• Hagyomány a FourFourTwo-nál újév után összegezni az előző esztendőt, ennek jegyében emlékezünk meg 2019 legjobbjairól, legemlékezetesebb pillanatairól. Az Aranylabda-gálán például a nők mezőnyében a három jelölt egyike a német színekben szereplő, de magyarságára büszke Marozsán Dzsenifer, akivel Ch. Gáll András készített terjedelmes riportot.

• Az is régi FFT-tradíció, hogy a lap angol szerkesztősége összeállítja a világ legjobb 100 játékosát tartalmazó listáját. Hangsúlyozandó: nem 2019 legjobbjait rangsorolja a lista, hanem azokat, akik 2019 végén pillanatnyilag a legjobbak.

• Májusban a Leicester elleni, bajnoki címet érő káprázatos góllal véget ért Vincent Kompany és a Manchester City tizenegy éve tartó közös története. Saját szavaival idézi fel az este minden pillanatát, a versengést a Liverpoollal, illetve hogy miért nem hallgatott Ilkay Gündoganra.

• A 2017-es évben még úgy tűnt, Santi Cazorla a lábának is búcsút mondhat, 2019-ben mégis ő volt Spanyolország egyik legjobb középpályása. A Villarreal nagymesterét kérdeztük a pályája derékba törésével fenyegető sérüléséről és dicsőséges visszatéréséről.

• Az Év fogása: az Aston Villa rekordösszegű szerzeménye, Wesley Moraes átélte a szegénységet, majd a csúcsra jutott, és egyre csak mosolyog. A brazil válogatott újonca hihetetlen útjáról beszélt a FourFourTwo-nak.

• A finn Teemu Pukkit mi már jó régen ismerjük sajnos. Most már az angolok is ismerik... Övé az Év áttörése.

Ez csak az ízelítő volt, a világ kedvenc futballmagazinja továbbra is több mint 100 oldalon tálalja a futballvilág legfinomabb fogásait.