kicsit sem hanyagolható az a tény sem, hogy ezek a sportolók sokszor – különböző indokokkal – lemondják a szereplést a korosztályos válogatottban, ezzel gyengítve a magyarok esélyeit a nemzetközi porondon.”

A fiúk leginkább Európában keresgélnek, míg a lányok – az esetek túlnyomó többségében – az Egyesült Államok mellett teszik le voksukat. Az amerikai egyetemek pedig nem feltétlenül szeretnek alkalmazkodni a nemzeti alakulatokhoz.

„Általában – kosárlabda-szakmai fejlődésük szempontjából – közel sem a legjobb felsőoktatású intézményeket választják a sportolók. Amikor meghívnak valakit a válogatottba, akkor az amerikai egyetemek általában azt mondják a sportolóknak, döntsék el, hogy a nemzeti mez a fontosabb vagy a stabil csapattagság (szélsőséges esetekben akár a diploma is kockán foroghat). Nem egyszer fordult már elő, hogy az utóbbi mellett döntöttek a magyar játékosok...”

A szakember elmondta, a női válogatott szövetségi kapitánya, Székely Norbert nemrégiben járt az Egyesült Államokban, és ő is arról beszélt, hogy – a látottak alapján – a női mezőnyben nem kapnak olyan fejlődési lehetőséget a kosarasok, mint idehaza.

Mészáros úgy véli, szisztematikus munkával meg lehet fordítani a „kivándorlást”.

Olyan életpályamodellt kell mutatnunk nekik, amelyért érdemes Magyarországon maradniuk. Fontos lenne, hogy az NB I-es klubok előrelátók legyenek; stratégiával és vízióval annak érdekében, hogy saját utánpótlásukból hogyan menedzselik a játékosokat a felnőttcsapatuk felé. Négy-öt évvel korábban már ki kellene választaniuk azokat a fiatalokat, akikben potenciált látnak, és építeni lehet rájuk. Ha a fiatal játékosok és szüleik látják a perspektívát, úgy nem távolodnak el a sportágtól. Persze, arra is törekszünk, hogy a legtehetségesebbek bekerülhessenek a magyar egyetemekre ” – zárja le a mester.

Egyéb korosztályos hírekKOSÁRLABDÁBANa sportági aloldalunkon.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik