250 ezer jegyet is eladhatnak a budapesti meccsekre

 

„Különleges Európa-bajnokság lesz. A legnagyobb torna, amit az UEFA valaha rendezett” – ezek voltak David Farrelly kulcsszavai a jövő nyári kontinensbajnokságról szóló beszédében. A 2020-as Eb kommunikációs igazgatója a hazai sportsajtónak tartott tájékoztatóját azzal vezette fel, hogy a viadal történetének hatvanadik évfordulóján a jövő évi esemény valódi ünnepe lehet az Európa-bajnokságoknak, és egész Európának.

BL-DÖNTŐ BUDAPESTEN
 A 2019-ben Budapesten, a Ferencváros stadionjában megrendezendő női Bajnokok Ligája-döntőről Forgács István projektvezető adott tájékoztatást. A szurkolókat érdeklő egyik legfontosabb információ, hogy amennyiben az UEFA jóváhagyja, a jegyek árát nagyjából ezer forintban maximalizálják majd a május 18-i fináléra, hogy akár egy teljes család számára se terhelje meg túlzottan a családi kasszát, ha meg szeretnék nézni a női labdarúgás idei legfontosabb mérkőzését. A jegyértékesítés március 8-án, nőnapon indul.

Azzal, hogy 12 ország, köztük nyolc főváros is rendező lesz, olyan nemzetek szurkolói is részesülhetnek a nem mindennapos futballélményből, amelyek korábban még nem rendeztek hasonló eseményt. 11 olyan város ad otthont az Eb-nek, amely ötvenezresnél nagyobb stadionnal rendelkezik (a 12 rendezőből Koppenhága az egyedüli kivétel), ennek köszönhetően minden eddiginél több, összesen mintegy 3 millió jegyet kínál majd eladásra az UEFA.

Magyarország tekintetében ez azt jelenti, hogy a 67 ezer fő befogadására alkalmas Puskás Ferenc Stadionban a három csoportmérkőzésre (ezek időpontjai: június 16., 20. és 24.) és az egy nyolcaddöntőre (június 28.) összesen nagyjából 250 ezer jegyet fognak árusítani (azért ennyit, mert meccsenként valamivel több mint 60 ezer lesz az eladható jegyek száma), aminek 70 százalékát szeretnék Magyarországon értékesíteni. A jegyeladás két szakaszban folyik majd, az első szakasz már idén, az Eb-selejtezők befejezése előtt megkezdődik.

„Magyarország azért is fontos helyszín, mert a magyarok az Európa-bajnokság életre hívásában is közreműködtek és 1958-ban a Szovjetunió–Magyarország selejtező-mérkőzéssel indult útjára a sorozat. A jövő évi torna egyedülálló, mellyel tisztelgünk a hagyományok előtt és összekapcsoljuk Európát. Nem gondolom, hogy mostanában lesz még egy ilyen Európa-bajnokság, talán majd a százhuszadik évfordulón, de azt már nem mi fogjuk szervezni. Viszont szó sincs arról, hogy az UEFA megijedt volna a feladat nagyságától, nagyon nemes kihívásnak tartjuk, hogy a futball révén ennyi országot tudunk összekapcsolni egy cél, az Európa-bajnokság sikere érdekében, melynek részeként a szurkolóknak szeretnénk egyfajta ajándékot adni azzal, hogy a kontinens minden részére elvisszük a tornát” – fogalmazott Farrelly.

Az MLSZ szervezési osztályának vezetője, Szabó Vilmos gyakorlati információkat is megosztott. Ilyen például, hogy itthon ezer önkéntes jelentkezését várják a rendezői csapatba, júniusban kezdődik a regisztráció. Lényeges tudnivaló, hogy Magyarország, amennyiben kijut az Eb-re, legalább két csoporttalálkozót játszhat hazai pályán. Az biztos, hogy a Budapesten megrendezendő nyolcaddöntőben a mieink semmiképpen sem lesznek érdekeltek, mert másik két csoport továbbjutójának a párharcát rendezik majd itt. 

Ha a magyar válogatott kijut az Eb-re, a hazai meccseinek száma attól függ, hogy a velünk párban lévő müncheni helyszínt adó Németország egyenesen ágon kvalifikálja magát a kontinenstornára. Ha a nationalelf és Magyarország is egyenes ágon kerül ki, akkor sorolás dönt arról, hogy a magyar–német csatát hol játsszák, míg ha csupán az egyik, akkor az lesz a rendező. Persze ha rajtunk, magyarokon múlik, már most elindulunk a müncheni mérkőzésre, ha kell, gyalog is, csak hogy szurkolhassunk a mieinknek a 2020. június 12. és július 12. között sorra kerülő Európa-bajnokságon...       

David Farrelly (az Euro2020-as feliratot bal oldalról tartja), jobb oldalán Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, az MSÚSZ elnöke a sajtó képviselőivel az eseményen