Diego Maradona „megőrült”, Brazília meg örült – vb-videók

 

Miről lesz még szó és kép a mai epizódban?
• az angol válogatott első kieséséről
• három spanyol mérkőzésről: két továbbjutásról és egy kiesésről;
• két klasszis német támadó, Pierre Littbarski és Rudi Völler nagyszerű megmozdulásairól;
• egy vb-öngóllal összefüggő gyászszünetről;
• és végül az uruguayi Luis Suárez hazája szempontjából hősies sportszerűtlenségéről.

1950: ZARRA A HARMADIK MECCSÉN IS GÓLT SZEREZ, SPANYOLORSZÁG TOVÁBBJUT

Az 1950-es vb csoportmérkőzéseinek utolsó játéknapján eldőlt, hogy az egy nappal korábban továbbjutó brazilok mellett melyik három válogatott lesz ott a négyes döntőben.

A 2. csoportban Chile elvágta az amerikaiak útját, míg az európai rangadón Spanyolország az első két meccsen is eredményes Telmo Zarra lesipuskás góljával legyőzte Angliát, így továbbjutott.

Az angolok a torna folyamán először vetették be Stanley Matthewst, de a 35 évesen is kiváló (sőt, még hat esztendővel később is Aranylabdát érő teljesítményre képes!) futballista sem segíthetett, az amerikaiaktól kapott pofon még benne volt a csapatban. Spanyolországnak és Angliának ez volt a harmadik mérkőzése, és az első, amelyik nem hozott gólzáport (előzmények spanyol szempontból: 4:3, 1:7). VIDEÓ ITT!

Az olaszok Paraguay elleni győzelmével eldőlt, hogy a 3. csoportból Svédország jut be a legjobb négy közé, míg a kétcsapatos 4. csoportban Uruguay a vb-k történetének addigi legfölényesebb győzelmének megismétlésével állította félre Bolíviát. Óscar Míguez három, Juan Schiaffino két alkalommal talált be a kapuba – egy héttel a döntő csoportkör kezdete előtt az uruk megnyugodhattak: két támadójuk kiváló formának örvend. VIDEÓ ITT!

 

1982: DIEGO MARADONÁT KIÁLLÍTJÁK, ARGENTÍNA KIESIK, BRAZÍLIA TÁNCRA PERDÜL

Eseménydús dél-amerikai derbivel folytatódtak a középdöntő küzdelmei a spanyolországi világbajnokságon. Az olaszoktól elszenvedett vereség miatt Argentína igen nehéz helyzetbe került, és mivel soros ellenfelét, a jó formában lévő Brazíliát 1970 óta egyszer sem győzte le eme bizonyos július 2-i mérkőzésig, nem is remélhetett sokat.

S noha a csata utolsó gólját Ramón Díaz lőtte (mellékszál: a nagy ígéretként számon tartott támadó 1982 után soha többé nem kapott helyet a válogatottban, pedig még csak 23 éves volt – GÓLJÁRÓL VIDEÓ ITT!), Argentína tényleg búcsúzni kényszerült, méghozzá csúnyán. Az addigi mérkőzéseken alaposan összerugdalt és feldühített, a vezérszerepet egyelőre betölteni képtelen fiatal Diego Maradonánál a hajrában elszakadt a cérna, az éppen becserélt – és Juan Barbast nem túl finoman szerelni igyekvő – Batista ágyékába talpalásért kiállították. Diego sportszerűtlenségéhez nyilvánvalóan gyúanyagot szolgáltatott, hogy addigra a nagy kedvvel szambázó brazilok már padlóra küldték csapatát. Maradona kiállításáról VIDEÓ ITT!

Az első gólt Zico szerezte Éder bomba szabadrúgását követően, a másodikat Serginho fejelte, a harmadikat pedig Júnior lőtte egy káprázatos Zico-indítást követően. Brazília immár 13 mérkőzés óta őrizte veretlenségét nagy vetélytársával szemben, de ami akkor fontosabb volt: az olaszok ellen a legjobb négy közé jutásért mérkőzhetett. VIDEÓ A BRAZIL GÓLOKRÓL ITT!

Ugyanaznap a nyugatnémet válogatott nem rendezett ilyen látványos parádét, ám szintén jelentős lépést tett a továbbjutás felé. A szünet után Pierre Littbarski egy kipattanó labdára lecsapva szerezte meg a vezetést, majd ugyanő adott nagyon előzékenyen gólpasszt Klaus Fischernek.

Jesús Zamora gyönyörű fejessel szépített ugyan, ezzel együtt a házigazda Spanyolország sorsa megpecsételődött. Egy nyitott kérdés maradt csupán: a nyugatnémetek vagy a spanyolokkal még találkozó angolok jutnak-e be az elődöntőbe? VIDEÓ ITT!

 

1994: VÖLLER UTOLSÓ KÉT GÓLJÁVAL TOLJA TOVÁBB NÉMETORSZÁGOT

Szomorú pillanatokkal, gyászszünettel kezdődött meg a nyolcaddöntő az egyesült államokbeli világbajnokságon: július 2-ára virradóra Medellínben meggyilkolták Andrés Escobart, a kolumbiai válogatott védőjét azért az öngólért, amivel nehéz helyzetbe hozta csapatát az amerikaiak elleni, másfél héttel korábbi vb-mérkőzésen.

Hogy e szörnyűség viselte meg a futballistákat, vagy más okból voltak a szokásosnál figyelmetlenebbek a védők, pontosan nem tudhatjuk, de tény: a rendkívül eseménydús német–belga mérkőzésen tizenegy perc elteltével már negyedszer végeztek el középkezdést. Rudi Völler emelte be az első gólt, Georges Grün gyorsan egyenlített, ám a három csoportmérkőzésen is gólt szerző Jürgen Klinsmann lövésével újra a németek vezettek.

A Klinsi góljánál is fontos szerepet játszó Völler még az első félidőben befejelte a harmadikat (ez volt a támadó 47., egyben utolsó gólja a válogatottban), a belgák csak a 90. percben tudtak szépíteni – újra egy védő, Philippe Albert jóvoltából. VIDEÓ ITT!

A nap másik mérkőzésén – amelynek magyar szereplője is volt: Márton Sándor asszisztens – szintén három gólt szerzett a győztes, a spanyol válogatott.

Elsőként Fernando Hierro talált be, nagyszerűen kikerülve a lescsapdát. A Roy Hodgson irányította svájci csapat a hajráig jól tartotta magát, Andoni Zubizarretának bizony volt dolga a spanyol kapuban.

Luis Enrique és Txiki Beguiristain végül az utolsó 15 percben döntötte el a továbbjutást.

Mellesleg az utolsó válogatott meccsét játszó Beguiristain gólja utáni négy percben kezdődött meg az a sorozat, amely tizenhat évvel később, 2010 nyarán szakadt meg: Svájc 559 percig nem kapott gólt vb-döntőn, amivel új rekordot állított fel. VIDEÓ ITT!

 

2010: SUÁREZ KEZE, A SZERTEFOSZLOTT ÁLOM ÉS A BRAZIL BÚCSÚ

Egy labdarúgó ritkán válik hőssé egy szabálytalanság révén, ezen a napon mégis ez történt Luis Suárezzel – legalábbis az uruguayi futballszurkolók értelmezésében. Az Uruguay–Ghána negyeddöntő hosszabbítása igencsak a vége felé járt, Sulley Muntari és Diego Forlán gólja révén 1–1 volt az állás, és amikor a ghánai Dominic Adiyiah a 120. percben kapura fejelt, a saját gólvonalán álló Suárez – mint utóbb elmondta – szempillantás alatt felfogta, hogy már csak ő akadályozhatja meg a gólt és a biztos kiesést.

Az uruguayi csatárt hatalmába kerítették az ösztönei, és ahogyan edzésen alkalmi kapusként nemegyszer megtette már, kiütötte a labdát. A gól elmaradt, de jött a kettős büntetés: a kiállítás és – az ott és akkor súlyosabb következménnyel fenyegető – tizenegyes. Asamoah Gyan az elődöntőbe lőhette volna Ghánát, csakhogy a büntetőt a lécre bombázta!

A játékoskijáróban ugrabugráló Suárez abban a pillanatban elindult a megdicsőülés útján, és néhány perccel később – miután a szétlövésben az igazi uruguayi kapus, Fernando Muslera két ghánai kísérletet ártalmatlanított, Sebastián Abreu pedig „bepanenkázta” a győztes gólt – már a csapattársai vállán ünnepelte „önfeláldozó hőstettét”. Uruguay 40 év után a legjobb négy közé jutott, Ghána és az afrikai kontinens éremálma szertefoszlott. VIDEÓ ITT!

A világ aligha volt felkészülve a fenti drámára, abban a hiszemben voltunk, hogy az erre a napra rendelt rendkívüli eseményen már túl vagyunk a döntőbe várt brazilok kiesésével. Dunga csapata jól kezdett, Robinho már a 10. percben mattolta a kezdés előtt kényszerből megbontott holland védelmet (Joris Mathijsen a bemelegítéskor megsérült, Andre Ooijer került a csapatba), és adódott lehetőség újabb gólokra is.

Az előny azonban nem nőtt, és a szünet után a hollandok két rögzített helyzetnél is kihasználták a brazilok figyelmetlenségét: az 53. percben Wesley Sneijder szabadrúgása után Felipe Melo fejéről csúszott a labda a kapuba, negyedóra múlva Sneijder már maga fejelt Júlio César hálójába.

A Robbent megtaposó Felipe Melo 73. percbeli kiállítása után a brazilok tíz emberrel hajráztak, de nem tudták visszahozni a meccset: Hollandia nyerte meg a csatát! VIDEÓ ITT!

 

2018: JAPÁN FÁJDALOM, BELGA FELTÁMADÁS

Ázsiai válogatott már előidézett világraszóló meglepetést ezen a tornán (emlékezzünk Dél-Korea sikerére Németország ellen), és határozottan körvonalazódott a következő: Japán az első félidőben alkalmazott letámadással még csak összezavarta a rosztovi nyolcaddöntő esélyesének tartott belgákat, a második elején elért két góllal (Haragucsi Genki, Inui Takesi) már a falhoz is nyomta. Az angolverés után sejtették a belgák, hogy a nehezebb utat választották, no de hogy már az első próbatétel is élet-halál harc lesz… Mit tehet ilyenkor egy olyan, sokat látott szövetségi kapitány, mint Roberto Martínez? Cserél. S persze reménykedik valamiféle átoktörő csodában, mondjuk egy olyan nyakatekert gólban, amilyennel Jan Vertonghen szépített a 69. percben. Minden idők egyik legfurcsább világbajnoki fejes gólját az egyik csereember, Marouane Fellaini hamarosan megtoldotta egy másodikkal, és amikor már senki sem számolt fordulattal, a másik belga csereember, Nacer Chadli mérnöki pontossággal kivitelezett kontra végén belőtte a nyolcba jutást érő gólt. Az akció japán szögletből indult, a távol-keletiek a 94. percben időhúzás helyett gólt akartak szerezni – a hozzáállás szimpatikus, az ára rettenetes volt. VIDEÓ ITT!

Ehhez képest Szamarában sima meccset vívtak a felek, a végig fölényben játszó brazilok két góllal múlták felül Mexikót. A mérkőzés emberének Neymart választották meg, aki az első gólt maga lőtte, a másodikat pedig előkészítette. Faragták őt rendesen a mexikóiak… De ne ezt őrizzük meg emlékként róluk, hanem Rafa Márquez búcsújának különlegességét: a 39 éves legendának ez volt a 147., egyben utolsó mérkőzése a válogatottban, amelynek csapatkapitányi karszalagját öt világbajnokságon is viselte. Előtte három „ötvébés” kapitánya volt a futballtörténelemnek: honfitársa, Antonio Carbajal, a német Lothar Matthäus és az olasz Gianluigi Buffon. VIDEÓ ITT!