G. G. – utanpotlassport.hu Dragóner Attila a BVSC-ben lett ismert játékos, később azonban a Ferencváros meghatározó alakjává vált, s a zöld-fehér csapatban három időszakot is eltöltve a szurkolók nagy kedvenceinek egyike lett. A szenvedélyes és gólerős védő 2001-ben és 2004-ben is bajnoki címhez segítette az FTC-t, s még az emlékezetes kizárást követően sem hagyta cserben az együttest. Profi karrierje során Németországban a Fortuna Düsseldorf, valamint a portugál Vitória Guimaraes együttesében is légióskodott, ez utóbbi helyszínen már elsőszülött fia, a most 19 éves Filip is vele volt, aki ott ismerkedett meg a futball alapjaival.

Csaladban_marad_DragonerekDRAGÓNER ATTILA

„Sportszerető család vagyunk, ezért nagyon bíztam benne, hogy az én gyermekem is aktív lesz majd ezen a téren. Az pedig, hogy végül futballista lett belőle, nekem külön öröm. Az első sportága még az úszás volt, mivel úszóóvodába járt, de már akkor is folyamatosan a labdát rúgta. Volt, hogy az összes labdát el kellett raknunk otthon, mert mindent levert a szekrényekről, de akkor is feltalálta magát, s három zoknit összecsavarva folytatta a játékot… De nemcsak ez mutatta a futball iránti vonzódását, hanem az is, hogy rendszeresen elkísért az edzéseimre. Portugáliában nem sokszor láttam játszani, hiszen az ő gyakorlásai idején nekünk is mindig tréningünk vagy mérkőzésünk volt. Amikor azonban hazajöttünk, már nekem is volt alkalmam kilátogatni egy-egy kölyöktornára vagy bajnoki mérkőzésére. Eleinte nem tudtam kibújni a bőrömből, óriási fanatizmussal szurkoltam végig ezeket a meccseket, de ahogyan telt az idő, úgy lettem egyre higgadtabb. Mostanában a pozitív és a negatív véleményemet is elmondom neki, de sokszor előfordul, hogy csak napokkal később, ha nem tartom annyira lényegesnek a dolgot. Sokszor dicsérek halkan, de ha úgy érzem, hogy most helyre kell ráznom a fiút, akkor erőteljesen is rá tudok szólni. Ettől függetlenül alapvetően arra neveljük, hogy maga oldja meg a dolgait. Tizenhét és félévesen elment Nyíregyházára, hasonlóan fiatalon kerültem annak idején én is Sopronba. Úgy éreztem, sikerült annyit kapnia itthon, hogy megállja egyedül a helyét, és nem is okozott csalódást.”

DRAGÓNER FILIP

„A portugál időszakra elég halványan emlékszem, de tudom, hogy akkor még a posztom sem alakult ki igazán. A gyerekek között előfordult, hogy a kapuba is beállítottak... Az viszont már tisztán megvan, hogy amikor visszajöttünk Magyarországra, apu újra a Ferencváros játékosa lett. Én minden második hétvégén az Üllői úti stadionban szurkoltam neki. Nagyon magával ragadott a miliő az első pillanattól kezdve, úgyhogy teljesen egyértelmű volt: én is az FTC játékosa leszek. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy válogatottként nem láttam őt élőben soha, vagy legalábbis nem emlékszem rá… A Fradiban ezzel a névvel természetesen nem volt könnyű, hiszen az emberek kimondatlanul azt a teljesítményt várták tőlem, mint aputól. Miközben nagyon nehéz minket összehasonlítani, mivel rá a szenvedélyessége és a keménysége miatt emlékeznek, míg én támadóként a gyorsaságommal és a cseleimmel tűnhetek ki. Itthon rendszeresen megbeszéljük a mérkőzésemen történteket, a teljesítményemet, de mivel nagyon hasonló a gondolkodásunk, csak a legritkább esetben tér el a véleményünk, így nincsenek különösebb vitáink. Ez még akkor is igaz, ha csak a televízió előtt ülünk, tudniillik mindketten, sőt az öcsémmel együtt, mindhárman Real Madrid-szurkolók vagyunk, és a fotelből együtt pattanunk fel és ölelkezünk össze, ha gólt lő a csapat. Míg az átlagos családokban bekapcsolják esténként valamelyik kereskedelmi adót, addig mi a sportcsatornákat váltogatjuk. Csak anyut sajnálom picit, aki folyamatosan arról panaszkodik, hogy az elmúlt húsz évben folyamatosan focit kellett néznie…

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.

Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az utanpotlassport.hu-n
További hírekért kattintson ide!

Utánpótlássport