Torghelle Sándor (balra) itt egy türelmetlen fiatal rajongójának magyaráztatja el a játékvezetővel, hogy meg kell várnia a mezcserével a lefújást (Fotó: AFP)


KÓRHÁZAT AZ ÉLETMENTŐ GÓLOKÉRT!

1969 nyarán az Internazionale vezetői meglepő ajánlatot tettek a Cagliarinak Luigi Riváért: egy teljes kórházat rendeztek volna be cserébe a bombalábú támadóért. De a Cagliari csapatának vezetői ezt hangoztatták: ha megtartjuk, lesz közönségünk, végre kibővíthetjük a stadionunkat, és ha lesz közönségünk, akkor a kórházi célokra is bőven jut, ha másból nem, hát akkor a megnövekedett nézőszám adóbevételeiből – de azért az éppen Inter-nevelés Roberto Boninsegna eladó.

Aki egyébként nagyon rosszban volt Rivával, így jobb híján az Angelo Domenghini, Sergio Gori, Cesare Poli hármasért csak hazavitték őt a milánóiak. A vásárral mindenki jól járt, még Riva is: új szerződést kapott, és ő lett Olaszország legjobban fizetett labdarúgója.

A kórházról nem tudunk, de a több jegybevételből kibővítették a Cagliari stadionját 60 ezer fősre, így vendége lehetett végre az olasz válogatott. Amelyet végül nagyon kevesen láttak: a szövetségi kapitány a hazai csapatból senkit sem játszatott, a közönség egy része emiatt sztrájkolt, ki sem ment ki a spanyolok elleni mérkőzésre. Az olaszok kikaptak, a találkozó után a szövetségi kapitányt megdobálták a megjelent kevesek, az egyikük emígyen szóla: „Én nemcsak azért dobtam meg, mert a Cagliari-játékosokat kihagyta, hanem azért is, mert bezzeg az innen elküldött Boninsegnát játszatta!”. (Forrás: Labdarúgás)

Olaszországban bevett dolog lehetett annak idején az építőipari barterezés: Varga Zoltánért 1968 májusában a Bologna 400 ezer dollárt ígért, vagy az új Fradi-stadion felépítését. Egyiket sem lehetett elfogadni, utólag persze már mindenki bánta.

MÁR AZ ARANYCSAPAT ESZE IS...

1963-ban a Mantovát edző Hidegkuti Nándor is bejelentkezett a nagy csereberék világába: el akarta engedni a közönségkedvenc Angelo Sormanit a Milanhoz, hogy onnan átengedjék a Juventusnak Altafinit, amely ezért cserébe a válogatott Bruno Nicole, Gino Stacchini kettőst adja át – a Mantovának!

A mesterterv nem valósult meg, Sormani a Romához távozott, de a Mantova megcsípte Nicolét. Ismerős nevek tényleg cserealanyok lettek azonban abban az évben: válogatott kapusát, egy bizonyos Lorenzo Buffont elcserélte az Inter a Fiorentinával az ugyancsak válogatott Giuliano Sartira.

DETTÓ RÉGI ISMERŐS

2000-ben az Inter elcserélte a portugál középpályását, Paulo Sousát a pármai Michele Serenára, de előbbi csak kölcsönbe ment, egy fél évre, utóbbi meg végleg – holott előtte nem sokkal 7.5 millió euróért vették meg az Atlético Madridtól. Öt évvel később úgy adott az Inter tízmillió eurót David Pizarróért az Udinesének, hogy mellétette Goran Pandev fele játékjogát is. Pandev másik felét félmillió euróért egy évvel korábban adta oda a Laziónak az Inter, Dejan Szankovics megvétele ügyében, a másik ötven százalékot a fővárosiak végül 2006-ban vették meg – nyolcszor ennyiért.

Tavaly ismét bartereltek milánóiak és rómaiak: Radja Nainggolan 38 millió eurós vételárát csökkentették Davide Santon és a fiatal támadó középpályás, Nicolo Zaniolo átadásával, összesen 14 millió euró értékben. Előbbit és utóbbit azóta százszorosan megbánta az Inter...

A KÖVETHETETLEN CSERE-BERE-FOGADOM

2011-ben a Milan nem a minőségre, a mennyiségre utazott: végleg, illetve teljesen megszerezte – a Genoa által korábban Rubinhóra elcserélt – Marco Amelia mellett Nnamdi Oduamadi, Rodney Strasser és Gianmarco Zigoni játékjogát a Genoától, cserébe Szokratisz Papasztathopulosz a genovaiakhoz került. Fűszerként a Milan tízmillió euró értékben odaadta az akkori nagy ígéret, Alexander Merkel fele játékjogát Stephan El Shaarawy egy részéért (plusz hétmillió eurót utaltak), majd némi pénzért megvette az addig közös tulajdonban lévő Kevin-Prince Boatenget.

VESZTESEK ÉS NYERTESEK

Az AS Roma 2014 nyarán 24.5 millió euróért szerezte meg a paraguayi Juan Iturbét, plusz aláírási pénz és mesés éves bér, de mindet agyon megbánta, mert már csak jó ötmilliót kapott érte, amikor a szélsőt 2018 július elsején elengedte a mexikói Club Tijuanához – a boldog új tulaj pedig másnap elcserélte Iturbét az UNAM Pumasszal a 31 éves balbekkre, Luis Fuentesre. Iturbével együtt Víctor Malcorra távozott, Fuentes mellett Érick Torres lett a négyes csere tagja még.

A Torino is bemutatott egy szép cserét: a Monacónak úgy engedte el hátvédjét, Antonio Barrecát, hogy a szűrő Soualiho Meitét kérte cserébe, papíron azonban húszmillió eurós forgalmat lebonyolítva. A nyertes itt tehát a két főkönyv.

A VILÁGREKORDER CSERE

1994-ben különleges csere kapcsán is került be az örök rekorderek közé a szlovák Jozef Kozlej: három egymást követő bajnoki fordulóban ugyanis három különböző cseh klub színeiben játszott! A kilencedik fordulóban a Sparta Praha, a tizedikben a Hradec Králové mezében – ahová két további csapattársával együtt elcserélte a Sparta a hradeciek csatáráért, Vratislav Lokvencért –, majd a tizenegyedik fordulóban már a Viktória Zizkov csatáraként futott ki gyepre, legalább két alkalommal saját csapattársai kisebbségét ismerve csak.

Mohamed, Batistuta és Latorre (Forrás: https://labottegadelcalciofilo.wordpress.com/2013/10/20/batistuta-e-mohamed)

 

MÁR A NAGY BATISTUTA IS, DE HOGYAN?!

A nagy Gabriel Omar Batistuta is egy cserebere kebelében kelt át a nagy vízen a Fiorentina kedvéért: eredetileg csak 1992-ben utazott volna, de nagyon menni akart, cserébe Diego Latorre egy évig még a Boca Juniorsé maradt (az ő játékjogát már korábban megszerezték a firenzeiek), az eladó Boca Juniors plusz elkérte még az argentin karmestert, Antonio Mohamedet is, akit nem sokkal előtte vette meg a Fiorentina a Huracántól. A saját támadójáért tehát odaadta saját támadóját kölcsönbe, és saját karmesterét végleg a Fiorentina – de Isten uccse', megérte!

2000-ben Hernán Jorge Crespo sokkal egyszerűbben került a Parmától a Lazióhoz: az argentin csatárért a fővárosiak 56.81 millió eurót fizettek, pontosabban ebbe a summában beszámították Sergio Conceicaót 17, Matías Almeydát meg 1.4 millió euró értékben. Conceicao csak egy szezont maradt, mert elcserélték az Interrel Sébastien Freyért és hárommillió euróért.  Megérte, persze.

PELÉ ÉS AZ ŐRÜLT MILAN-GENOA KÖRFORGÁS

2018 nyarán a Monaco kapcsán elevenítettünk fel egy legendás csereberét. Pelé, az egykori portugál csodagyerek még 2011-ben került a Milanhoz, de kölcsönből kölcsönbe kallódott, megfordult Ukrajnában is, ám tavaly tízmilliót adott érte a Monaco a Bragának! A Benfica szívhatta a fogát, 2017-ben a már a tartalékok közé száműzött Pelét adta oda a horvát irányítóért, Filip Krovinovicért cserébe a Rio Avének, Nuno Santosszal együtt. Fájdalomdíjként a 2018-as vételár fele így is az övé lett, mert opciót kikötni azért tudni kell.

A Milan anno 300 ezerért szerezte meg a védekező középpályást, pontosabban ő is elcserélte: a Genoával, ilyen értékben, fele játékjogát Mario Sampiri fele játékjogáért, majd egy évre rá, 2012-ben 950 ezerért végleg megszerezte, de az izgalom kedvéért a hatalmas csereberébe bevonták Samprisi, Stephan El Shaarawy, Francesco Acerbi, Matteo Chinellato, Nicola Pasini, Alexander Merkel, Giacomo Berretta és Antonio Dunnarumma adásvételét is, lásd a fentebbi őrületet. Hiába, azok a régi jó többes játékjogok...

Nem sokkal maradt le a Juventus sem, ott 1992-ben világklasszis is érdekelt volt a forgóban: Gianluca Vialli 16.5 millió mai euróért és a Mauro Bertarelli, Eugenio Corini, Michele Serena, Nicola Zanini négyes játékjogáért került hozzá a Sampdoriától. Csillagos ötös jár ezért az ötös üzletért!

Szinte hihetetlen, de egyszer még a nagy Torghelle Sándort is elcserélték: 2005-ben kölcsönvette őt a Crystal Palace-tól a Panathinaikosz, de ott nem vált be, ám amikor a csapat megvette a PAOK-tól Dimitriosz Szalpingidiszt, akkor 1.8 millió euró mellett három játékost kért az eladó: Konsztantinosz Haralambidiszt, Tanaszisz Tszigaszt és Torghellét. Aki ugyebár nem volt a Panáé, de a klub feltalálta magát: 500 ezer euróért megvette őt a londoniaktól, hogy azonnal átengedje Szalonikibe.

A görögök bemutattak egy igazi transzfAIRt...

AJÁNLÓ: A magyar és a nemzetközi futballtörténelem legnagyobb cseréi