Jó-e, ha utánpótláskorú sportolók fizetésért – esetenként magas fizetésért – játszanak? Milyen hatással lehet a pénzjuttatás fejlődésükre és pályafutásukra? A magyar férfi-vízilabda válogatottat három olimpiai bajnoki címhez segítő, később a szövetség elnökeként dolgozó Kemény Dénes markáns véleményt fogalmaz meg.

Kemény Dénes úgy véli, a nagy juttatások károsak lehetnek Forrás: MTI

Kemény Dénes úgy véli, a nagy juttatások károsak lehetnek  •  Forrás: MTI

„Azt a tényt, hogy a fiatalok kapnak-e fizetést vagy sem, semmilyen irányból nem tudom megerősíteni, hiszen nem vagyok tizenéves játékos közvetlen hozzátartozója, sem egyesületi képviselő. Az viszont tény, lehet hallani különböző juttatásokról és arról, egy-egy ígéretes játékost a klubok ilyen módon próbálnak magukhoz kötni. Azt gondolom, amíg a Gerevich Sportösztöndíj a válogatott kerettag gimnazistáknak negyven-ötvenezer forintnyi összeget biztosított, nem volt probléma, mert ez fedezte az étkezés, az utazás és egyéb élsporttal járó dolgok költségeit. Ezt nem is nevezném fizetésnek. A lényegesen nagyobb juttatások – abban az esetben, ha a játékosnak nincs helyén a pályafutásával kapcsolatos jövőképe – nagyon károsak lehetnek. Ha egy gimnazista, vagy a középiskolát befejező fiatal – akinek még nagyon sokat kell tanulnia a vízilabdáról – már fizetésért játszik, könnyen elhomályosodhat a valódi cél. Az, hogy a válogatottban szerepeljen és aranyérmeket szerezzen a legrangosabb tornákon. Elég, ha csak néhány játékos érdekelt ebben a dologban, a többiek is elkezdik úgy gondolni, akkor nekik is jár a fizetés. Ha a pénz hirtelen fontossá válik, tompítja a siker iránt érzett vágyat. Amennyiben létezik ez a jelenség, akkor azok a felelősek, akik ezt a pénzt kifizetik, mert nyilvánvaló, hogy a gyerek nem tud dönteni ez ügyben. Akik ezt a lehetőséget felajánlják, ássák a magyar póló sírját.”

Novák András szerint minél lejjebb megyünk a korosztályokban, annál károsabb a pénz  Forrás: MKSZ

Novák András szerint minél lejjebb megyünk a korosztályokban, annál károsabb a pénz  •  Forrás: MKSZ

FIZETÉS HELYETT ÉLETPÁLYAMODELL

Sportági berkeken belül köztudott, hogy nehezen kezelhető a helyzet kézilabdában is. Sok szakembertől lehet hallani: időnként olyan összegeket keresnek fiatal játékosok, hogy utána már nehéz őket motiválni. A Magyar Kézilabda Szövetség operatív igazgatóját, Novák Andrást kérdeztük a jelenségről.

„Nagyon széles az a definíció, hogy utánpótláskorú, ki számít egyáltalán még annak és ki nem. De kár lenne tagadni, hogy problémás jelenségről van szó. Ez természetesen egy létező probléma, viszont piaci alapon működik, ezért mi a szövetségben legfeljebb a véleményünket tudjuk elmondani, tanácsokat tudunk adni.”

A sportvezető szerint a nagyon fiatalokra biztosan nincs jó hatással a pénzbeli juttatás, s ebben a klubok és a szülők felelőssége is megvan.

„Természetes, hogy ha valaki halad előre a pályafutásában, idővel jobban keres, de minél lejjebb megyünk a korosztályokban, annál károsabb a pénz. Biztos, hogy torzulást okoz, amit nehéz kezelni. Fontos a klub és a szülők szerepe: ahhoz, hogy két lábbal a földön maradjon a fiatal sportoló, nagyon biztos háttérre van szükség. A személyes véleményem, hogy tizennyolc év alatt nem fizetéssel, hanem egy életpályamodell összes szegmensét tartalmazó, pénzzé tehető dolgokkal kellene motiválni a fiatalokat.”

Markovits László sportvezetőként és korábbi élsportolóként sem tartja szerencsésnek az általa látott folyamatokat Forrás: hír.ma

Markovits László sportvezetőként és korábbi élsportolóként sem tartja szerencsésnek az általa látott folyamatokat  •  Forrás: hír.ma

HOSSZÚ TÁVRA TERVEZNI

Kérdésünkre az egyik legnagyobb hazai klub, a Vasas SC elnöke, Markovits László is kifejtette a véleményét a témakörben. Kiemelte: mindig a fiatal sportoló hosszú távú karrierjét kellene szem előtt tartani. 

„Nem lehet általánosítani, hiszen még nem minden sportágban jelentek meg fizetések az utánpótláskorú versenyzők esetében. Tapasztalataim szerint elsősorban a csapatsportágakban, azon belül is főleg labdarúgásban és kézilabdában vált ez tendenciává az elmúlt években. Sportvezetőként és korábbi élsportolóként nem tartom szerencsésnek ezt a folyamatot. Utánpótláskorban, különösen az érettségit megelőző években nem szabad, hogy az anyagiak ennyire domináljanak, ebben az időszakban sokkal fontosabb a hosszú távú fejlődés szempontjából a szakmai képzés minősége, és a felkészüléshez, illetve versenyzéshez biztosított feltételrendszer.”

A sportvezető rámutatott, a döntések meghozásában nagy felelőssége van a szülőknek és a sportolót a háttérből segítő menedzsereknek is.

„Sokszor a pénz dönt a szakmaiság ellenében, és a fiatal sportoló oda igazol, ahol rövid távon több fizetést kap. Ez egy idő után az esetek többségében nem nyújt kellő ösztönzést a sportoló számára, ami egyenes út a középszerűséghez. Persze sokan mondják, hogy piaci viszonyok között nem lehet beavatkozni a klubok által meghatározott költségvetésekbe és a különböző átigazolási politikákba, de fontos lenne látni, hogy Magyarországon a kormány támogatása nélkül a sport nem lenne kiemelt ágazat, és egyik klub sem tudna ilyen széles körben ilyen mértékű fizetéseket biztosítani már egészen fiatal kortól. Ez egy olyan téma, amivel érdemes foglalkozni a jövőben.”

Polyák Balázs (balra) amondó, a fiatalokat elsősorban a játék szeretete hajtja Forrás: MTK Budapest

Polyák Balázs (balra) amondó, a fiatalokat elsősorban a játék szeretete hajtja  •  Forrás: MTK Budapest

TÖBB JÁTÉK, TÖBB FIZETÉS

Lessünk be egy kicsit a labdarúgás kulisszái mögé is, hiszen a sztereotípia szerint a 21. század magyar futballistái teljesítményükhöz mérten túl sok pénzt tesznek zsebre. De mi a jellemző az utánpótlásban? Polyák Balázs, az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. sportigazgatója elárulta, náluk minden játékos ugyanannyit keres az első profi szerződés megkötésekor, a fizetés teljesítményarányosan növelhető.

„Az MTK-ban mindenki pontosan ugyanazt a pénzt viheti haza, amikor aláírja első profi szerződését. Ezt megelőzően az utánpótlás-bajnokságokban lejátszott mérkőzésekért nem jár fizetés, de olyan elő szokott fordulni, hogy egy utazásnak a költségét a klub fizeti, vagy hogy szociális alapon tagdíjmentességben részesítünk valakit.”

A sportvezető úgy látja, ha pénzügyi kérdésekben akadnak is vitás esetek, a jobb feltételek kiharcolását leginkább a szülők kezdeményezik, a gyerekek örülnek annak, hogy a pályán lehetnek. Minél többet játszanak az első csapatban, annál többet kereshetnek.

„A gyerekekre egy rossz szót sem lehet mondani, őket a játék szeretete hajtja. Inkább az a tapasztalatom, hogy ha olykor elő is fordulnak pénzügyi téren vitás esetek, az inkább a szülők részéről indul. Akadnak egyesületek, amelyekkel nem tudjuk felvenni a versenyt a fizetések terén, ezért mi a felnőttcsapatba kerülés reális lehetőségével próbáljuk meg vonzóbbá tenni a klubot a fiataloknak. Aztán persze minél többet játszik valaki, annál többet kereshet, mert a szerződések úgy vannak kialakítva, hogy adott mérkőzésszám után automatikusan növekszik a fizetés is.”   

Forray Gábor szerint a fiatalszabályt még át kell gondolni Forrás: ktekosar.hu

Forray Gábor szerint a fiatalszabályt még át kell gondolni  •  Forrás: ktekosar.hu

ÖRDÖGI KÖRBEN

A 2020–21-es idénytől új szabály lép életbe a hazai nevelésű kosárlabdázók védelme érdekében. Az élvonalbeli bajnokság alapszakaszában a mérkőzések első félidejében legalább egy 23 évnél fiatalabb magyarnak végig a pályán kell lennie. A Kecskeméti TE csapatának vezetőedzője, Forray Gábor ezzel kapcsolatban fejtette ki az aggodalmát:

„A klubunk képes lenne alkalmazkodni a változáshoz, hiszen van néhány olyan játékosunk, aki megfelel a feltételeknek. Az U23-as együttesünk versenyez, vagyis mi készen állunk. Alapvetően ez jó kezdeményezés, de azt meg kell jegyezni, hogy a szabály következtében olyan pénzeket kaphatnak a fiatalok, amelynek rengeteg negatív hatása lehet.”

Az edző meggyőződése, hogy az ifjakat előbb a helyes értékrend kialakulása felé kellene terelni:

„Egészen addig nem szabadna pénzt adni a gyerekeknek, amíg nem lépnek pályára minden mérkőzésen – egy vagy húsz percet, az már mindegy, csak legyenek részesei a rotációnak. Manapság ezt nem lehet megcsinálni, máskülönben elmennek. Motivációs gondokat okozhat, ha túl fiatalon keres túl sokat valaki. Vannak ugyanakkor kivételek: az általában tudja kezelni a helyzetet, akinek rendezett a családi háttere és helyes az értékrendje. Vegyük a közelmúlt legjobb példáját: az NBA-ben szereplő Dallas Mavericks 21 éves szlovén játékosa, Luka Doncic már az érettségire is a saját Ferrarijával ment… Ördögi körben vagyunk, hiszen valóban szükség van a magyar utánpótlásra, kosarasokra, mindazonáltal – a szóban forgó probléma miatt – alaposan át kell gondolni a rendszert.”

A jogi háttér
A fiatalkorú sportolók pénzbeli honorálásával, a velük köthető szerződésekkel kapcsolatban dr. Abay Péter ügyvéd, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kardvívó, sportjogász érdeklődésünkre elmondta, hogy alapvetően külön kell választani az amatőr és a profi sportolói státuszt. Az előbbi körbe tartozók (a tizenévesek döntő hányada ilyen) sportszerződés, tagsági jogviszony vagy tanulói jogviszony alapján sportolhatnak. A sportszerződésekre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Sporttörvényben meghatározott eltérésekkel. Ennek a kontraktusnak kötelező eleme az írásba foglalás, kiskorú sportoló esetén maximum 1 éves határozott időtartam (esetlegesen egy bajnoki idény) és a törvényes képviselők írásbeli hozzájárulása. Az amatőr sportoló a sporttevékenység végzéséért díjazásban nem részesülhet, de kaphat a felkészüléssel és a versenyzéssel összefüggő költségeire térítést, valamint eredményességi elismerést (pénzbeli juttatást, érmet, ajándéktárgyat stb.).
A jogász álláspontja szerint ha az amatőr sportoló reklámértéke indokolja, reklámszerződést is lehet kötni vele, amennyiben nem a sporttevékenysége elvégzéséért kapja a díjazását, hanem a reklámok után. Kiskorú sportoló esetén ebben az esetben is szükséges a törvényes képviselők írásbeli hozzájárulása.
Hivatásos sportolókkal munka- vagy megbízási szerződés köthető. Munkaszerződés esetében a Sporttörvény sok tekintetben eltér a Munka Törvénykönyvétől. A kiskorú, de már 16. életévét betöltött személy is köthet munka- és megbízási szerződést, de kizárólag törvényes képviselőinek írásbeli hozzájárulása birtokában.

Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az utanpotlassport.hu-n
További hírekért kattintson ide!

Utánpótlássport