Mracskó Mihály és Arjen Robben is lőtt nagy gólt a pályafutása során szöglet után kapásból (Fotó: NSO-montázs)

 

MARCOS COLL – MULATSÁGOS SZÖGLETGÓL AZ ARANYLABDÁS KAPUSNAK

Elöljáróban azt érdemes leszögezni, hogy nem szögletből lőtt gólokat keresünk elsősorban, hanem olyan sarokrúgásokat, amelyek valamiért sokáig emlékezetesek maradtak, beszédtémát adtak a szurkolóknak. Ezzel együtt persze olyan gólok is szerepelnek összeállításunkban, amelyek során a szögletrúgó egyből a kapuba juttatta a labdát.

Ilyen például az első kiválasztottunk, a kolumbiai Marcos Coll gólja az 1962-es szovjet–kolumbiai meccsen. A chilei vb 4:4-gyel záruló csoportmeccsén a szovjetek már 4:1-re vezettek, amikor Coll megszerezte a második kolumbiai gólt, ami több szempontból is történelmi jelentőségű, még ha kicsit mulatságos is, ahogy a kapufánál álló védő meglepettségében mintha még arrébb is állna, ahelyett, hogy elrúgná a labdát.

A történelmi jelentőséget először is az adja, hogy a feljegyzések szerint máig ez az egyetlen olyan gól a világbajnokságok történetében, amelynél közvetlenül a szögletből talált be a gólszerző. Az angol szaknyelvben és több országban is „olimpiai gólnak” hívják ezt a típusú találatot. Az elnevezés onnan ered, hogy 1924-ben, Argentína barátságos mérkőzésen 2:1-re győzött Montevideóban az újdonsült olimpiai bajnok Uruguay ellen, és az argentinok egyik gólját, Cesáreo Onzari szögletből lőtte úgy, hogy más nem ért hozzá. Másnap a dél-amerikai sajtó már így emlegette az olimpiai bajnok elleni találatot: „Gol Olímpico”. Ez akkoriban azért is számított kuriózumnak, mert 1924. június 14-én döntött úgy a labdarúgás szabályalkotó testülete, hogy szögletből egyből is a kapuba lehet lőni a labdát.

A korabeli feljegyzések szerint ez volt a futballtörténelem első, szögletből szerzett gólja – az argentin Cesáreo Onzari szerezte Uruguay ellen (Fotó: youtube.com)

Visszakanyarodva az 1962-es szovjet–kolumbiai meccshez: azt érdemes még rögzíteni, hogy Kolumbia akkor szerepelt először világbajnokságon, Coll találata volt az ország válogatottjának harmadik vb-gólja, ami kellett ahhoz, hogy a dél-amerikaiak 4:1-es hátrányból egyenlíteni tudjanak, és megszerezzék első pontjukat a vb-n. Másrészt azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy nem akárki kapta ezt a gólt, a gólvonalon ugyanis a minden idők legjobb kapusának tartott Lev Jasin állt, aki 1963-ban, máig egyedüli kapusként, Aranylabdát kapott.

MU–BAYERN – FELEJTHETETLEN SZÖGLETEK

Ugorjunk az időben néhány évtizedet, és jöjjön egy olyan párharc, amelyről igazán emlékezetes szögletek juthatnak az eszünkbe – Manchester United–Bayern München. 

A BEK/BL történetében egyszer fordult elő, hogy nem az a csapat nyerte meg a trófeát, amelyik a 90. percben még vezetett – 1999-ben, amikor a rendes játékidő hosszabbításában két szögletet követően 0–1-ről fordított az MU a Bayern ellen. A minden idők legjobb szögletrúgói közé tartozó David Beckham első gól előtti beívelésénél röviden szabadítottak fel a védők a 91. percben, és Teddy Sheringham kapuba továbbította Ryan Giggs lövését, majd a 93.-ban Ole Gunnar Solskjaer talált be Sheringham csúsztatásából – szintén Beckham szöglete nyomán.

De hogy a Bayern részéről is említsünk egy fontos, ráadásul igencsak szép találatot: 2010-ben, a BL negyeddöntőjében Franck Ribéry ívelt szögletből a hosszú oldalon, a tizenhatos vonalánál helyezkedő Arjen Robbenhez, aki kapásból kilőtte a jobb alsót. Azzal a találattal a Bayern bejutott az elődöntőbe (3–2-re ugyan elveszítette a meccset, de idegenben lőtt több góllal továbbment).

AZ 1999-ES DÖNTŐ GÓLJAI

ARJEN ROBBEN TALÁLATA 2010-BŐL

ALEXANDER-ARNOLD SZEMFÜLES SZÖGLETE ÉS A NAGY POOL-FORDÍTÁS

Cikkünk egyik apropóját a Liverpool Barcelona elleni tavalyi fordítása (a 3–0-ra elveszített első meccs után otthon 4–0-ra győztek az angolok), no meg Trent Alexander-Arnold szemfüles szöglete adta: a védő leállította a labdát a szögletzászlóhoz igyekvő Xherdan Shaqirinek, de észrevette, hogy a Barca védelme nem rendeződött, ezért hirtelen középre rúgta a labdát, pontosan az üresen lévő Divock Origihez, aki gólra is váltotta a ziccert, amivel a Pool kiejtette a Barcát.

„ÖNGÓL, DE KIT ÉRDEKEL!?” – EMLÉKEZETES MAGYAR GÓLOK SZÖGLET UTÁN

Futballtörténeti jelentőséggel ugyan nem bírnak, de magyar meccseken is láthattunk emlékezetes gólokat szöglet után. Az egyik legnagyobbat Mracskó Mihály szerezte a Győri ETO játékosaként 1997 augusztusában, az MTK vendégeként 4–2-re megnyert meccsen. Szöglet után, kapásból, mint Robben, csak jóval messzebbről.

MRACSKÓ MIHÁLY GÓLJA

Aztán lássunk két válogatott klasszikust! Egyrészt ott van az 1997-es finnországi vb-selejtező, amelyen a 90. percben, Keresztúri András szöglete után ügyetlenkedték be a labdát a saját kapujukba az északiak, az 1–1-es döntetlennel a mieink, 1985 óta először és máig utoljára továbbjutottak egy vb-selejtezős csoportból – hogy aztán pótselejtezőn jöhessenek a jugoszlávok egy hétre...

FINN–MAGYAR 1–1

A közelmúlt felejthetetlen emléke pedig a 2016-os Eb, amikor Gera Zoltán szöglet után (amelyet Dzsudzsák Balázs tekert középre) kifejelt labdát zúdított a portugál kapuba a 3–3-mal záruló mérkőzés elején – gólját a szurkolók később az Eb legszebb találatának is megválasztották.

GERA-GÓL A PORTUGÁLOKNAK

SZÖGLETGÓLOK LEGENDÁKTÓL

Végül, de nem utolsósorban lássunk még néhány szögletből egyből elért találatot az elmúlt két évtized klasszisaitól – David Beckhamtől kezdve Ángel Di Maríán és Ronaldinhón át Roberto Carlosig és Mohamed Szalahig – és egy válogatást okos, trükkös szögletekből.

 
PUSKÁS FERENC ATLÉTICO ELLENI GÓLJA


A KEK 1963–1964-es döntőjében az MTK Brüsszelben 3–3-as döntetlent ért el a portugál Sporting CP ellen, a megismételt találkozón két napra rá, érintés nélküli szögletgóllal 1:0-ra kikapott Antwerpenben.

A szögletgól 1:10-től