A határidők fogságában csonkán készült el a nemzeti aréna

Öt év telt el az első kapavágástól, mire – ha csak félkész állapotban is, de – átadhatták a Népstadiont. Noha a Magyar Dolgozók Pártja kiemelt ügyként tekintett a projektre, az építkezés kaotikus körülmények között, a határidők folyamatos átírásával zajlott.

Kellett egy stadion, de nehéz volt megtalálni a megfelelő helyszínt

Ha már a nyári olimpiák művészeti versenyein az első magyar érmet (ki más?) Hajós Alfréd szerezte meg 1924-es stadiontervével – az első helyet nem osztották ki, Hajós Lauber Dezsővel közösen ezüstérmes lett –, a húszas évek végétől, de különösen a harmincas években bekerült a közbeszédbe a nagy nemzeti stadion felépítésének gondolata. Jó magyar szokás szerint a helyszínről, a költségekről és a konkrét tervekről késhegyig ment a vita.

Mexikóban a magaslati levegő, Kínában a háború tolt ki vele

Magyarországnak több világjáró trénere is volt – a legismertebb, legsikeresebb közülük Guttmann Béla –, de volt egy, akinek a ragadványneve is Világjáró volt: Woggenhuber Ferenc.

Ősfutball magyarul – sporttörténeti mondat egy misszionárius 1783-ban közölt útleírásában

Valószínűleg a labdarúgás első magyar nyelvű említésére bukkantak nemrég a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban. Éder Xavér Ferenc misszionárius szerzetes perui utazása során, a helyi indiánok között látott egy furcsa, lábbal űzött labdajátékot, és a tapasztalatát rögzítő, eredetileg latin nyelvű szöveg 1783-ban megjelent magyarul is.

Kórházderbi – a 72. örökrangadó tétje az Újpest megközelítése volt

Az éllovas Újpest megközelítése volt a tétje a 72. örökrangadónak 1929. október 20-án, ám mindössze öt percig voltak egyenlőek az esélyek, akkor a hungáriás Kalmár Jenő ütközött a Fradi-kapus Amsel (Angyal) Ignáccal, s nyílt töréssel vitték le a pályáról.

A Taxisok az Üllői úton győzték le bajnokin a Ferencvárost

Az Üllői úton kapott ki a Taxisoktól a Fradi 1939 októberében, ám ezzel együtt maradt a tabella első helyén. A váratlan vereséget váratlan bejelentés követte, Hlavay György bejelentette: elege van.

MABI, Putyi, Fradi és a szerény futballóriás

Kicsoda volt Schlosser Imre – a magánember? Erre a kérdésre kerestük a választ korabeli forrásokra támaszkodva, valamint Slózi unokájának az emlékeire hagyatkozva. Némi családfakutatást is végeztünk. 130 éve született a karikalábú futballóriás.

Konflisban született – centenáriumi Nemzeti Sport-történet

A Nemzeti Sport 1903-ban indult útjára, majd 1912-ben – gazdasági okok miatt – felfüggesztették a kiadását. Száz esztendeje, 1919. október 2-án indult újra lapunk; a centenárium alkalmából – kiindulva az 1933. március 15-i, sajtótörténeti kuriózumnak tekinthető (72 oldalas) számból, akkori karikatúrákat, hirdetéseket felhasználva – a huszonötödik évfolyam apropóján ismertetjük a laptörténetet.

Rendszeres vérmérséklet – magyar–német 1939 szeptemberében

Hiába támadta meg Lengyelországot Németország, a háború ellenére a németek nem álltak le a futballban. Szeptember végén Budapesten léptek pályára, s furcsa mód az erőnlét hiányában kaptak ki nagyon. Ami kuriózum: az 1939. szeptemberi mérkőzésen két későbbi szövetségi kapitány (Baróti Lajos, Helmut Schön) nézett farkasszemet egymással.

Megmozdult a hegy: húszezren ünnepelték a célban Balczó Andrást

A mexikói olimpia (1968) utáni esztendőben, a budapesti világbajnokságon is egy-egy arany- és ezüstérmet szerzett Magyarország, csak éppen más felállásban. A játékokon második Balczó András örökké emlékezetes futással nyert, az egy évvel korábban győztes magyar csapat pedig megfiatalítva második lett.

Az idealista Szobalány, avagy egy teljes élet: olimpiai dobogó, Nobel-békedíj, Lordok Háza

Egyetlen Nobel-díjasa van a világnak, aki állt olimpiai dobogón (pontosabban érmet kapott, hiszen a dobogóra csak 1932-ben léptek fel először): Philip Baker. A brit középtávfutó 1920-ban volt 1500-on ezüstérmes, 36 évig ült a brit parlamentben, a hidegháború idején pedig a teljes leszereléssel kapcsolatos vízióiért megkapta a Nobel-békedíjat.

Nyertünk 1:1-re – futballháborút vívtunk az Európa-kupáért a csehekkel

Sorsdöntőnek beharangozott meccsel tele a magyar futball padlása, ezekből ritkán jöttünk ki jól, az pedig egészen különlegessé teszi az Európa-kupáért 1929 szeptemberében vívott prágai csehszlovák–magyart, hogy szinte háborús körülmények közepette harcolták ki a fiúk az életet jelentő döntetlent.

Szép és kezdetleges, avagy atléták, úszók vízipólója a Sióban

A 120 éve a Sióban lejátszott első hazai nyilvános vízilabdameccs apropóján kutakodtunk, és a magyar póló gyökereinek hegyéig jutva több eddig ismert tényt megkérdőjelezünk. Harry Perry küldte vagy hozta a labdát? Hol csobbant először? Halmay Zoltán vagy Gillemot Ferenc védett?

Szertelen zseni – a múlt század három legendás csatársorában is ő volt a balszélső

Kilencven évvel ezelőtt, augusztus 23-án született Czibor Zoltán, az Aranycsapat balszélsője, aki az FTC, a Csepel és a Bp. Honvéd után emigrálását követően a Barcelonában játszott, majd 1990-től haláláig Komáromban telepedett le.

Baróti Lajos, a szerethető szövetségi kapitány

Százöt évvel ezelőtt, 1914. augusztus 19-én született Baróti Lajos, aki 117 alkalommal irányította a magyar labdarúgó-válogatottat szövetségi kapitányként.

Guttmann Béla jött, látott, győzött – és távozott

A Benficával két BEK-trófeát nyerő Guttmann Béla az Újpesttel érte el első nagy sikerét. A nem őrmesternek érkező tréner a csorbítatlan testi erővel, az ép idegzettel magyarázta a bajnoki cím és a KK-serleg elhódítását.

A mennyország kapufája – Karinthy Frigyes riportja az MTK-meccsről

Bő három évvel ezelőtt a Népsport futballirodalmi sorozatában írtunk Karinthy Frigyes és a labdarúgás kapcsolatáról. Mostani cikkünkkel az akkori gyűjtést igyekszünk kiegészíteni, felelevenítve a korszakos magyar író, költő 1926-os és 1927-es meccstudósításának körülményeit.

Féllábú torpedó – száztíz éve született Halassy Olivér

A száztíz éve született, fegyver által halt Halassy Olivér csonkolt bal lábbal jutott a csúcsra olimpiákon és Európa-bajnokságokon, ugyanakkor leszámolunk a párizsi Eb-n 1500 méter gyorson szerzett aranyához kötődő legendával.

Egy hittanos lázadása – 40 éve hunyt el Kocsis Sándor

Rendhagyó cikkel emlékezünk a negyven éve, 1979. július 22-én elhunyt Kocsis Sándorra – az őt már tízéves szegedi fiúként élőben is csodáló Thékes István kollégánk személyes történeteinek segítségével.

Futballkapus, katona, mérnök, klubvezető, szövetségi kapitány

Futballkapus, katona, mérnök, klubvezető, szövetségi kapitány. Ginzery Dénes szép karriert futott be élete során, mégsem tud róla sokat az utókor. Ezt a hiányt pótoljuk életrajzi portrénkban.