Fürjes Balázs szerint akár az új, multifunkciós budapesti csarnokban is megrendezhetjük a vb-t (Fotó: Derencsényi István)

– Mikor vetődött fel az ötlet, hogy úgymond a nagy sikerre való tekintettel újra próbáljuk meg a vébérendezést?
– Tavaly, miután a FINA ismét megnyitotta a pályázatot, 2025-re és 2027-re. Hatalmas siker volt a 2017-es világbajnokság, minden szempontból: sportszakmailag, a közönség körében és a nemzetközi sportközvélemény is a létező legnagyobb elismerés hangján szólt a magyar rendezésről – válaszolta Fürjes Balázs. – Ugyanakkor számunkra azok a visszajelzések voltak a legfontosabb, amelyek azt mutatták, a szurkolók számára milyen óriási élményt jelentett az esemény, mennyire összehozták a magyar sikerek az országot, és nem utolsósorban hány és hány fiatal számára jelentett semmihez sem fogható inspirációt, hogy a világ legjobbjait láthatta két héten keresztül Budapesten és Balatonfüreden. Az azonban egyértelmű volt, hogy 2027-et célozzuk meg, hiszen ez még rangosabb, mint a '17-es volt, ez ugyanis olimpiai kvalifikációs vb, ahová a következő, 2028-as játékok leendő sztárjai már abszolút csúcsformában érkeznek, ahol minden egyes döntő még nagyobb téttel bír, hiszen a Los Angeles-i részvétel lesz a tét.

– Mennyire kellett lenyűgözni a FINA vezérkarát a pályázattal és a prezentációval? Elvégre még mindenkiben élénken él a két évvel ezelőtti emlék.
Nem lehetett kérdés, hogy egyrészt építünk a 2017-es sikerre, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy érzékeltessük: nem csupán másolni akarjuk a tavalyelőtti eseményt, hanem még jobban, még emlékezetesebbet kívánunk majd rendezni. A legjobb még jobb lesz – ez a cél. Nyolc év nagy idő, és egyre inkább azt látjuk – legutóbb igencsak ékes példa volt erre a Buenos Aires-i ifjúsági olimpia –, hogy az ehhez hasonló megaviadalok abba az irányba tartanak, ahol a közönség már nem csupán hangos vagy kevésbé hangos szemlélődő a lelátón, hanem részese is a történéseknek, illetve két sportesemény között, a helyszínek mellett a lehető legnívósabb szórakozás várja őket. A fókuszban az áll, hogy e különleges élményeken keresztül még inkább megszerettessük a sportot a kilátogatókkal és leginkább a fiatalokkal, a jövő generációival.

– Mennyire volt nehéz menet úgy összességében?
Heten indultak neki az útnak tavaly, komoly vetélytársak, végül a választás erre a két városra esett. Sokan dolgoztak a pályázat sikerén, mind az államtitkárságon, mind a Wladár Sándor vezette Magyar Úszószövetségben, és most a prezentáción Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettessel, illetve olimpiai bajnokainkkal, Gyurta Dániellel és Kovács Ágival igyekeztünk még nagyobb súlyt adni a szavainknak, de vízilabdás aranycsapatunk ászai, Vári Attila MVLSZ-elnök, illetve a FINA-berkeiben is már komoly rangot kivívott képviselőink, Kemény Dénes és Molnár Tamás jelenléte szintén azt üzente a FINA döntéshozóinak, komoly csapat dolgozott egy nagyon komoly pályázaton. És hadd emeljem még ki Gyárfás Tamás szerepét, aki ugyan voksoló végrehajtó bizottsági tagként nem vehetett részt közvetlenül az előkészítésben, ám a megfelelő kereteken belül rendkívül sokat segített a kandidálás megfelelő menedzselésében.

Élénken emlékszünk arra az „őrült futamra”, hogy a 2017-es beugrás kapcsán világrekordidő alatt kellett felépíteni a Duna Arénát, illetve összerakni magát az eseményt. Nyilván most más lesz – de mennyire lesz más maga a világbajnokság, a helyszínek például?
A legfontosabb, hogy az esemény kapcsán nem szükséges újabb nagyberuházás, a létesítmények adottak, akár holnap nekiugorhatnánk egy újabb vébének. Ugyanakkor Budapestnek óriási előnye sok más pályázóval ellentétben, hogy a lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok. Miénk a világ legjobb uszodakomplexuma, ott a legendás Margitsziget, a Balatonra hazajárnak a a világ legjobb nyílt vízi úszói, az edzéshelyszínek kétszer ennyi igényt is ki tudnának elégíteni. Viszont, ahogy ön is mondta, a nyolc év nagy idő – és addig még újabb lehetőségekkel is számolhatunk. 2022-re elkészül az új multifunkciós csarnok a kézilabda Európa-bajnokságra, amelyet úgy tervezünk, hogy egyik nap húszezres koncertet, másik nap 17 ezer néző előtt jégkorong- vagy kosárlabda-meccset lehessen benne rendezni, pontosan azért, hogy a lehető leggazdaságosabban üzemeltethessük. Két-három évvel az esemény rajtja előtt majd meg kell nézni a FINA aktuális igényét, hogy hány nézőt szeretnének látni az úszóviadalon például. Tízezret, tizenkétezret, tizenhétezret? – azaz akár az új csarnok is szóba jöhet, ha ez lenne az igény. Természetesen elgondolkodhatunk azon is, hogy az óriási sikert hozó városligeti műúszó-helyszínt felépítsük-e újra, illetve nyilván újra fel kell állítani óriástornyot is – annál szebb képeket, mint amit a Parlamenttel szemben rendezett versenyről láthattak szerte a világon, nehéz elképzelni, de várjuk a szakemberek ötleteit arról, hogy visszatérjünk-e a Batthyány térre vagy van esetleg még jobb elképzelés.

Nyilván még nagyjából százszor megkapja a kérdést, hogy mennyiben éri meg ez az egész Magyarországnak.
És százszor el fogom mondani, hogy nincs még egy olyan a FINA vb-hez hasonló megasportesemények között, amely valóban globális sportviadal, milliárdok követik az öt földrészen – és amelyben a magyar sportolók ilyen eredményesek. A FINA vb-hez csak a futball, a kosárlabda, a tenisz, az atlétika világversenyei mérhetők, ám jelenleg egyikben sem tudnak olyan fantasztikus eredményeket elérni a magyarok, mint a medencés sportágakban. Márpedig a FINA-képviselőit is az az utolérhetetlen, egyedi hangulat fogta meg leginkább, amit a magyar szurkolók teremtettek, köszönhetően sportolóink elképesztő teljesítményének. Az természetesen kiváló szakembereink feladata, hogy a most még tizenéveik elején járó tehetségekből világklasszisokat neveljenek 2027-re, ám meggyőződésem, a leendő magyar válogatott több tagja azért is juthat el majd a csúcsokra nyolc év múlva, mert tavalyelőtt hatalmas inspirációt kapott a világbajnokság eseményeit figyelve. Emellett természetesen a 2017-es számok is azt mutatták, páratlan figyelem irányult Budapestre, azaz ez az esemény – és a többi sportág világbajnokságai is, amelyeket sorozatban rendez az ország – elsőrangú alkalmat kínál arra, hogy a főváros, az ország még vonzóbb, még szerethetőbb legyen az idelátogatók számára, miközben a megvalósuló fejlesztések gyümölcseit elsősorban mi, itt élők és gyermekeink, unokáink élvezhetik hosszútávon.

A Nemzeti Sportot az eseményről tudósítja: Roska Emese Boglárka, Csurka Gergely, Derencsényi István (Kvangdzsu), Kovács Erika (Budapest)