Csányi Sándor (Fotó: Török Attila)

 

– A szurkolók a Leekens–Rossi cserére és a Vidi európai szereplésére biztosan emlékeznek majd 2018-ból. Ön miként összegezné a most véget érő esztendőt? Persze a magyar futball szempontjából...
– Ha egy mondatban kellene összefoglalnom: jó évet zártunk. Ha kicsit részletesebben, az év kiemelkedően legnagyobb futballsikere a Mol Vidi FC várakozáson felüli jó szereplése mellett – ami magyar csapattól régóta nem látott eredményeket, egyben jó játékot is hozott – rögtön megemlíteném, hogy mindkét ifjúsági korosztályban, a lányok és a fiúk is továbbjutottak Eb-selejtezős csoportkörükből az U17-es és U19-es elitkörbe. Nagy infrastrukturális programjaink folytatódtak, mára csaknem minden első és másodosztályú csapat stadionja megújult, az idei pályaépítésekkel ezeregyszáz fölött jár az új és ezernyolcázon túl a felújított pályák száma. Nemcsak az élvonalban, hanem az NB II-ben és az NB III-ban is stabil ma már a klubok anyagi helyzete, a tizenkét csapatos lebonyolítás bevált az élvonalban, általános a vélekedés, hogy javult az OTP Bank Liga színvonala. Végül a nagyválogatott szereplése is biztatóan alakult, a legutóbbi két mérkőzését megnyerte, a Nemzetek Ligájában a csoportjában a második helyen végzett, ami életben tartja a reményt, hogy innen is vezet még út a 2020-as Eb-re, a rájátszásba, nem csak az Eb-selejtezőből lehet közvetlenül kijutni.

– Marco Rossi neve már akkor is közszájon forgott lehetséges kapitányként, amikor önök Georges Leekenst választották. Akkor miért nem az olasz edzőre esett a választásuk? Már magyar bajnok volt, népszerű, a hazai mezőnyt jól ismerő szakember. Sőt, úgy emlékszem, a DAC pályaavatóján ön hosszasan beszélgetett is vele.

 
 Minőségi passz – Vincze András jegyzete

– Georges Leekens már nagyon régóta szerepelt a jelöltjeink között, és folyamatosan jó híreket kaptunk róla hiteles forrásokból. Másrészt Rossit szerződés kötötte a Dunaszerdahelyhez, talán nem lett volna sportszerű megpróbálni elcsábítani. Éppen ezeket a szempontokat ecseteltem neki, amikor találkoztunk Georges Leekens kinevezése után, megemlítve, hogy valóban komolyan felvetődött a neve, és hosszú távon továbbra is van esélye a kapitányi feladatra. Ma már azt mondom, hiba volt nem egyből őt választani. Én magam a Bresztben Fehéroroszország ellen játszott meccs alkalmával változtatást javasoltam az elnökségnek, elfogadhatatlan volt a csapat játéka. Marco Rossi keze alatt ugyanakkor kialakulóban van a válogatott, elfogadták a játékosok, a szurkolók, támadófutballt próbál játszani a csapattal, jól illesztve egymás mellé a régi és az új, fiatalabb és idősebb játékosokat. Ha azt a hozzáállást tapasztaljuk, amelyet eddig, a mindenki által nagyon várt és remélt Eb-kijutás elmaradása esetén is szívesen dolgoznánk tovább Rossival.

Marco Rossi (Fotó: Tumbász Hédi)

 

– A korábbinál még tömörebb, még gyorsabb kvalifikációs sorozat miatt nem egész egy év múlva be is fejezzük a még el sem kezdett selejtezőt, az utolsó hazai mérkőzésünk Azerbajdzsán ellen lesz októberben. Talán már az új Puskás Arénában?
– Ha ezen a meccsen múlna a kijutásunk, és készen lesz addigra az új nemzeti stadion, akkor bizonyára ott, de egyelőre novemberi pályaavatóval számolunk, az utolsó, Wales elleni idegenbeli Eb-selejtező előtt néhány nappal.

– Hideg lesz, de így a 6:3 legendás évfordulója, november 25. közelébe is eshet a pályaavató. Felteszem, már most is sokan kérdezik öntől: kit hívunk ellenfélnek erre a különleges ünnepre?
– Az MLSZ nemzetközi osztálya már dolgozik azon, hogy megfelelő, rangos ellenfelet tudjunk Budapestre hívni a nyitó mérkőzésre, ám a rendkívül sűrű nemzetközi program miatt nem könnyű feladat.

– Azt mondja, bevált az új, háromfordulós bajnoki rendszer tizenkét csapattal. A kieső helyen álló csapatok szurkolói akkor ne is reménykedjenek létszámemelésben?
– Szó sincs most létszámemelésről. Terveink szerint a leghamarabb a 2020–2021-es idényben változhat a versenyrendszer. Kétezerhúszra ugyanis összegyűjtünk minden javaslatot, ötletet, lefedve a futball minden területét, amelyek segíthetnek az azt követő ötéves programunk megalkotásában. Az előkészítő munka már elkezdődött, a javaslatokról a 2020-as közgyűlés dönt.

– Továbbra is sok szó esik a magyar futballban a bírói ítéletekről. Itt van például a színvonalában is rangadóhoz méltó Vidi–Ferencváros meccs az utolsó idei fordulóból. Mit szólt hozzá és a vitatott esetekhez?
– Jó iramú, végig izgalmas mérkőzés volt, ám mindkét oldalon előfordultak olyan durva jelenetek, amelyeket nem szívesen lát az ember a futballpályán. De a játékvezetésről szólva általánosságban: szerintem nem rosszabb itthon a bíráskodás, mint más jelentős európai bajnokságokban. Két esetben azonban indokolt súlyos szankciókkal sújtani a vétkes játékosokat, a szándékos, sérülést okozó durvaságra és a színészkedésre gondolok. Nem elég vonzó egyébként a játékvezetői pálya, s miután hétezer-ötszázról mintegy tizenötezerre nőtt az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma az elmúlt években, nehéz ugyanilyen ütemben növelni a játékvezetők számát országosan, főleg, hogy sok helyen rendszeres, durva verbális és fizikai támadások érik őket, ami nem teszi vonzóbbá ezt a nehéz pályát, és a juttatások emelése sem oldja meg a helyzetet. Ezért most csökkentettük a bírói tanfolyamok tandíját is. A nemzetközi porondon egyre több helyen vezetik be a videobíró intézményét, és idehaza is évek óta vizsgáljuk a lehetőségét a legészszerűbb alkalmazásnak. A hasznossága kétségtelen, azonban rendkívül költséges az alkalmazása. A bevezetésével vagy elvetésével kapcsolatos döntés is része lesz a 2020–2025-ös intézkedési tervünknek.

Válogatott gólöröm (Fotó: Szabó Miklós)

 

– Nem érzi úgy, hogy a bevezetés előtt álló, Európa-liga 2, vagyis a harmadik számú kontinentális klubtorna még inkább elszigeteli az elitet a kisebb országok szegényebb klubjaitól?
– Én magam is megszavaztam az UEFA végrehajtó bizottságában az új rendszert. Éppen azért, mert a mieinkhez hasonló szintű klubok képviselői is támogatták a javaslatot, amelynek révén mégiscsak tizenhattal több klub juthat el a nemzetközi meccsekig, az Európa-liga eddigi negyvennyolc csapata helyett kétszer harminckettő, s az új sorozatban résztvevőknek a megtermelt bevételektől függetlenül hétszázmillió eurós pénzalapot garantál az UEFA, egyfajta szolidaritásból.

– A másodosztályú besorolás nem hangzik túl jól, de valóban, eggyel több elnyerhető nemzetközi trófea lesz. Az nem vetődött föl, hogy az egykor magyar javaslatra létrehozott Kupagyőztesek Európa-kupáját alapítsák újra?
– Nem, ilyen javaslat most nem fogalmazódott meg.

– Lejár a négyéves mandátuma az UEFA vezérkarában, és rövid FIFA-alelnöki megbízatása is, hiszen csak a ciklus utolsó évében helyettesíti az eltiltott, korábbi spanyol elnököt Ángel María Villart. Reménykedhetünk abban, hogy megtartja a korábbi években szerzett sportdiplomáciai pozícióit?
– Az UEFA által delegálható FIFA-alelnök személyére nem érkezett más jelölés, így ha a FIFA szigorú átvilágításán megfelelek, valószínűleg ismét én képviselhetem Európát ebben a tisztségben. Az UEFA végrehajtó bizottságában velem együtt hét tag mandátuma jár le, ezekre a helyekre velem együtt tíz jelölt van, februárban, a római kongresszuson erről is döntés születik. Aleksander Ceferin elnököt minden bizonnyal újraválasztják, a jelölés határideje lejárt, ő az egyedüli kandidáló. A FIFA-ban májusban lesz elnökválasztás, nem lehet még tudni, lesz-e kihívója Gianni Infantinónak, aki már korábban világossá tette, hogy újra indul.

Az épülő Puskás Aréna (Fotó: MTI)

 

– Nem nehéz észrevenni az összefüggést az ön növekvő nemzetközi befolyása és a mind több hazai rendezésű futballesemény elnyerése között. Vegyük, kérem, sorra legfontosabbakat.
– Első helyen említem a 2020-as Európa-bajnokság budapesti rendezésű mérkőzéseit, de időben még közelebb van a jövő májusi női Bajnokok Ligája-döntő, amelyet most először rendeznek a férfi BL-döntőtől függetlenül, méghozzá Budapesten, a reményeink szerint telt házas Groupama Arénában. Láttam már a helyszínen női BL-döntőt, és fantasztikus élmény, semmivel sem kisebb, mint a férfiak meccsei. Egyre többen érdeklődnek nézőként is a női szakág eseményei iránt, az igazolt női játékosaink száma pedig az elmúlt időszakban néhány ezerről mintegy harmincezerre nőtt. Elnyertük 2021-re az U21-es Eb rendezési jogát is, Szlovéniával közösen, ennek legfontosabb szakmai hozadéka, hogy rendezőként elindulhatunk a kontinens legjobbjai ellen. A sportdiplomácia mellett az infrastrukturális fejlesztéseink teszik lehetővé, hogy ilyen események házigazdái legyünk.

– A korábban sokáig minden téren szegényes magyar labdarúgásban ma, nagyrészt az állami szerepvállalás jóvoltából, összehasonlíthatatlanul több a pénz, mint eddig. A régen a mainál jobb futballunk szereplői azonban a másutt a profiknál működő nyugdíjrendszer vagy az olimpiai életjáradékhoz hasonló megbecsülés híján sokszor igen nehéz egzisztenciális helyzetbe sodródtak. Erre van megoldásuk?
– Az MLSZ nem tétlen ezen a területen, működtetjük a válogatottak klubját, ahol két-három havonta találkoznak a volt játékosok, szövetségi kapitányok, újraszerveztük a hivatalos öregfiúk-válogatottat, és a klubok által befizetett összes fegyelmi büntetés a Focisegély Alapítványhoz folyik be, amely nehéz helyzetben lévő egykori játékosokat támogat, és a szövetség ezen túlmenően is juttat forrásokat az alapítványnak. Ugyanakkor – tisztelet a kivételnek – sokszor szégyenkezem olyan csapatok helyett, amelyek egy tiszteletjegyet sem képesek a korábbi játékosaiknak adni. A nyugdíj- és életjáradék-rendszer kidolgozása és működtetése pedig szerintem alighanem a kimondottan ilyen céllal is létrehozott Hivatásos Labdarúgók Szervezetére vár. Szívesen részt veszünk erre vonatkozó ötletek felkarolásában, megvalósításában is, de látni kell, hogy – mint más területeken is – a legendás labdarúgóik megbecsülésének ügyében is leginkább az egyesületeké a felelősség. Ahogyan a 2010 óta megvalósított fejlesztések, az MLSZ nagy programjainak végrehajtása után ez összefoglalásként is helytálló: megteremtettük a feltételeket, a kereteket ahhoz, hogy a klubok, amelyekben a mindennapok munkája zajlik, jó játékosokat neveljenek, sikeres csapatokat állítsanak ki és működtessenek. A válogatott 2016-os Eb-szereplése és a Vidi idei sorozata már jó jel, a trendek biztatóak, de a kluboknál zajló munka teheti ismét naggyá a magyar futballt.


Marco Rossi kinevezése, a válogatott őszi zárása és az épülő Puskás Aréna mellett a Mol Vidi európai kupaszereplésére is büszke lehet Csányi Sándor (Fotó: Szabó Miklós)
JÖNNEK AZ ELITKÖRÖS FIATALOK
Tartalmas tavasz vár utánpótlás-válogatottjainkra, hiszen a két kiemelt korosztályban (U17, U19) mind a négy csapatunk részt vehet az Európa-bajnoki selejtező elitkörében. Két elitkörös tornát ráadásul hazánkban rendeznek: a fiúknál az U17-es csapat idehaza a belga, a norvég és a bosnyák válogatottal mérkőzik meg, a női U19-es együttesünk pedig Anglia, Görögország és Grúzia legjobbjait fogadja.

A 2019. TAVASZI EB-ELITKÖRÖS PROGRAM
Férfi U17, március 26–április 1. (Magyarország)
Belgium, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Norvégia
Férfi U19, március 20–26. (Horvátország)
Horvátország, Magyarország, Németország, Norvégia
Női U17, március 21–27. (Magyarország)
Anglia, Görögország, Grúzia, Magyarország
Női U19, április 2–8. (Spanyolország)
Spanyolország, Írország, Magyarország, Szerbia

Kalmár Zsolt válogatott mezben (Fotó: Török Attila)
IZGALMAS CÉL: KIJUTNI AZ EB-RE

A válogatott a 2019-es Eb-selejtező során az E-csoportban küzd a továbbjutásért (az első két helyezett jut ki a 2020-as kontinenstornára, amelynek helyszínei között ott lesz Budapest is). A díjmérkőzések sorába jövőre egy felkészülési mérkőzést iktatott programba az MLSZ, nemzeti csapatunk Montenegróval szeptember 5-én Podgoricában játszik felkészülési mérkőzést.

AZ EB-SELEJTEZŐ PROGRAMJA
Március 21., 20.45:
Szlovákia–Magyarország
Március 24., 18.00: Magyarország–Horvátország
Június 8., 18.00: Azerbajdzsán–Magyarország
Június 11., 20.45: Magyarország–Wales
Szeptember 9., 20.45: Magyarország–Szlovákia
Október 10., 20.45: Horvátország–Magyarország
Október 13., 18.00: Magyarország–Azerbajdzsán
November 19., 20.45:
Wales–Magyarország