Georges Leekens: Budapest kellemes város (Fotó: Szabó Miklós)

 

„Hogy mit várok? Veszett győzni akarást, aminek nemcsak a jó eredmény hajszolásában, hanem a közös hétköznapi munka során is meg kell nyilvánulnia. A magyarok megőrülnek a futballért, vissza akarják hozni az aranykort, de ez csak mérhetetlenül sok munka árán sikerülhet” – vágott magyarországi története közepébe Georges Leekens, akit nagyon inspirál, hogy a balul sikerült 2017-es év után mindenki sikeres újjáépítésben reménykedik, és hogy azt ő vezényelheti le.

Az interjúban Leekens emlékeztet, hogy már Bernd Storck kinevezése előtt tárgyalt a magyar szövetséggel, és bár akkor nem őt választották, a jó kapcsolat megmaradt, így jöhetett létre az idei megállapodás menedzsere, Bognár István közreműködésével

„Mindig az új kihívás a legnehezebb. De ez a mostani nem egyedül az én próbatételem, hanem a játékosoké, a stábé és a szurkolóké is. Nem félek a kemény munkától, szeretnék a magyar futball méltó nagykövete lenni. De egy fecske nem csinál nyarat. Viszont érzem, a magyar válogatottnak van jövője, ezért fogadtam el ezt a meglehetősen összetett kihívást, noha máshonnan is volt ajánlatom” – folytatta Leekens. A So Foot az egyiptomi al-Ahli egymillió dolláros ajánlatát említi, valamint a román szövetség „titokzatos tapogatózását”.

„A csapatnak vissza kell szereznie az önbizalmát, intelligensebben kell játszanunk, elejét kell venni a buta hibáknak, a legrosszabb pillanatokbeli labdavesztéseknek – tért rá Leekens a következő időszak feladataira. – Persze nem lesznek egy éven belül olyan eredményeink, mint a spanyoloknak vagy a németeknek. Lépésről lépésre kell haladni, először százötven centire tenni a lécet, aztán fokozatosan emelni, hogy egyszer a kettőszázhúsz is sikerüljön.”

S hogy kik a magyar válogatott kulcsjátékosai, kikre épít majd leginkább?

„Általában nem szeretek neveket mondani, de most megemlítem Kádár Tamást, aki pontosan tudja, mik az ő igazi értékei. Természetesen nem cselez úgy, mint a futball varázslói, cserébe egy kőkemény fickó, aki képes stabilitást adni a védelemnek. Elég intelligens ahhoz, hogy így gondolkodjon: »Rendben, semmi szükség arra, hogy Ferrari-pilótát játsszak, én Kádár Tamás vagyok, aki mindig ott áll a vártán, akin senki sem juthat túl, aki labdát szerez és aki pontos átadással támadást indít«. Ennyi. Nem szeretem azokat a hátvédeket, akik a csatárok babérjaira törnek, mert az ilyesmi vezet a legostobább labdavesztésekhez a pálya közepén, és aztán az ellentámadásból jön az elkerülhető gól. Egyetlen játékosnak sem szabad megfeledkeznie arról, hogy fogaskerék egy gépezetben, hogy csapatban kell gondolkodnia. Nekem pedig versenyhelyzetet kell teremtenem, olyant, mint amilyen a Manchester Citynél, a belga válogatottnál vagy éppen a Paris SG-nél van, mert csak ez teszi jobbá a játékot.”

Kérdésre válaszolva Leekens hangsúlyozta: fontos számára, hogy a magyar szövetség vezetőin kívül élvezi Orbán Viktor támogatását is, akivel a Costa Rica elleni felkészülési mérkőzés alatt váltott szót a VIP-páholyban. „A miniszterelnök ugyanúgy szereti a zenét, mint én, és igaza van, amikor a futballistákat művészeknek nevezi. Rengeteget fektet be a futballba, a sportba, és ebben is igaza van.”

S hogy kijutunk-e a 2020-as Európa-bajnokságra vagy a 2022-es világbajnokságra?

„Semmi rossz sincs abban, ha valaki ambiciózus˜” – hangzott a diplomatikus válasz, amelynek kifejtése során, a befutott zongoravirtuóz és a kezdő autóvezető példáját felhozva, Leekens megint csak a munkánál, a következetes gyakorlásnál és a játékosok felelősségvállalásánál lyukadt ki.

A belga szakember emlékeztetett: Belgium 2014-es, Tunézia 2018-as vb-részvételében neki is szerepe volt, hiszen a sikert megelőző építkezés időszakában mindkét válogatottnak volt a szövetségi kapitánya. 

„A futballcsapat olyan, mint egy zenekar. Hiába áll rendelkezésedre tizenegy elhivatott művész, ha nincs közöttük megfelelő összhang, a produkció pocsék lesz és hallgathatatlan.”

Ennek az összhangnak a megteremtését tekinti a legfontosabb feladatának.