Vegyes képet kapunk, ha a fiú kézilabda-utánpótlás utóbbi éveit elemezzük. Akadtak kiugró sikerek, mint például az ifjúságiak Eb-ezüstérme 2014-ből, és született két, szintén sikerként elkönyvelhető világbajnoki ötödik hely, előbb két éve a juniorok, majd az idén az ifjúságiak között. Ugyanakkor akadtak csalódást keltő eredmények is: júliusban például csupán a 15. helyet csípte meg az U21-es válogatott a spanyolországi vb-n, a csapat szövetségi edzője, az elmúlt hat évben a fiúutánpótlásban meghatározó szerepet játszó Gyurka Jánosnak is fájó emlék maradt a torna.

Gyurka János szerint sokkal nagyobb egységre volna szükség a férfiszakágban Forrás: MKSZ

Gyurka János szerint sokkal nagyobb egységre volna szükség a férfiszakágban  •  Forrás: MKSZ

„Egyáltalán nem vagyunk büszkék a szereplésre, egyetlen világversenyről sem tértünk haza korábban ilyen szerény eredménnyel – szögezte le a 297-szeres válogatott korábbi kézilabdázó. – Persze, meg kell vizsgálni az okokat is, amelyek között ott szerepel, hogy a vezéregyéniségeink a felnőttválogatottban játszották végig az évet, nem vettek részt a felkészülésben, így nem tudták azt hozni, amit valójában tudnak. Valamint az is látszott, hogy ez a korosztály mindkét ifjúsági tornáról lemaradt, egyszerűen nem volt meg az a rutin, amire szükség lett volna.”

A szakvezető szerint az értékeléskor ketté kell választani a junior- és ifjúsági korosztályt. Azt mondja, hogy míg az ifjúságiak között a képzés és a fejlesztés mellett a versenyeztetés (ifjúsági bajnokság, NB I/B) is megüti a kívánt szintet, addig a juniorok között ez a legkevésbé sincs így, s olyan játékosok szerepelnek a válogatottban, aki amúgy egész évben a padot koptatják.

Márpedig – állítja – nem elegendő mennyiségű játékperccel a lábakban a világversenyeken szinte lehetetlen nagy eredményeket produkálni. Legalább harminc, de inkább negyven magas hőfokú meccsre volna szükség évente, hogy a felnőttkor ajtaján kopogtató sportolók a kívánt ütemben tudjanak fejlődni.

Kiugró eredmények azonban így is akadtak. S azokat nemcsak az érmekben, előkelő helyezésekben lehet mérni, hanem például abban is, hogy hány játékost „termelt ki” az utánpótlás a felnőttválogatottnak. Ezen a téren pedig nem fest rosszul az elmúlt néhány esztendő: a ’96-os korosztályból Juhász Ádám, Ligetvári Patrik, Bartók Donát, Győri Mátyás is megfordult már a nagycsapatban, míg a ’98-as generációból Máthé Dominik, Szita Zoltán és ifj. Rosta Miklós is letette már a névjegyét.

„Feltétlenül sikernek könyvelhető el, hogy ezek a fiúk már oda tudtak kerülni, mert sokáig nem jött ki válogatott szintű játékos az utánpótlásból. Ennek ellenére a képzésbeli hiányosságok nem tűntek el. Nagy gond, hogy ritka nálunk a komplex játékos, aki tud támadni és védekezni is, és ezt bizony nem a válogatottban kell megtanulni. Meggyőződésem, hogy a férfiszakágban huszonhárom-huszonnégy éves korig kellene tartania a képzésnek, nálunk azonban ez jelenleg nem működik.”

2014 2015 2016 2017 2018 2019
Férfi junior-vb - 5. 15.
Férfi junior Eb 9. 10. 11.
Fiú ifjúsági vb 10. - 5.
Fiú ifjúsági Eb 2. - 10.

 

Máthé Dominik és ifj. Rosta Miklós is bemutatkozott már a felnőttválogatottban Forrás: IHF

Máthé Dominik és ifj. Rosta Miklós is bemutatkozott már a felnőttválogatottban  •  Forrás: IHF

Gyurka ugyanakkor úgy látja, Magyarországon kevés fiatal játékos üti meg a válogatott szintet, s míg a nagyhatalmak szövetségi kapitányai akár a fél csapatukat le tudják cserélni egy nagy torna előtt, ezáltal több embert tartanak tűzben, addig nálunk nincs nagy merítési lehetőség.

Az aktuális világbajnok dánok példáját hozta fel, akik a hazai vb megnyerése után valamennyi korosztályos válogatott edzőjét is aranyéremmel díjazták, arra utalva, hogy a egymásra épültség mennyire fontos, ami természetesen az összes világelitbe tartozó országban megvan.

„Magyarországon is kitűnő szakemberek vannak, ez nem is lehet kérdés. Nagyon jó képességű játékosokat nevelünk, ugyanakkor hiányzik az együtt gondolkodás és a nemzetközi trendek követése. Biztosan  csak az vezet előre, ha egységesítjük a képzést, ha egy irányba húzunk.”

Az 57 éves szakember hozzátette, hogy a Magyar Kézilabda-szövetség remek lehetőségeket teremt, amelyeket azonban a sportágnak jobban ki kellene használnia. Ott vannak például az utánpótlás-programok, a Kézilabda az iskolában, illetve az Elit-program, amelyek mind jó kezdeményezések.

„Amennyiben a helyes irányba haladunk tovább, nem biztos, hogy egy vagy két év múlva, ahogyan az sem, hogy korosztályos világbajnoki címekben kicsúcsosodva, de ezeknek a törekvéseknek pozitív hatásuk lesz.”

További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.

Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az utanpotlassport.hu-n
További hírekért kattintson ide!

Utánpótlássport