Kapcsolatépítés: a sport, a labdarúgás igazi ereje

Vágólapra másolva!
2018.11.26. 16:07
null
A torna díjátadója
A hétköznapi emberek nagy részének csak sejtése van arról, hogy mi a feladata egy nagykövetnek, hogy mivel foglalkozik távol a hazájától. Diplomata vagy esetleg civil foglalkozását ott hagyva vállal külügyi szolgálatot? Esetleg politikus? Lehet ez is, az is. Nincs szigorúan lefektetett szabály. Hogy mindennek mi köze egy szigorúan csak sporttal foglalkozó médiumnak? Az alábbi írásból ez is kiderül…

Interjúnk főszereplője, az 52 éves, rendkívül fiatalos, mondhatni sportos alkatú dr. Beer Sándor a klasszikus diplomáciai útvonalon elindulva, a szamárlétrán végig haladva lett külszolgálati vezető. A közelmúltban, Afrika közepén megrendezett Dreamland – Embassy of Hungary Cup utánpótlás labdarúgó torna alkalmával pedig bebizonyította, a politika mellett a sport sem áll távol tőle.

– Mikor 1991-ben végeztem az ELTE jogtudományi karán, azonnal a külügyminisztériumba kerültem – elevenítette fel a kezdeteket az idén szeptember óta Magyarország abujai külképviseletét vezető diplomata. – Dolgoztam Németországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, néhány hónapja pedig Nigériában képviselem hazánkat. Mielőtt nagykövet lettem, voltam helyettes konzul, konzul, misszióvezető főkonzul, azaz fokról fokra haladtam előre a ranglétrán. Két állomáshely között pedig a minisztérium nemzetközi jogi illetve humán erőforrás főosztályán intéztem a napi ügyeket.ú

Beer Sándor
Beer Sándor

– Egy külképviselet vezetőjének van ideje arra, hogy a sportügyekbe is mélyebben beleássa magát? Az abujai tornán úgy tűnt, Ön nélkül nem lett volna ekkora sikere a rendezvénynek.
– Amennyiben a helyzet úgy kívánja, kell, hogy legyen. Most Nigériában úgy kívánta, de közvetlen kollégáim, Diós-Kovács Erzsébet első beosztott és Diós András sport és kultúra projekt vezető voltak nagykövetségünk részéről a torna mozgatórugói. Korábban elképzelhetetlen médiaérdeklődés mellett zajlott a majd egyhetes rendezvény, s ez diplomáciai kapcsolatépítésünkben is visszaköszönt. Az a szokás, ha a fogadó ország valamiről tájékozódni szeretne, berendeli a másik fél nagykövetét egy beszélgetésre. Ezúttal azonban a nigériai sportminiszter-helyettes személyesen tette tiszteletét képviseletünkön. Ilyenre még nem volt példa negyedszázados pályafutásom során.

– Ezek után adódik a kérdés, ha nem titok, milyen hazánk kapcsolata Nigériával?
– Nehéz erre konkrét választ adni. Nigéria, köszönhetően elsősorban kőolajkészletének, Afrika leggazdagabb országa, még akkor is, ha a lakosság majd kilencven százaléka mélyszegénységben él. Ugyanakkor tudni kell, 2010-ben bezárt a magyar nagykövetség Abujában, s csak 2014-ben nyitott újra. A mi elsődleges feladatunk, hogy újjá építsük ezt a kapcsolatot. Az elmúlt évek tapasztalata alapján pedig nyugodtan mondhatom, a sporton, a labdarúgáson keresztül most sikerült „belépnünk” egy képzeletbeli kapun. A novemberi focitorna, asztalitenisz versenyünk, világbajnok teqballosaink látványos bemutatója, ajándéka olyan érdeklődést eredményezett hazánk iránt, hogy még a „csapból” is mi folytunk. A 190 milliós Nigériában most már az is tudja, hogy létezik Magyarország, aki korábban még Közép-Európáról sem hallott. Így utólag bátran állíthatom, ez a rendezvény több volt egy sporteseménynél, olyan ország-imázs építésnek lehettünk résztvevői, melyet korábban elképzelni sem tudtunk. Számomra ez a bizonyítéka a sport, a labdarúgás igazi erejének. Ezen az úton kell tovább mennünk, hiszen ez lehet az alapja az országaink között újjá épülő gazdasági kapcsolatoknak.

– Diplomataként mennyire volt nehéz beleélnie magát a labdarúgás világába?
– Azért annyira nem volt nehéz. Pestszentlőrincen nőttem fel, s köszönhetően a kispesti stadion közelségének, valamint középiskolás társamnak, Kovács Kálmánnak, fanatikus labdarúgó szurkoló voltam. Természetesen nem voltam egyedül. Mikor Kálmánék '84-ben megnyerték az ifi Európa-bajnokságot Moszkvában, nem volt nála népszerűbb ember a suliban. Nem csoda, ha valamennyi Honvéd-meccsen kint volt az egész gimi. Aztán a külügyi pályámon is akadt példa, mikor futballistákkal, illetve sportolókkal kerültem közelebbi kapcsolatba. Orbán Viktor első miniszterelnöki megbízatása idején például ott voltam Woodbridge-ben, az Egyesült Államokban, mikor egy külhoni magyarok által szervezett tornán játszott. Kanadában a Torontói Vasas, illetve Fradi csapatainak találkozói jelentették a kapcsolatot a focival, de a New York-i Marathon sem „ismeretlen” számomra.

– A nigériai gazdasági kapcsolatok építésén túl más egyéb hozadéka is lehet a focitornának?
– Büszkén állíthatom, igen. Már most kerestek olyan abujai külképviseletek, akikkel korábban csupán protokolláris együttműködésünk volt, hogy szeretnék bővíteni velünk a kapcsolatokat. Sokrétű a munkánk, és amint látható, a sport a legnagyobb nehézségeken is átsegít. Biztos vagyok benne, külképviseletünk a jövőben is ezen az úton haladva folytatja munkáját.

Magyarország nigériai nagykövete, dr. Beer Sándor a torna végeztével villámlátogatást tett Budapesten, ahol személyesen is beszámolt a rendezvény tapasztalatairól a külügyminisztériumban. Hogy lesz-e folytatása a nigériai-magyar sportkapcsolatoknak, hamarosan kiderül...

Gelei Károly magyarországi főszervező és Beer Sándor
Gelei Károly magyarországi főszervező és Beer Sándor

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik