Korcsmár Zsolt csaknem másfél éve nem játszott a Midtjyllandban (Fotó: Getty Images)

 

Nehéz időszak ez neki.

Sérülése miatt Korcsmár Zsolt 56 mérkőzést hagyott ki, csaknem másfél éve nem is játszott csapatában, a Midtjyllandban. A 26-szoros magyar válogatott középhátvéd a koronavírus-járvány idején nem jutott haza, családjával Dániában vészeli át a következő heteket, hónapokat.

„Délelőttönként a személyes edzésprogramot végzem, szeretném, ha a térdsérülésemből végre felépülnék – mondta lapunknak Korcsmár Zsolt. Utána a kertben szoktam pihenni, és gyakran játszom a fiammal, aki nagyon élvezi, hogy nem kell menni óvodába, mert így sok időt tölthet velünk. Betartjuk az előírásokat, csak akkor merészkedünk ki a lakásból, amikor megengedik. Ha úgy alakul, boltba és gyógyszertárba még kijárunk.”

A védő hosszú ideje bajlódik a térdével, kisebb műtéten is átesett. Az otthon végzett gyakorlások alatt nem érez fájdalmat, hamarosan kiderülhet, hogy egészséges-e a profi labdarúgáshoz…

„Nem szeretnék ismét kés alá feküdni – folytatta a 31 éves középhátvéd. – Jó állapotban vagyok, a gyakorlásokat tökéletesen elvégzem, egyelőre bírja a térdem, igaz, ellenfél régóta nem tette próbára. Azt is érzem viszont, hogy már nem olyan, mint a sérülésem előtt. Ráadásul az idény végén a szerződésem is lejár, el kell döntenem, merre tovább.”

Emlékezzünk a szépre is, hiszen Korcsmár Zsolt részese volt a Mid­tjylland egyik bajnoki címének és eddigi egyetlen kupagyőzelmének. A dán élvonalban a 2016–2017-es idénytől 14 csapat küzd, és a 26 fordulós alapszakaszt követően a kiírás rájátszással folytatódik a nemzetközi kupaindulás és a kiesés elkerülésének kiharcolására. A jelenlegi évadban a Midtjylland biztosan vezet, előnye 12 pont a második FC Köbenhavn előtt 24 fordulót követően – a bajnokságot ekkor függesztették fel.

„Tényleg nagyon jól megy az együttesnek, jó a hangulat is, összeszokott közösséget alkotunk – értékelt Korcsmár Zsolt. – Ha viccelődni szeretnék, talán azt is mondhatnám, hogy egészségesen is igencsak megszenvednék a kezdőcsapatba kerülésért. Az első idényem volt a legjobb, akkor sokat játszottam. Majd következett a kupagyőzelemmel végződő évad, amelynek az elején még szerepeltem, aztán egyre kevesebb lehetőséget kaptam. Nehéz a helyzetem, mert mérkőzések hiányában bizonyítani sem tudok. Az összképet nézve az utolsó évemet kidobhatom a kukába, de nagyon szeretek Dániában élni. Szerencsére a klubom mindenben támogat és segít, ha szükség van rá.”