Súlyemelés: Fekete József nyitja és zárja is az ózdi edzőtermet

utanpotlassport.hu utanpotlassport.huutanpotlassport.hu utanpotlassport.hu
Vágólapra másolva!
2018.04.18. 13:16
Címkék
Mestermunka című sorozatunkban hétről hétre olyan edzőket mutatunk be, akik tréneri pályafutásuk során mindvégig példaértékű utánpótlás-nevelői munkát végeztek. Akikre a tanítványaik nemcsak jó szívvel gondolnak, hanem büszkék is rájuk; arra, hogy a kezük alatt fejlődhettek élsportolókká. Mostanii vendégünk a hetvenéves súlyemelőedző, Fekete József, aki kiválóságok hadát nevelte ki az elmúlt fél évszázadban.

Jancsó Kornél – utanpotlassport.hu Jó ötven esztendeje hordozza magában rendületlenül Fekete József, a debreceni születésű, ózdi mester a különleges betegséget, amit ő úgy nevez: vasfertőzöttség. Kiváltója pedig nem más volt, mint a magyar súlyemelés ikonikus alakja, Veres Győző, a római olimpia bronzérmese, a kétszeres összetett világbajnok.Jancsó Kornél – utanpotlassport.hu Jó ötven esztendeje hordozza magában rendületlenül Fekete József, a debreceni születésű, ózdi mester a különleges betegséget, amit ő úgy nevez: vasfertőzöttség. Kiváltója pedig nem más volt, mint a magyar súlyemelés ikonikus alakja, Veres Győző, a római olimpia bronzérmese, a kétszeres összetett világbajnok.

„Sikereit azért is érezhettem kezdettől a magaménak, mert az unokaöccse nyolc éven át padtársam volt az általános iskolában. A döntő lökést, hogy én is súlyemelő lettem, az ezerkilencszázhatvankettes budapesti világbajnokság adta meg. A tévé élőben közvetítette, az egész olyan hatással volt rám, hogy eldőlt a sorsom. Ahogyan mondani szoktam, fiatalon megfertőzött a vas engem is” – elevenítette fel a kezdeti éveket. Bár kipróbált mást is, birkózott, bokszolt, tornázott, vívott, de a szívét visszavonhatatlanul a súlyemelés ejtette rabul. A miértre további érzékletes példát is említett.

Nehéz edzés, könnyű verseny – vallja Fekete József
Nehéz edzés, könnyű verseny – vallja Fekete József

Nehéz edzés, könnyű verseny... – vallja Fekete József

Még a hatvanas évek legelején történt, hogy tátott szájjal néztem Veres Győzőt, amikor Budapesten száznegyvenhat kilóval világcsúcsot nyomott, ami persze országos rekordot is ért. Tíz év múlva meg éppen én voltam az, aki ugyancsak váltósúlyban ugyanebben a fogásnemben megjavítottam a csúcsot. Hetvenegy márciusában, egy héttel az ünnep előtt, a Jégszínházban,a Csepel színeiben teljesítettem sikerrel száznegyvennyolc kilót. Győző odajött hozzám, és így szólt: <> Merthogy ő is hajdú-bihari volt. Másnap az egyik újság azt adta alcímnek, hogy: Veres és Fekete...”

Később még többször sikerült följebb srófolnia a csúcsot, korosztályos bajnokságokat nyert, ifjúsági világrekordnak is volt a gazdája, bekerült a felnőtt-válogatottba, végül mégsem versenyzőként, hanem edzőként teljesíthette ki magát.

„Nagyon jó edzők keze alatt pallérozódtam, mindegyiktől tanultam valamit, meg aztán már versenyzőkoromban is szerettem foglalkozni a többiekkel, tanácsokat adtam, jólesett, ha tudtam segíteni a társaimnak – mondta megemlítve, hogy már húszéves korára megvolt az edzői oklevele is. – Akkori mestereim tanácsolták, hogy maradjak ezen a pályán. Nem is bántam meg, mert ha az ember azt csinálja, amit szeret, ott marad, ahol jól érzi magát, akkor az élete csodálatos. Ez tart mindmáig a súlyemelésben, ugyanez éltet most is.

A vasak közelségében telnek mindennapjai Fekete Józsefnek, aki reggel fél 8-kor nyitja a nemcsak Ózdon, de országszerte a legszebbek közé tartozó edzőtermét, este 9-kor ő maga is zár, igaz, gyakorta vele van élete párja, a klubnál szakosztályvezetőként tevékenykedő Fodor Emese, az Eb-bronzig jutott egykori kiváló tanítvány, akiből később a mester felesége lett.

Többet vagyok a teremben, mint otthon, de itt van velem az asszony is, ketten csináljuk, én edzősködöm, ő meg az adminisztrációt viszi. Rengeteget segít a háttérmunkákban, mindenben” – révedtünk el kicsit a jelenben, hogy aztán újfent visszakanyarodjunk a múltba, kisebbfajta leltárt készíteni, körbejárni a tréneri lét lényegét.

Nálunk nincs olyan, hogy kész, hogy mindent tudok. Minden nap tanul az ember valamit, mindig lehet újat látni. Mindig tájékozottnak kell lenni, ma a Facebook világában itt a gép, bekapcsolod, millió információ ömlik, csak tudni kell kiszűrni, mi a jó benne, s mi a rossz. Ez egy olyan szakma, amelyben tényleg folyamatosan fejlődni kell, ha a világgal akarjuk felvenni a versenyt...”

Nincs vita abban sem közöttünk, hogy azért a szakembert is a tanítványok, az eredmények minősítik.

„Hosszú volt az idáig vezető út... Amikor ezerkilencszázhetvenötben Ózdra kerültem, nulláról, szinte a semmiből kezdtem. Egy év múlva már volt egy serdülő országos bajnokom, aki később kohómérnök lett. S ha már itt tartunk, több mint harminc tanítványom van, aki diplomát szerzett. Egyetemet, főiskolát végeztek, a mai napig tartom velük a kapcsolatot, erre is nagyon büszke vagyok... Ha bejövök az edzőterembe, két dolog érdekel. Egyfelől itt van mellettünk, amit mi csináltunk, a bajnokaink kertje, naponta látom a tiszteletükre, emlékükre ültetett fákat. Másfelől benn a teremben, a falon ott a tíz hatalmas molinó, rajtuk azok a versenyzőim, akik komoly nemzetközi eredményeket értek el. Európa-bajnokságokról tíz érmet hoztunk, ebből három arany, hat ezüst és egy bronz. ”

A három arany a legfrissebb a sorban: a serdülő Terebesi Adrián győzelmével született meg Fekete József első Európa-bajnoka. Időben a legutóbbi, de bizonyosan nem a legutolsó „mestermunkadarab”...

Beszélgetésünket hitvallással felérő költői gondolattal zárta, amikor József Attilával szólt.

„Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes…, én ehhez tartom magamat. A munkában bízom, a gyerekeknek is mindig mondom, hogy nehéz edzés, könnyű verseny. Ha nincs fájdalom, nincs siker, ha nincs szenvedés, nincs öröm, ez a kettő váltogatja egymást, a sok-sok kudarc után jön a siker, én ebben hiszek...”

További korosztályos hírek SÚLYEMELÉSBEN a sportági aloldalunkon.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik