A kapitány nyilatkozott készségesen, vidáman és határozottan. Pontosan úgy beszélt, mint aki tudja, milyen munkát végzett, milyen csapata van, és mire számíthat a soron következő találkozókon. Jó neki, ha tényleg így van. A szurkolók egyelőre csak óvatosan bizakodnak, pedig a keret minden tagja arról beszél, igenis van esélye a magyar csapatnak az Eb-selejtezőkön a továbbjutásra.

Rendhagyó módon előbb kezdjük a fiatalokkal. Egyébként is ők a szurkolók reménységei, de most nem is annyira a jövőről van szó, hanem a jelenről. Egészen pontosan a mai délutánról, amikor is az U21-es válogatott Róth Antal irányításával hosszú-hosszú idő után újra trófeát nyerhet (régi szép idők, 1974-ben utánpótlás Eb-t nyertünk, micsoda csapat volt az&), méghozzá a saját közönsége előtt. Ezúttal Győrött ingyen mehetnek be a szurkolók a 17 órakor kezdődő Alpok-Adria-kupa mérkőzésére, mondjuk úgy, hogy az eseménysorozat döntőjére, hiszen itt és most dől el, hogy ki szerzi meg a horvát, az olasz, a szlovén, a magyar és a stájer korosztályos válogatottak közül az első helyet. A mi fiainknak mindössze nyerniük kell Stájerország ellen, s máris kupagyőztesnek vallhatják magukat.

Még most is furcsa érzések kavarognak az emberben, amikor leírja, hogy Simon Tibor vasárnap, a FerencvárosMTK örökrangadó napján, azaz 2002. szeptember elsején lett volna harminchét esztendős. Lett volna  ha nem ölik meg brutálisan. A hozzátartozók, barátok és szurkolók kezdeti elkeseredett dühét mostanra látszólag a csendesebb gyász vette át, ám beletörődni Simon Tibor halálába alighanem sohasem sikerül. Idősebb Simon Tibor is kiegyensúlyozottnak tűnik, már-már nyugodtnak, ám amikor beszél, újra és újra azt mondja: "Hiányzik, nagyon, nagyon hĺiányzik a Simi&

Előttünk az ősz, no meg az északi túrák. Előbb jövő szombaton Izlandon egy barátságos összecsapás következik, majd októberben Stockholmban már tétre, helyre, befutóra játszik a válogatott.

Érthetően nehezen tér napirendre a sok ezer Újpest-szurkoló a szombat esti, Győr elleni meccs okozta sokkból. Így és ilyen szerencsétlen módon elveszteni két pontot több mint bosszantó. Ilyenkor lenne érdemes meghallgatni, mit is mond az az ember, akit ugyan a sajátos magyar futballközeg a háttérbe, a lelátóra szorított, mégis ő a felelős a szakmai munkáért.

Posza Zsolt vasárnap reggel edzett. Nem kocogott vagy lazított, hanem egyik sarokból a másikba vetődött, Brockhauser István kapusedző irányítása mellett. A szeme karikásnak tűnt, az arca kialvatlannak. A kapus gyakorlatilag ébren töltötte a szombatról vasárnapra virradó éjszakát. Nagyot hibázott a Győr ellen.

Most aztán tényleg vidám és optimista futballisták élnek együtt Tatán. Ráadásul minden okuk megvan a magyar válogatott keret tagjainak arra, hogy bizakodva várják a Spanyolország elleni szerdai mérkőzést. Ez a jó hangulat érződik a fiúk mondatain és gondolatain is. Hiába jön a Puskás Ferenc-stadionba a világ egyik legerősebb válogatottja, az a szó, hogy vereség, még rémálmaikban sem jut eszükbe.

Ha ez így megy tovább, a REAC jövőre első osztályú lesz. Lehet, hogy kicsit korai ez a mondat, hiszen még csak egyetlen fordulót játszottak a másodosztályban, ám a rákospalotai fiúk olyan magabiztosan futballoztak a dobogóra is esélyesnek tartott Pápa ellen, hogy még saját híveik is meglepődtek. A 40 az 40, ez bizony kiütés, kezdésnek maga a mámor. Boldog is Mészöly Géza, aki néhány hete vette át a REAC irányítását, s akiben nagyon bízott Forgács József klubelnök, no meg Kutasi Róbert klubmenedzser.

Július 18. és 21. között nem a víz az úr, hanem uralói, Európa legkiválóbb kajakosai és kenusai. Sorozatunkban a szegedi Mol 5. síkvízi Eb indulói közül az elmúlt évek nagy regattái alapján tényszerűen is a világ legjobbjának nevezendő magyar válogatott tagjait mutatjuk be  szakáganként és számonként. Ezúttal a női kajak párosban lapátolók közül az 500, illetve 1000 méteren startoló tiszaújvárosi színekben versenyző Bóta Kingát invitáltuk a Nemzeti Sport kikötőjébe.

Öt nap múlva kezdődik a szegedi kajak-kenu Eb. Ezúttal a női kajak négyesben lapátolók közül a szám olimpiai ezüstérmesét, a két távon (200 és 500 méteren) is érdekelt Szabó Szilviát invitáltuk a Nemzeti Sport kikötőjébe.

Július 18. és 21. között nem a víz az úr, hanem uralói, Európa legkiválóbb kajakosai és kenusai. Sorozatunkban a szegedi Mol 5. síkvízi Eb indulói közül az elmúlt évek nagy regattái alapján tényszerűen is a világ legjobbjának nevezendő magyar válogatott tagjait mutatjuk be  szakáganként és számonként. Ezúttal a női kajak egyesben lapátolókat (az 500 és 1000 méteren induló Kovács Katalint és a 200-on startoló Janics Natasát) invitáltuk a Nemzeti Sport kikötőjébe.

Lángoló nyári délután a Láng-pályán. Még az árnyékban hűsölő mintegy harminc mindenre elszánt Vasas-drukker is a hőséggel, no meg a látvánnyal küszködött. Mert pályán volt ugyan a Vasas, csakhogy meglehetősen furcsa összeállításban. Feltűnt például a center posztján az a Hámori Ferenc, akitől korábban már elköszöntek, nem volt itt viszont az az Aranyos Imre, aki állítólag már megegyezett a szerződéshosszabbításról. Szóval, ahogy mondani szokták még alakulgat a keret, bár így megy ez már hetek, sőt hónapok óta.

A kispesti vezérkar nem fogadta el Rácz Gábor felajánlását, miszerint ha a Vasas indulhat az első osztályban, akkor pénz áll a házhoz a Honvédnál is, s a csapat elindulhat az NB I B-ben. Odaát is zabosak: Iványi Károly ügyvezető elnök elmondta, hogy a Vasas vezetői pert fontolgatnak Détári ellen, méghozzá hitelrontásért.

Fitos József mondja a magáét  és igaza van. Hallgatva érveit, gondolatait, figyelve az elszántságát az ember hajlamos hinni neki, hogy talán ő valóban afféle "futballforradalmár. Sokan emlékeznek néhány hónappal ezelőtt megjelent kritikus mondataira, amelyeket a Telesportban és lapunkban is közhírré tett. Nem beszélt mellé, nem próbálta rózsaszínre festeni az egyre sötétebb képet, s ha hiszik, ha nem, őszinte véleménye után kapott hideget, meleget. Még véletlenül sem a szurkolók, avagy a játékosok sértődtek meg rá, hanem a kollégák, az edzőtársak közül jó néhányan.

Mire jók a barátok? Például arra, hogy edzéslehetőséget, ütött-kopott mezt és egy agyonhasznált labdát biztosítsanak a másiknak. Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója valami hasonlót tett Horváth Ferenccel, a harminckétszeres válogatott csatárral.