A sportsmarketing.hu 11. alkalommal rendezte meg a Sportmarketing Újragondolva Meetupot (Fotók: Horváth Tamás, HTpHoTo)

 

A LA LIGA ÜZLETI OLDALA

Az első előadó Diego Sánchez, a La Liga magyarországi képviselője volt, aki elsősorban a spanyol élvonal gazdasági működésének hátteréről beszélt, arról, hogyan képviselik a La Ligát mint márkanevet szerte a világban.

A Nemzeti Sport Online kérdésére arra is kitért, hogy mit veszíthetnek, ha Cristiano Ronaldo a nyáron valóban elhagyja a Real Madridot és Spanyolországot, mint ahogy arra a BL-döntőt követő nyilatkozatában utalt a portugál klasszis.

Diego Sánchez

 

Természetesen évek óta, minden nyáron nagy kérdés, hogy mi lesz Messivel, mi lesz Cristiano Ronaldóval. Hiszen esetükben nemcsak egy-egy kiváló játékosról, hanem a bajnokság legmagasabban jegyzett brandjeiről is beszélhetünk. Vagyis ha ők távoznak, akkor nem csak labdarúgókat veszítenénk el. Ezért azon dolgozunk, hogy a későbbiek során is Ronaldóhoz hasonló kvalitású játékosokat csábítsunk a ligába, akiket mint márkát is hasonló módon fel lehet építeni” – fogalmazott Sánchez.

A spanyol élvonal képviselője hozzátette, hogy a La Liga ambíciója továbbra is az, hogy a legjobb bajnokság és egyben a legjobb márka is legyen. Továbbra is terjeszkednek, 74 országban nemzetközi hálózatot alakítottak ki – több ázsiai országban különböző labdarúgó-eseményeket szponzoráltak, illetve az Egyesült Államokban bemutatókat tartanak a helyi edzőknek. A médiajogok 830 millió euróról 1633 millió euróra emelkedtek a 2014–15-ös és a 2016–17-es szezon között, és ma már 182 országban 86 televíziós csatorna sugározza a mérkőzéseket.

Afelől is érdeklődtünk, hogyan működik a gyakorlatban az együttműködés a liga és a klubok között, mert Magyarországon sok esetben nem tűnik zökkenőmentesnek a szövetség és a klubok kooperációja.

„Mi abszolút a klubokért dolgozunk, őket reprezentáljuk, az ő érdekeiket igyekszünk érvényesíteni minden szinten. Legyen szó üzleti érdekekről vagy olyan szakmai kérdésekről, mint például egy nemzetközi felkészülési mérkőzés szervezése, hogy csak egy példát említsek."  

A MARKETING ÉS A FOCI-VB

A következő előadáson Pap Viktor, az M4 Sport marketingreferense arról beszélt, hogyan készül a sportcsatorna az év fő eseményére, a labdarúgó-világbajnokságra.

 

Pap Viktor

Ennek kapcsán elmondta, csökkenő tendencia mutatkozik a nézőszámok tekintetében: 2006-ban még 2.5 millióan, 2010-ben 2 millióan, 2014-ben pedig már csak 1.7 millióan látták a vb-döntőt.

Ennek  egyik oka az internet térnyerése, illetve hogy egyre többen már nem a televízióban követik a meccseket. 2016 nyara a magyar válogatott Eb-szereplése miatt a csúcsok éve volt, a Magyarország–Belgium nyolcaddöntőt 2.8 millióan látták, mivel azonban a magyar válogatott a vb-n nem vesz részt, most a mérkőzéseken kívüli helyszíni eseményekre, szurkolókra kevésbé lehet alapozni, ezért más    stratégiával igyekszik megszólítani a csatorna a nézőközönséget. 

A történetmesélésre fókuszálunk, minden eddiginél erősebb szakértői hátteret alakítunk ki, elemzőműsorokkal, illetve egyedi történetek bemutatásával igyekszünk közelebb hozni a világbajnokságot a nézőkhöz, a futballszakmaiságot állítjuk a középpontba” – hangsúlyozta Pap Viktor.

Oláh Ildikó, a labdarúgó-világbajnokság és a Bajnokok Ligája egyik fő beszállítójának, az Adidasnak a marketingmenedzsere egy konkrét, minket magyarokat nagyon is érintő történet elmesélésével szemléltette a „storytellinget” mint marketingeszközt. Az 1954-es vb-döntőt hozta fel példaként, azt a történetet, amikor az NSZK–Magyarország mérkőzés szünetében Adolf „Adi” Dassler meggyőzte a németeket, hogy a leszakadó eső miatt felázott pályára az új, általa kifejlesztett stopliscipőkben lépjenek pályára. Sokak szerint az új cipő is hozzájárult a németek sikeréhez, a sztori pedig jól szemlélteti az Adidas történeti szerepét a labdarúgásban.  

 

Oláh Ildikó

A MARKETING SZEREPE A KLUBIRÁNYÍTÁSBAN ÉS -MŰKÖDÉSBEN

Máté Bálint, az FTC nemzetközi projektmenedzsere arra hozott gyakorlati példát, hogyan működhet egy adott klubon belül a márka-, illetve presztízsépítés, hogyan lehet ezt alárendelni egyéb céloknak. Mint hangsúlyozta, a Ferencváros egyik küldetésének tekinti, hogy az utánpótlásán keresztül jó embereket és példaképeket neveljen, akik képesek jó cselekedetekre ösztönözni a klub mintegy 1.7 millió szimpatizánsát. Ezt a célt szolgálja az újonnan alapított Fradi fair play díj, amellyel azokat a ferencvárosi sportolókat tüntetik ki, akik társadalmi szerepvállalásukkal is példát mutatnak. Az első díjazott egy úszó, Patlók Olivér volt, aki  még csak nyolcéves, de már jótékonysági gyűjtést szervezett beteg barátja megsegítésére. 

BOGDÁN ÁDÁM, A RED VIKING
 

A sport mint üzletág szereplői mellett egy olyan előadót is hallgathattunk, aki nem a tevékenysége révén kapcsolódik a sporthoz, viszont egy sportolóhoz kötődő márka felépítésén dolgozik. Bogdán Botond, a válogatott futballkapus, Bogdán Ádám testvére, a Red Viking Brewery sörmárka termékmenedzsere eddigi erőfeszítésekről beszélt. Arról, hogyan szeretnének önálló életre kelteni egy márkát, amely szorosan kötődik ugyan Bogdán Ádámhoz – aki aktívan, napi szinten is részt vesz a menedzselésben, az ahhoz kapcsolódó döntéshozatalokban –, de megjelenítésében mégsem őt mint válogatott labdarúgót hivatott előtérbe állítani.  

Daniel Haas, a német Bundesligában szereplő 1. FSV Mainz 05 marketing- és médiamenedzsere pedig azt mutatta be, hogyan működik a gyakorlatban egy német élvonalbeli klub önmegjelenítése, önmenedzsmentje a szurkolók irányában, milyen kommunikációs csatornákat használnak, milyen social media stratégiával dolgoznak.

Egyrészt elmondta, hogy a klub szakmailag úgy tud eredményes lenni a Bundesligában, hogy a második legalacsonyabb költségvetéssel dolgozik. Ugyanakkor hozzátette, hogy ettől függetlenül a szakma mellett a marketingre és a kommunikációra is fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.

A hazai mérkőzések előtt megjelenő stadionfüzetet 10000 példányban nyomtatják, a honlapjuk mellett pedig a Facebookon, a Twitteren, az Instagramon is rendszeresen posztolnak, a meccsnapokon például minden órában, és megvan a lefektetett rendje annak, hogy mely tartalom mely platformon jelenhet meg. Ezeken a csatornákon több tíz-, illetve százezer követőjük van. A német mellett spanyol és angol nyelven is hírt adnak magukról, sőt, japán és dél-koreai csatornával is próbálkoztak már a klub ázsiai légiósai miatt, de ezek nem hozták meg a várt áttörést, nem igazán tudtak betörni velük a távol-keleti piacra. Mindent optimalizálnak mobilra is, és figyelnek arra, hogy minden csatornán egyedi tartalmat adjanak, de azért óvatosnak kell lenniük: „Az edzők nem boldogok, ha a meccsnapon például az optimálisnál előbb válik nyilvánossá a kezdőcsapat” –mondta mosolyogva Haas.