Korhut Mihály Marco Rossinak is bizonyítani akar (Fotó: Szabó Miklós)

 

KORHUT MIHÁLY

Született: 1988. december 1., Debrecen
Posztja: balhátvéd
Válogatottság/gól (2014–): 15/–
Klubjai profi játékosként: Debreceni VSC (2008–2016), Kaposvári Rákóczi (2011 – kölcsönben), Hapoel Beer-Seva (izraeli, 2016–2019), Arisz (görög, 2019–)
Kiemelkedő eredményei: 3x magyar bajnok (2009–2010, 2011–2012, 2013–2014), 2x izraeli bajnok (2016–2017, 2017–2018), 3x Magyar Kupa-győztes (2009–2010, 2011–2012, 2012–2013), magyar Ligakupa-győztes (2009–2010), magyar Szuperkupa-győztes (2010)

– Túl az első edzésen?
– Igen, éppen most értem vissza a szállodába – válaszolta a Nemzeti Sportnak Korhut Mihály, miután vasárnap másfél évre szóló szerződést írt alá a görög élvonalban szereplő Arisz Szalonikivel. – Délelőtt jött értem egy autó, kivittek a pályára, bemutattak a társaknak, megkaptam az edzőfelszerelést, és már indultunk is tréningezni.

– Jólesett?
– Nagyon rendes volt mindenki. Sok a külföldi a csapatban, több spanyol és portugál futballista van, nem éreztették velem, hogy idegen vagyok. Az öltözőben megmutatták a helyem, a pályán többen is odajöttek kérdezősködni, barátkozni.

– Angolul kommunikálnak?
– Ahogy észrevettem, szinte mindenki beszéli az angolt. A spanyol és portugál játékosok könnyen megértik egymást, de rajtam nem múlik, amint egyenesbe jövök, nekirugaszkodom a görög nyelv alapkifejezéseinek.

– Az Arisz nem sokat teketóriázott, csütörtökön bejelentkezett önért, vasárnap már a csapattal tréningezett.
– Ezzel is csak azt éreztették, mennyire számítanak rám. Jó érzés ez. Az elmúlt hetvenkét óra rendkívül pörgős volt, csütörtökön szóltak, hogy érdeklődik irántam az Arisz, pénteken már repülőn ültem, szombaton egyeztettünk, vasárnap délelőtt együtt edzettem a csapattal. Az átigazolási időszak január eleji beindulása óta számos érdeklődő akadt, több országból is érkezett megkeresés, ám a görögök mindenkinél elszántabbak voltak, jöttek, láttak és megvettek.

– Nem akart kivárni még márkásabb kérő reményében?
– Egyáltalán nem! Az Arisz az én szememben rendkívüli kérő, a görög élvonal magasabban jegyzett, mint az izraeli és mint a magyar, nem volt kérdés, ha megfelelő ajánlatot küldenek, rábólintok. Végül olyan feltételeket kínáltak, amivel éreztették, szükségük van rám, biztosra akarnak menni. Jószerével három nap alatt lezajlott az egész. A többi érdeklődővel csupán kezdeti tárgyalásokig jutottunk.

ŰRT TÖLT BE

Pol Papadopulosz, a gazetta.gr sportújságírója:
„A szerződés vasárnapi aláírása már csupán formalitás volt. Kapcsolatban álltunk az Arisz vezetőivel, tudtuk, mennyire szeretnék megszerezni Korhut Mihályt. A védelem bal oldalán mindenképpen szükség volt erősítésre, a magyar játékos ezt az űrt töltheti be. Sokat várnak tőle, rajta múlik, mire viszi. Szép és nagy kihívás ez, hiszen az Arisz egész Görögországban népszerű együttes, játékosai állandóan szem előtt vannak, a nagyobb csapatok is szívesen vásárolnak tőlük.”

– A Beer-Seva együttesében két és fél évet töltött. Ha röviden kellene összefoglalnia az ottani élményeket, mit mondana?
– Csak jókat tudok mondani! Kétszer lettünk bajnokok, kétszer az Európa-ligában is próbára tehettem magam, egyáltalán nem bántam meg, hogy annak idején belevágtam az izraeli kalandba. A klub, a csapat, a város és az ország is remek volt, a feleségemmel nagyon megszerettük Izraelt. Változatos, szép ország, a szurkolók fanatikusak, sokszor az utcán is megállítottak, biztattak.

– No, ezzel Görögországban sem lesz gond, az ottani drukkerek talán még fanatikusabbak.
– A Beer-Sevában volt három csapattársam, aki korábban Görögországban futballozott, kettő a PAOK-ban, egy az AEK Athénban, meséltek arról, hogy a görög drukkerek milyen hihetetlen elszántsággal tudják buzdítani csapatukat.

– A görög Szuper Ligában magyar honfitársai is lesznek, esetleg beszélt már Megyeri Balázzsal, Ugrai Rolanddal vagy Windecker Józseffel?
– Még mielőtt aláírtam volna a szerződésemet, Ugrai Rolanddal beszéltem. A válogatottból jól ismerjük egymást, kíváncsi voltam a véleményére, belülről is olyan jó iramú-e az ottani bajnokság, mint ahogy mondják. Roli csupa jót mesélt a meccsek iramáról, színvonaláról és az Ariszról is. Igaz, ezzel nem lepett meg, biztos voltam benne, hogy jó döntést hoztam, amikor elfogadtam az ajánlatukat.

– Marco Rossi szövetségi kapitánnyal beszélt a klubváltásról?
– Á, olyan gyorsan történt minden, hogy még az édesanyámmal sem volt időm beszélgetni… De tisztában vagyok Marco Rossi elvárásaival, tudom, hogy nála azok élveznek előnyt, akik rendszeresen pályára lépnek a klubjukban. Mostantól ezért dolgozom én is, szeretném minél hamarabb beverekedni magam az Arisz kezdőjébe. Aligha lesz könnyű, de állok a kihívás elé.

– Az izraeliek a hírek szerint a légiósszabály miatt váltak meg öntől. Bánja a klub- és országváltást?
– Nem. Két és fél év után úgy éreztem, a lehető legjobbkor jött ez a lehetőség. Új kihívás, új lehetőség, a fejlődésem szempontjából a legjobbkor jött a váltás. A görög klubomnál másfél évre írtam alá, alig várom, hogy pályára lépjek. A csapat hétfőn mérkőzést játszik, de nekem egyelőre edzésen lesz jelenésem, furcsa is lenne úgy pályára lépni, hogy két napig labdába sem rúgtam, utána pedig egy lazább közös tréningen vettem rész az új társakkal. Intéznivaló is van bőven, a feleségem vasárnap visszautazott Izraelbe összepakolni a cuccainkat, lezárni a folyamatban lévő ügyeinket, leadni a telefont, az autót. Nekem pedig itt kell elkezdenem keresni megfelelő albérletet.

– Hányas mezszámot választotta új klubjában?
– Marad a hatvankilences. Mondjuk amikor jött a szertáros, és kérdezte, hányas számot választom, kérdőn nézett rám. Elsőre nem akarta elhinni, de amikor megmutattam neki, hogy korábban a Lokiban és a Beer-Sevában is ebben játszottam, megértette, miért választom. Ez a szám jön velem.