Niko Oscarja – Thury Gábor jegyzete

Vágólapra másolva!
2018.07.20. 01:09

Az ESPN huszonöt éve alapított ESPYS-díját idén harmincnégy rendes, plusz négy különkategóriában osztották ki, s a Chicago Fire csatára, Nikolics Nemanja érdemelte ki az észak-amerikai labdarúgó-bajnokság (MLS) legjobbja címet a szurkolók szavazatai alapján. Niko olyan hírességekkel került egy lapra, mint Cristiano Ronaldo, Roger Federer, Alekszandr Ovecskin vagy LeBron James.

A játékos elismerése mellett nyugodtan leírhatjuk, ez az a díj – a sportolói Oscar –, amelyből futballunk semmit sem profitál. Már-már a támadó a magyar labdarúgás legellentmondásosabb alakja: egyfelől nemzetközileg pillanatnyilag ő az egyetlen jegyzett játékosunk, másfelől a válogatottban ezt képtelen bizonyítani. Egyrészt azért, mert nem kapott elég bizalmat, majd a szerepeltetése körüli hercehurcába belefáradva maga mondott nemet a válogatottságra Georges Leekens idejében, és álláspontja Marco Rossi kapitányi kinevezése óta eddig nem változott meg.

Ez Amerika, a sportolói Oscar-díj körül van felhajtás, még akkor is, ha az érintettek közül Nikóhoz hasonlóan nem mindenki tudott részt venni a gálán. A Magyarországon háromszor, Lengyelországban és az Egyesült Államokban egy-egy alkalommal gólkirály 27-szeres válogatott azzal az indokkal mondott le a címeres mezről, hogy a tengerentúli karrierjére koncentrál.

Nikolics úgy a legpiacképesebb futballistánk, hogy nem alkotott maradandót a válogatottban – amellyel kapcsolatban jelen pillanatban talán csak az jogosít fel némi reményre, hogy a honi labdarúgást ismerő Marco Rossi kezébe került az irányítás. Persze létezik olyan csapat, amelyik elbírja, hogy egyik sztárja, Karim Benzema nem játszik a legjobbak között. Ám a francia együttessel szemben a magyar nem világbajnok, ennek ismeretében talán luxus, hogy a válogatott és Niko karrierje csupán néhány ponton találkozott. Majd a nem túl sikeres alkalmakat követően az a magyarázat jött, hogy a csatár stílusa és a válogatott játékrendszere nem passzol össze. Másutt elsősorban a legjobbak erényeire építenek, sarkosan ebből az is következhet, hogy nálunk a góllövés nem erény. Ez nyilván nem így van, de rendben, Nikolics „szerkezetileg" nem illett a csapatba. Csakhogy az eredmények azt mutatták, hogy mások sem nagyon, így nemegyszer vetődött fel, hogy az a kevés Nikóval is ment volna.

Leekens érkezésével Nikolics ment, hogy Rossi jövetelével visszatér-e, nem tudni.

Mindenesetre az ehhez hasonló gálák arra jók, hogy eltöprengjünk: mi is a siker?

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik