A stockholmi városvezetés új, pénteken bejelentett koalíciós megállapodása ugyanis leszögezi, hogy az adófizetőktől befolyt pénzből nem hoznak létre külön alapot az ötkarikás játékok megrendezésére.

„Minden pártnak az volt a kiindulási pontja, hogy nem az adófizetőknek kell megfizetniük az olimpiarendezést" – jelentette ki a jobbközép szövetség és a zöldek között létrejött megállapodásról Karin Ernlund koalíciós tag.

Egy másik politikus arról beszélt, hogy szeretnének otthont adni az olimpiának a jövőben, csak a mikor a kérdés.

Amennyiben a svéd főváros visszalép, a kanadai Calgary, illetve Milánó és Cortina d'Ampezzo közös olasz pályázata marad versenyben a nyolc év múlva sorra kerülő eseményért, de mindkettőnek van leküzdendő akadálya saját hazájában. A kanadai városban november 13-án tartanak véleménynyilvánító népszavazást az ötkarikás játékok rendezéséről. Az olasz pályázat pedig még – a svédhez hasonlóan – nem kapta meg a szükséges politikai támogatást. Korábban Róma a 2020-as és a 2024-es nyári játékoknak szeretett volna otthont adni, de még a választás előtt visszalépett, míg a svédek a 2022-es téli játékok kapcsán jártak el hasonlóan.

Korábban heten jelentkeztek, de Sion, Szapporó és Graz visszalépett, míg Erzurumot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság zárta ki a jelentkezők közül az utaztatással, a telekommunikációval és a reptéri infrastruktúrával kapcsolatos problémák miatt.

A NOB jövő júniusban a Lausanne-i kongresszuson dönt a helyszínről.