Hertha: A következő szezonban lehetnek merészebb álmaink, ha... – Dárdai

– Mi volt ott, az ötösükön belül?
– Ne is mondja – mondta a szombati, Bayer Leverkusen–Hertha BSC (0–2) után Dárdai Pál, a berliniek vezetőedzője arról, hogy egy közvetett szabadrúgást követően többször is kapura lőttek a házigazdák az ötösön belül, de megúszta a Hertha. – Nem értettem, miért volt szabadrúgás, a szabályértelmezés megint nem minket segített, de ismét elfogadtam a játékvezető ítéletét. Noha most is úgy vélem, a kapusunk nem fogta meg kétszer a labdát, amely miatt ellenünk fújtak. Felnéztem az órára, az jutott eszembe, ha ez gól, sok lesz még hátra a meccsből, vagy húsz perc, de nem úgy lett. Ez megérdemelt győzelem volt.

– Ebben a szezonban egy csapat győzött abban a stadionban, a Bayern München. Számított rá, hogy a Hertha BSC lesz a második?
– Mondhatom, hogy igen? Ne vegyék nagyképűségnek, úgy készültünk. Mindenesetre, volt egy hetünk a munkára. A hét elején átnéztük a hőtérképet, ebből sok információt lehet szerezni, hogy merre, hogyan mozog a csapat, jellemzően hogyan alakítanak ki helyzeteket, miből kapnak gólokat, vannak-e üres területek a védekezésében. Minden csapatnak megvannak a saját jellemzői. Arra építettünk, hogy a sprinter típusú játékosokból álló Leverkusen nem pihenhette ki igazán a hétközi, százhúsz perces kupameccsét, ezért a játékosait támadjuk le, zavarjuk őket állandóan, kényszerítsük futásra őket, hátha erőben felülkerekedhetünk a hajrában. A másik, amit gyakoroltunk: labdaszerzés után a szélsők vakon indulnak, mert jöhet a labda, aki megszerzi, első gondolatból a szélre játsszon. Az első gólunk végül ilyen helyzetből adódott.

– Ahogy hallgatja az ember, olyan egyszerűnek tűnik, el tudom képzelni, hogy a játékosai hisznek abban, amit mond.
– Azért nem ilyen egyszerű ez. Ugyanígy kidolgoztuk a taktikát a Bréma ellen is, aztán kilencen gyengén futballoztak, örülnünk kellett a döntetlennek. Ha kettő nem teljesít jól, nézd meg, mit csináltak, ha kilencen, az már az edző hibája, a kollégákkal kellett leülnünk, mit rontottunk mi el. Meglehet, túlhajtottuk őket a hét elején, fáradtak voltak, pedig hosszú a szezon, kell a terhelés – bizony, előfordulhat, hogy akármilyen lelkesen és tisztességesen végzed a munkád, elrontasz valamit. Ez a művészete a futballnak: ami tőled telik, megteszed, de csak utólag derül ki, jól építetted-e fel a csapatod azon a héten.

– Mire számít ezen a tavaszon?
– Maradjunk bent!

– Tizenhárom pontra van a Hertha a kieső helytől, és tízre az osztályozótól...
– Akkor is, bárki bármit mond, ez a fontos. Ha megvan a kellő akarat, koncentráció és fittség, a védekezés megoldható, a támadójáték a kérdéses. Harminc méterig eljutni, az oké, odáig tudsz segíteni, onnan az egyéni képességek döntenek. Vagy veszel eurótízmilliókért klasszist, aki megoldja, vagy fiatalokat építesz be, de nekik idő kell, hogy a saját bőrükön tanulják meg, mit kell tenniük. Mi az utóbbi úton járunk, de ehhez türelem kell – ha ez a keret egyben marad, márpedig ez a tervünk, akkor a következő szezonban lehetnek merészebb álmaink – ehhez az kell, hogy maradjunk az első osztályban.

NÉMET BUNDESLIGA
22. FORDULÓ
Bayer Leverkusen–Hertha BSC 0–2 (Lazaro 43., Kalou 58.)