A kaposvári koszorúzáson Czibor Zoltán emléktáblájánál Lomniczi Zoltán (balra), Bajkai János (jobbra) és Szita Károly polgármester is fejet hajtott

 

 
Szertelen zseni – a múlt század három legendás csatársorában is ő volt a balszélső

Pénteken – Czibor Zoltán születésének kilencvenedik évfordulóján – indítja útjára Komárom város önkormányzata a májusban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Molnár Attila polgármester által meghirdetett Czibor90 emlékév rendezvénysorozatát. Az évfordulón rendezendő nemzetközi emléktornán a Czibor Zoltán Sporttelepen mintegy hétszáz gyerek vesz részt.

A programsorozat ünnepélyes megnyitója augusztus 30-án 17 órakor lesz a Monostori Erőd Jókai-termében, ahová a futballista egykori klubjai, a Ferencváros, a Honvéd, a Csepel és a Barcelona képviselői mellett a Czibor, a Kocsis és a Kubala család tagjait is meghívták. A Puskás Intézet jóvoltából október 6-áig a helyszínen tekinthető meg a Czibor Zoltánnak és az Aranycsapatnak is emléket állító „Arany pillanatok” vándorkiállítás. A program részeként Komáromban bemutatják a munkatársaink – Bodnár Zalán futballszakíró és Szöllősi György főszerkesztő – által jegyzett fényképes életrajzi kiadványt is, valamint megkoszorúzzák a legendás balszélső sírját. Az est fénypontjának a Vizeli Csaba és Pécsváradi Zoltán által írt „Czibor, a Rongylábú” musical ősbemutatója ígérkezik, amelyen részt vesz és beszédet mond Szijjártó Péter, a rendezvény fővédnöke.

Az emlékév keretében dokumentumfilmet is forgatnak majd Czibor Zoltánról, amelyet Komárom díszpolgára, Koltay Gábor rendez, és elkészül a futballista egész alakos köztéri szobra, Csák Attila szobrászművész munkája.

Czibor Zoltán – jóllehet 1929. augusztus 23-án Kaposváron született, ahol csütörtökön Szita Károly polgármester és az Aranycsapat Emlékév Testület képviselői megkoszorúzták a szülőházát – Komáromban nőtt fel és lett NB II-es labdarúgó, innen szerződött a Ferencvároshoz, majd a Csepel, a Honvéd, az emigrációban pedig többek között a Barcelona és az Espanyol játékosa lett, és a kilencvenes évek elején ide költözött vissza és vezette elnökként az általa újjáalapított Komáromi FC-t 1997-es haláláig.