Ízelítő az interjúból:

– Mit kezdtél a szabadidőddel az Evertonnál, miután huszonhét meccsen három piros lapot kaptál? Korábban azt mondtad, hogy „angol típusú védő” vagy – nem bánod, hogy nem maradtál hosszabb ideig? (Trevor T., e-mail)
– Emlékszem arra a három piros lapra, és az egyik teljesen igazságtalan volt. A Premier League-ben nagyon szigorúak a büntetések, így abban az 1998–99-es szezonban keveset játszottam. Mégsem volt annyira rossz, hiszen ez azt jelentette, hogy hazamehettem Olaszországba. Walter Smith óriási menedzser volt. Megértette a külföldi játékosokat, és engedte, hogy hazamenjünk. Tudta, hogy Perugiában is keményen edzek, és minden eltiltásom alakalmával hazaengedett. Így abban a szezonban minden hónapban egy hetet otthon töltöttem. Igen, az ott szerzett tapasztalat nagyon fontos volt számomra, még úgy is, hogy klasszikus angol taktikát alkalmaztunk, amihez egy olasznak nem sok köze lehetett. De amikor láttam játszani a Unitedet vagy az Arsenalt, nagy csodálattal szemléltem őket, persze ha épp nem ellenünk futballoztak!

– Nem zavar, hogy a 2006-os vébé-döntőből mindenkinek csak a Zidane-féle incidens maradt meg rólad, pedig fejeltél egy gólt, egy tizenegyest is értékesítettél a büntetőpárbajban, és alapvetően nagyon jól játszottál? (Adolfo Martínez, e-mail)
– Számomra ez az incidens már lezárult. Találkoztam vele abban a hotelparkolóban, ahol a Real Madrid szállt meg, amikor Milánóban tartózkodtak. Azért mentem oda, hogy találkozzam Mourinhóval. Zidane a bátyjával és egy barátjával érkezett. Odamentem hozzá, és kezet fogtam vele. Minden szépnek tűnt, majd kijelentette, hogy nem ismer. Ez meg hogy lehet? Nem értem. Én mindig meg fogom őt ismerni, mert segített kikapni a csapatának. De ha mindez Éric Cantonával történt volna, utána megittunk volna egy sört.

– Nagyon érzékenyen reagáltál, amikor Mourinho otthagyta az Intert, és a Real Madridhoz távozott. Mi tette a kapcsolatot ennyire bensőségessé? A fenébe is, még el is sírta magát miattad! (Danny Faber, Dallas)
– Inkább haragot éreztem, mint bármi mást. Tudtam, hogy nélküle nem tudjuk megismételni azt a győztes idényt. Ahogy elnézem a Real Madrid legutóbbi évadját, szerintem már ő is sajnálja. Abban száztíz százalékig biztos vagyok, hogy vele megnyertük volna az európai Szuperkupát és az olasz bajnokságot.

A Marco Materazzival készült nagyinterjú elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!