Az már júniusban eldőlt, hogy négy kontinentális tornáról és egy világselejtezőről lehet bekerülni a tokiói mezőnybe. A versenyeket február és május között bonyolítják le. Az ázsiai-óceániai régió viadala február 3. és 14. között lesz a kínai Vuhanban, az afrikaiak Dakarban küzdenek a kvótákért február 20-tól 29-ig, az európaiak kvalifikációs versenyét Londonban rendezik március 13. és 23. között, míg az amerikai kontinensről a legtöbb tokiói hely Buenos Airesben kel el március 26-tól április 3-ig. A világkvalifikációs tornának Párizs ad otthont május 13. és 24. között. Ez utóbbin már csak olyanok indulhatnak, akik még nem szereztek olimpiai részvételi jogot.

A sportág versenyzői létszáma nem változik a rióihoz képest, a nemek szerinti megoszlás viszont jelentősen módosul: 250 férfi helyett csak 186, 36 helyett viszont 100 női bokszoló léphet ringbe.

A NOB pénteki közleménye szerint a munkacsoport létrehozott egy sportolói nagyköveti testületet, amely képviseli majd a versenyzőket, és visszajelzéseket ad a tapasztalatokról. Ebbe öt régióból egy-egy férfi és női ökölvívó kerül be, a  jelöltállítás után, szeptember végén.

A munkacsoport közel áll a megállapodáshoz a PricewaterhouseCoopersszel arról, hogy a cég független szereplőként felügyelje a bíróküldéseket a kvalifikációs tornákon és az olimpián, illetve értékelje a mérkőzésvezetők, valamint a pontozók tevékenységét.

A munkacsoport létrehozására azután került sor, hogy NOB június végén megvonta a Nemzetközi Ökölvívó Szövetségtől (AIBA) a jogot, hogy megszervezze a tokiói olimpia boksztornáját. Az ötkarikás testület lausanne-i kongresszusán a küldöttek egyhangúlag szavazták meg az igazgatótanács által májusban elfogadott indítványt. Ennek értelmében nemcsak a sportág ötkarikás versenyeit, hanem a kvalifikációs sorozatot is a NOB bonyolítja le. A munkacsoportot Vatanabe Morinari, a Nemzetközi Torna Szövetség japán elnöke vezeti.

Az AIBA az első nemzetközi szövetség, melyet a NOB megfosztott attól, hogy megrendezze saját sportágának ötkarikás eseményeit.

Az AIBA és a NOB vitája hosszú időre nyúlik vissza, a bokszszövetség ugyanis évek óta gazdasági és vezetési válsággal küzd. Vu Csing Kuo korábbi elnök 2017 nyarára csődközeli helyzetbe vezette a szövetséget, ám leváltásával sem sikerült megnyugtatóan rendezni a helyzetet. Helyére tavaly januárban ideiglenesen az üzbég Gafur Rahimovot választották meg, akit az Egyesült Államokban szervezett bűnözésben való részvétellel gyanúsítanak, az amerikai pénzügyminisztérium megfogalmazása szerint, „Rahimov Üzbegisztán vezető bűnözőinek egyike”.

A NOB már akkor tiltakozott személye ellen, ám hiába kérte hosszú ideig, hogy ne Rahimov irányítsa a szövetséget, az üzbég sportvezetőt pedig külön is megkereste, hogy ne jelöltesse magát az elnöki posztra, a szervezet a tavaly novemberi tisztújításán mégis őt választotta meg. Ezt követően az olimpiai bizottság november végén befagyasztotta a kapcsolatot az AIBA-val, mert úgy ítélte meg, hogy több területen továbbra is komoly problémák vannak a szövetségnél. A legnagyobb bizonytalanságot az AIBA pénzügyi helyzete és gazdálkodása, valamint Rahimov személye okozta. Az üzbég végül márciusban  bízta másra a szövetség irányítását.

Az AIBA nemrégiben elutasította, hogy végrehajtó bizottságának orosz tagja, Umar Kremlev üzletember magánforrásból 16 millió dollárral rendezze a szövetség tartozásait.

Az ökölvívás 1904 óta olimpiai sportág – csak az 1912-es játékok műsorán nem szerepelt –, és az AIBA 203 tagországgal a világ harmadik legnagyobb sportszervezete.