Őszinte szurkolás – Somogyi Zsolt jegyzete

SOMOGYI ZSOLTSOMOGYI ZSOLT
Vágólapra másolva!
2019.10.13. 23:53

A gyerekek még hisznek. Még feltétel nélkül szeretnek, mert – szeretni akarnak. Ez lehetett az egyik, talán a legfontosabb magyarázata annak a dübörgő tapsviharnak, amely a magyar válogatottat fogadta vasárnap kora este a Groupama Arénában. Mit érdekelte őket Split, a három nap alatt beszedett kilenc gól a horvát csapatoktól (az U21 négyet, a felnőttcsapat hármat, az U19 kettőt kapott, a mi játékosaink összesen egyet rúgtak nekik), ők csak szurkolni akartak.

Igaz, sokan a stadion környékén megszokott parkolási nehézségek miatt elkéstek, miközben azt néztük, a vendégszektorban csak azeri srácok lesznek-e (persze nem, az oldalsó szektorba kaptak helyet az ellenfél felnőtt hívei), s a VIP-ben sem a nagyon fontos gyerekek üldögéltek. A kezdés előtt a Hooligans szólt, pedig az Alma együttes vagy Halász Judit inkább a közönség igényeihez igazodott volna. A tapshurkák és a dudák szokatlan hangulatot adtak a mérkőzésnek, nincs rá jobb szó, cukik voltak a kissrácok, amikor kitörő örömmel ujjongtak az első azeri sárga lapnál, és csalódottan morogtak, amikor Lovrencsics Gergőt figyelmeztették – no de az a sikoly, amelyet Korhut Mihály lövése váltott ki… A balbekk íjazós gólöröme miatt azonnal megkapta a Nyilas Misi becenevet.

Az akarattal általában nincs gond, de mintha a játékosok pluszmotivációt kaptak volna: ezeket a nézőket itt most végképp nem volt szabad becsapni! A hangosbemondó aztán letiltotta a kürtöket, de maradt elegendő csörögni-zörögnivaló a gyerkőcök hátizsákjában (tényleg, milyen lehetett a motozás: elvettek-e szúró- és vágóeszközt, hanggránátot vajon, vagy egy pénteki szendvics volt a legkeményebb?). Megszokott fordulat, hogy a meccs legjobbja a közönség volt, és ez a vasárnapi meccsre is alkalmazható, bár a hétfői sulikezdés, a kései időpont miatt a második félidőben a fáradtság jeleit véltük felfedezni, a leghangosabbak nagy hajrába kezdtek, zengett a „Ria, ria, Hungária!”

A három pont megvan, Split után ez volt a legfontosabb, a nézőtéri miliőt meg sohasem felejtjük. Akik itt voltak, nekik is örök élmény lehet ez a mérkőzés. Ki tudja, öt-tíz év múlva melyik néző jut el – a pályára? Győzött a válogatott, és kiderült: a magyar futball iránti rajongás nem múlt el, az ott van a gyermekeinkben, és ez is van olyan jó hír, mint az, hogy győzött a magyar válogatott.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik