„Ribéry átigazolása is jelzi, a Serie A vonzóbb lett”

CSILLAG PÉTERCSILLAG PÉTER
Vágólapra másolva!
2019.08.24. 10:56
null
Cristiano Ronaldo is ér annyit, mint egy pompás műalkotás, a Juventus támadója 34 évesen is a világ egyik legjobb futballistája (Fotó: AFP)
Futballgaléria Leonardo da Vincitől Edvard Munchig: így párosíthatók a művészet klasszikus alkotásai az új idény klubjaival.

 

Némelyek szerint nem is hermelin, hanem vadászgörény látható a művészettörténet egyik leghíresebb alkotásán, Leonardo da Vinci 15. században készült, Hölgy hermelinnel című olajfestményén. A kérdést azért is érdemes tisztázni, mert a nevezetes mű a Juventus jelképeként tűnik fel az olasz Sport Week magazin szombaton megjelenő rendhagyó idénybeharangozójában, amely egy-egy művészien újragondolt, klubszínekkel átdolgozott, futballelemekkel gazdagított klasszikus festményt rendel a szombaton rajtoló Serie A húsz részt vevő csapata mellé. Felesleges hangsúlyozni, a legutóbbi nyolc kiírásban aranyérmes egyesület méltóságát igencsak sértené a görényes értelmezés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a reneszánsz polihisztor mesterművének egyéb részletei könnyen párhuzamba állíthatók a torinói csapat jellemvonásaival: az ifjú modell belső nyugalmat sugárzó tekintete, halvány mosolya, elegáns kéztartása, szépen díszített ruhája olyan személyre vall, aki tisztában van vele, ő az úrnő a háznál. Ahogyan a valós életben is annak érezhette magát a képen szereplő Cecilia Gallerani úrhölgy, aki a művet megrendelő Ludovico Sforza herceg szeretője, majd hitvestársa lett, miként négy évszázadra rá az „Öreg hölgy” is hozzáláncolta magát az elnök Andrea révén ma is hűséges Agnelli családhoz.

Az Öreg hölgyhöz pedig a nyáron egy „öregúr” is csatlakozott, az 52 éves Massimiliano Allegri edző távozása után legalábbis annak tekinthető a 60 éves Maurizio Sarri, aki a támadófutball elkötelezettjeként teljesítheti a klubvezetők álmát, a szórakoztató játék összekapcsolását az eredményességgel. Utóbbin persze elsősorban a Bajnokok Ligája megnyerését értik a döntéshozók, az ásítozva megnyert bajnoki címek után egyre türelmetlenebbül követelik a nemzetközi áttörést. Mint lapunk felkért szakértője, a Corriere dello Sportnak dolgozó Massimiliano Martini rávilágított, a korábban a Napolinál, a legutóbbi idényben pedig a Chelsea-nél dolgozó tapasztalt tréner megítélése Olaszországban is vegyes, mert hiába vezette a londoniakat Európa-liga-győzelemre, hazájában még nem nyert semmit. A védelmet főként az Ajaxtól 75 millió euróért igazolt Matthijs de Ligt szilárdítja, a középpályán Aaron Ramsey (Arsenal) és Adrien Rabiot (PSG) megszerzése egyértelmű erősítés, a Párizsból „hazatérő” Gianluigi Buffon pedig nyugalmat, biztonságot adhat – alighanem a kispadról. A csapat csodafegyverét, a Serie A kirakatemberét aligha kell bemutatni.

MEGVÉDI-E BAJNOKI CÍMÉT A JUVENTUS?
PRÓ:

Négy, kilenc, tizenhét, tizenhét, kilenc, négy, négy, tizenegy. Az elmúlt nyolc idényben ekkora pontkülönbséggel nyerte meg a Juventus az olasz bajnokságot. Előfordult, hogy izgalmasan alakult a hajrá, néha unalomba fulladt az utolsó néhány forduló, de a torinóiakat egyetlen rivális sem tudta leszorítani a trónról. Hosszú távon megszorítani is csak egy-két alkalommal. A kérdés ezúttal is csak annyi, hogy miként folytatódik a fenti számsor, és ezúttal mennyivel marad majd le a végelszámolásnál az aktuális üldöző. Ha netán mégis más lenne a befutó az nagyjából akkora csoda lenne, mint ha Maurizio Sarri leszokna a dohányzásról – vagy talán még annál is nagyobb. Pedig az egyre több sztárjátékos mellett kétségtelenül jót tenne a bajnokság színvonalának, ha a Premier League-hez vagy a La Ligához hasonlóan lenne két-három aranyesélyes csapat. Erre azonban még várni kell.

Smahulya Ádám

KONTRA:

A Juventus újabb diadala mellett érvelni körülbelül olyan kihívás, mint meggyőzni Lionel Messit arról, hogy képes a góllövésre. Nincsenek csodák, Messi megint berúgja, a Juve ismét megnyeri... De állítsuk meg a képet, tekerjük vissza az adást 2011-ig, a legutóbbi olyan évig, amikor nem a torinóiak végeztek az élen, és nézzük meg a Serie A akkori edzőhelyzetét. Az akkori címvédő Inter José Mourinho távozása után Rafael Benítezt szerződtette, de őt már 2010 végén kirúgták. Az aranyhoz egy feltörekvő tréner kellett: a később a Juventusszal kibontakozó Massimiliano Allegri nyolc éve a Milant segítette élre. Ha az edzőkben rejlő erőt nézzük, a hazájában vitatott megítélésű, Juventust vezető Maurizio Sarrinál az Interhez csábított Antonio Conte és Carlo Ancelotti (Napoli) is hatékonyabbnak tűnik. Más érvünk nincsen a Juventus győzelmével szemben. Legfeljebb az, hogy néha még Messi is mellé rúgja...

Csillag Péter

„Senkit se tévesszen meg Cristiano Ronaldo kora, nála a harmincnégy év nem mérvadó – hangsúlyozta a Nemzeti Sportnak nyilatkozó olasz újságíró. – Tökéletes erőállapotban van, bármely meccset képes eldönteni, különösen, ha kellő támogatást kap a csapattársaktól. Mivel az átigazolási piac még nem zárt be, a Juventusnál is jöhet még meglepetés, a napokban például Neymar neve röppent fel. Firenze mellett lakom, Franck Ribéry szerdai érkezését látva közelről tapasztalhattam, a Fiorentinánál milyen felhajtással járt a szerződtetése, tömegek fogadták a városban. Éppen az ő olaszországi átigazolása jelzi, hogy a Serie A vonzóbb lett, még ha egyelőre inkább pályafutásuk végéhez közeledő csillagok választják is.”

Visszatérve a művészethez: az olasz sporthetilap szerkesztői a mai Internazionale jelképéül valamiért Henri Matisse francia alkotó Ikarosz című darabját választották, ami, lássuk be, a mitológiai alak tragikus sorsára gondolva nem kecsegtet túl sok jóval. Pedig az átvitt jelentést itt is érezzük, hiszen ahogyan Daidalosz kíváncsi fia igyekezett közelebb kerülni viasszal megerősített szárnyaival a Naphoz, a milánói klubnál is a fényesen ragyogó Juventus elérésében bíznak. „Not for everyone” – hirdeti a kiváltságosság érzésére brandet építő Inter új jelszava, és az emelkedést nem csak szavakkal próbálja elérni: a világfutball egyik leghatékonyabban dolgozó edzője, Antonio Conte szerződtetésével és az általa kért Romelu Lukaku megszerzésével (Manchester United, 75 millió euró) egyértelműen érzékelteti, a repülésre felkészült, tollszárnyait már bekente viasszal...

Az olasz bajnokság dobogóra vagy dobogó közeli helyeire esélyes csapatok közül ki kell emelnünk a Marco Giampaolo edző vezetésével készülő, kissé „fapados” Milant, a megfiatalított Romát, a tudatos klubépítésben jeleskedő Atalantát, az új tulajdonosi háttérrel működő Fiorentinát, a számottevő erőt képviselő Laziót és a Torinót, ám talán leginkább a Napolit. Az együttesnek a betegség, az őrület és a halál festőjétől, a norvég Edvard Munchtől találtak megfelelő műtárgyat az olasz szerkesztőség emberei, az elemi félelmet megragadó, Sikoly című festményt nézegetve a legsötétebb gondolatok törnek elő a kívülállóból: a csapat kiesik, a klub feloszlik, a stadion összedől, és a végén talán még a Vezúv is kitör. A rémlátomás szerencsére messze áll a valóságtól, Carlo Ancelotti gárdája – hátul Kosztasz Manolasszal megacélozva – végre átléphet saját árnyékán, és a felemás 2018–2019-es idény után még talán a Juventusén is.

Na, akkor lenne csak úrrá a dél-olasz városon az őrület...

OLASZ SERIE A
1. FORDULÓ, SZOMBAT
18.00: Parma–Juventus (Tv: Digi Sport1)
20.45: Fiorentina–Napoli (Tv: Digi Sport1)
VASÁRNAP
18.00: Udinese–Milan (Tv: Digi Sport1)
20.45: Roma–Genoa (Tv: Digi Sport1)
20.45: Cagliari–Brescia
20.45: Sampdoria–Lazio (Tv: Digi Sport3)
20.45: SPAL–Atalanta
20.45: Torino–Sassuolo
20.45: Hellas Verona–Bologna

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik