Megmozdult a hegy: húszezren ünnepelték a célban Balczó Andrást

A mexikói olimpia (1968) utáni esztendőben, a budapesti világbajnokságon is egy-egy arany- és ezüstérmet szerzett Magyarország, csak éppen más felállásban. A játékokon második Balczó András örökké emlékezetes futással nyert, az egy évvel korábban győztes magyar csapat pedig megfiatalítva második lett.

Az idealista Szobalány, avagy egy teljes élet: olimpiai dobogó, Nobel-békedíj, Lordok Háza

Egyetlen Nobel-díjasa van a világnak, aki állt olimpiai dobogón (pontosabban érmet kapott, hiszen a dobogóra csak 1932-ben léptek fel először): Philip Baker. A brit középtávfutó 1920-ban volt 1500-on ezüstérmes, 36 évig ült a brit parlamentben, a hidegháború idején pedig a teljes leszereléssel kapcsolatos vízióiért megkapta a Nobel-békedíjat.

Nyertünk 1:1-re – futballháborút vívtunk az Európa-kupáért a csehekkel

Sorsdöntőnek beharangozott meccsel tele a magyar futball padlása, ezekből ritkán jöttünk ki jól, az pedig egészen különlegessé teszi az Európa-kupáért 1929 szeptemberében vívott prágai csehszlovák–magyart, hogy szinte háborús körülmények közepette harcolták ki a fiúk az életet jelentő döntetlent.

Szép és kezdetleges, avagy atléták, úszók vízipólója a Sióban

A 120 éve a Sióban lejátszott első hazai nyilvános vízilabdameccs apropóján kutakodtunk, és a magyar póló gyökereinek hegyéig jutva több eddig ismert tényt megkérdőjelezünk. Harry Perry küldte vagy hozta a labdát? Hol csobbant először? Halmay Zoltán vagy Gillemot Ferenc védett?

Szertelen zseni – a múlt század három legendás csatársorában is ő volt a balszélső

Kilencven évvel ezelőtt, augusztus 23-án született Czibor Zoltán, az Aranycsapat balszélsője, aki az FTC, a Csepel és a Bp. Honvéd után emigrálását követően a Barcelonában játszott, majd 1990-től haláláig Komáromban telepedett le.

Baróti Lajos, a szerethető szövetségi kapitány

Százöt évvel ezelőtt, 1914. augusztus 19-én született Baróti Lajos, aki 117 alkalommal irányította a magyar labdarúgó-válogatottat szövetségi kapitányként.

Guttmann Béla jött, látott, győzött – és távozott

A Benficával két BEK-trófeát nyerő Guttmann Béla az Újpesttel érte el első nagy sikerét. A nem őrmesternek érkező tréner a csorbítatlan testi erővel, az ép idegzettel magyarázta a bajnoki cím és a KK-serleg elhódítását.

A mennyország kapufája – Karinthy Frigyes riportja az MTK-meccsről

Bő három évvel ezelőtt a Népsport futballirodalmi sorozatában írtunk Karinthy Frigyes és a labdarúgás kapcsolatáról. Mostani cikkünkkel az akkori gyűjtést igyekszünk kiegészíteni, felelevenítve a korszakos magyar író, költő 1926-os és 1927-es meccstudósításának körülményeit.

Féllábú torpedó – száztíz éve született Halassy Olivér

A száztíz éve született, fegyver által halt Halassy Olivér csonkolt bal lábbal jutott a csúcsra olimpiákon és Európa-bajnokságokon, ugyanakkor leszámolunk a párizsi Eb-n 1500 méter gyorson szerzett aranyához kötődő legendával.

Egy hittanos lázadása – 40 éve hunyt el Kocsis Sándor

Rendhagyó cikkel emlékezünk a negyven éve, 1979. július 22-én elhunyt Kocsis Sándorra – az őt már tízéves szegedi fiúként élőben is csodáló Thékes István kollégánk személyes történeteinek segítségével.

Futballkapus, katona, mérnök, klubvezető, szövetségi kapitány

Futballkapus, katona, mérnök, klubvezető, szövetségi kapitány. Ginzery Dénes szép karriert futott be élete során, mégsem tud róla sokat az utókor. Ezt a hiányt pótoljuk életrajzi portrénkban.

Mandula-virágzás – százhúsz éve született az észhátvéd

A csatár szemét néző Mándi Gyula a Fradiból ment az MTK-ba, megrövidült bal lábbal is 38 éves koráig játszott, és a futballnak köszönhetően még a halálosztó nyilas is megkegyelmezett neki.

A milliódolláros srác, aki nehézsúlyú világbajnok, majd Amerika ikonja lett

Bokszolt százezer néző előtt, először őt közvetítették a rádiók, a haverja volt Al Capone, és megőrültek érte a nők. A szegény sorból származó Jack Dempsey, aki még a nevét is egy 19. századi középsúlyú bunyós után kapta, megvalósította az amerikai álmot. És éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1919 júliusában lett hét évre nehézsúlyú világbajnok.

Fadrusz János beszéde lökést adott az egyetemi sportmozgalomnak

„Megnéztem a mi úszóinkat. (...) Egyik szebb a másiknál, gyönyörű testek, minden izmuk, minden arányuk olyan, mint egy szoboré” – fogalmazott Fadrusz János 1902-ben, és a magyar szobrászat mesterétől ez igazán szép dicséretnek számított. Híres kolozsvári Mátyás-emlékműve avatásakor mondott lelkesítő beszédével végső lökést adott a városban kibontakozó egyetemi sportmozgalomnak.

Az Észvívó tragédiája

Ha életerős, fiatal embert ragad el a halál, még jobban megviseli azokat, akik ismerték. Hát még ha egy nemzet veszti el a bálványát, ahogyan egy évvel a két aranyával záruló amszterdami olimpia után Tersztyánszky Ödönt. Kora kardvívókirálya egy értelmetlen motorbaleset következtében hunyt el.

Ötven évvel ezelőtt játszotta madridi búcsúmeccsét Puskás Ferenc

Ötven évvel ezelőtt rendezte meg a Real Madrid az akkor már három éve visszavonult Puskás Ferenc hivatalos búcsúmérkőzését. Hetvenötezer tisztelője búcsúztatta a közönségkedvencet a Santiago Bernabéu Stadionban, ahol két nappal később BEK-döntőt játszottak – alig több, mint 31 ezer ember előtt.

Kigúnyolt vb-ezüst, szabályváltozást hozó trükk, elrontott élet

Június 10-én lesz száz éve, hogy megszületett a magyar asztalitenisz történetének egyik legbohémabb, legellentmondásosabb figurája, a négyszeres világbajnok Soós Ferenc.

Marosvásárhelyi csapatkapitány a szovjet kényszermunkatáborban

Négy évet és kilenc hónapot töltött a második világháború után szovjet fogolytáborban Gierling György, a marosvásárhelyi futball kiemelkedő alakja. Otthonában látogattuk meg a 92 éves sportembert.

Lauber Dezső, nyolc sportág polihisztora 140 éve született

A négy sportági szövetség megalapításában is részt vevő Lauber Dezső nyert golf- és kerékpárbajnokságot, teniszezett olimpián, nevezhetjük a hazai jéghoki és golf atyjának, de Weisz Richárd ötkarikás aranyához is van köze.

Százhúsz éve született az első női teniszsztár

La Divine, azaz Isteni – így becézték a franciák, akik korai halála után sem feledkeztek meg a XX. század első felének első számú női sportolójáról. Ma a teniszsztár Suzanne Lenglen nevét nem csupán a Roland Garros 2. számú pályája, de a női egyes győztesének járó kupa is viseli.