DAC: A második félidőben meg tudtam mutatni, miért vagyok kapitány – Kalmár

– Az első félidő után vezetett az ellenfél, amely emberelőnyben is játszott. Mi történt a szünetben?
– Á, ne is mondja – válaszolta a Nemzeti Sport kérdésére Kalmár Zsolt, a DAC csapatkapitánya. – Nagyon ideges voltam. Hihetetlenül bosszantott, hogy vezetett a Rózsahegy, személy szerint még egy ötméteres átadást is elrontottam. Tudtuk, hogy nehéz lesz. Úgy alakult a pályán, ahogy számítottunk rá. Az ellenfél védekezett, mi próbáltuk keresni ahelyeket, de valahogy acsapat nem tudott rendesen felpörögni. Gólt kaptunk, emberhátrányba kerültünk. Storck mester a szünetben azt mondta, hogy nyugi, lesznek lehetőségeink és meg fogjuk nyerni ameccset.

– Álomszerűen kezdődött a második félidő, hat perc alatt három gólt szereztek. Mi volt ennek a változásnak a titka?
– Látni lehetett mindenkin, hogy nagyon bízott a fordításban, a maximumot hozta ki magából. Átálltunk más játékrendszerre, egy kicsit visszahúzódtunk és vártuk a lehetőségeket. És úgy, mint a mester mondta, azok jöttek is. Gyors ellentámadások után sikerült három gólt szerezni.

– Ön volt a csapat vezére.
– Fel tudtam magam szívni, minden cselem sikerült, két gólt is szereztem. A második félidőben meg tudtam mutatni, hogy miért vagyok csapatkapitány. Nagyszerű győzelmet arattunk, az idény legnehezebb meccsét is sikerült behúznunk. Bízom a sikeres folytatásban.

– Hogyan látta a mai góljait?
– Eric Davisszel nagyon érezzük egymást. Tudja, hova futok, remek volt a beadása. A másodiknál ugyan elég messze voltam a kaputól (30 méterre – a szerk.), de jól eltaláltam a labdát, amely a kapus lába előtt csapódott le, így nehezen tudott leérni. Jöhetett volna a harmadik is. A következő szabadrúgást ha egy kicsit kijjebb rúgom, akkor az is beakad. De sebaj. Győztünk, ez a legfontosabb.

– Kinek ajánlja a góljait, melyek után a zsolnai Bicsahcsjannal egyetemben a Fortuna Liga legjobb góllövője?
– Menyasszonyomnak, Karolinának és a kisfiamnak, Noelnek, aki hétfőn lesz egyéves.

– Ramírez góljával megfordították az eredményt és a kispadjuk előtt egymásra ugrálva, egy óriási kupacban ünnepeltek.
– Fantasztikus érzés volt a fordítás, óriási feszültség jött ki belőlünk, hisz nagyon szerettünk volna nyerni. Főleg a Ruzomberokkal szemben, mivel ellene mindig nehezen megy a játék. Az említett ünneplésen is lehetett látni, hogy a csapat együtt van, mindenki bízik mindenkiben apályán kívül is, belül is. Együtt vagyunk, igazi csapat vagyunk.

– Szombaton este csak egy dolog hiányzott a MOL Arénából. A szurkolók, hisz csak nyolcszázan lehettek a lelátókon.
– Sajnos ez így van. Mi lett volna itt, ha tízezren tomboltak volna a stadionban... Bízom benne, hogy találnak megoldást. Hisz nem 30-40 ezer emberről beszélünk. Remélem, átgondolják az előírásokat és a nézők megtölthetik legalább a stadionbefogadóképességének ötvenszázalékát.

– Ismét bebizonyosodott, hogy Szlovákiában a DAC-nak van a legjobb szurkolótábora. Az előírások alapján ugyan nem jöhettek be az arénába, de mögötte a parkolóban ezer ember szurkolt az együttesnek. Hallották a rigmusokat?
– Természetesen. Már akkor, amikor kijöttünk akispadhoz és vártuk a kezdést. Nagyszerű érzés volt. És a meccs utáni ünneplés velük... Hát fantasztikus. Ilyen élményekért érdemes focizni. Látszik az emberek szemén, hogy milyen sikeréhesek, motiváltak. Ugyanúgy, mint mi. Csak együtt sikerülhet. Jó úton vagyunk, ezt kell tovább csinálnunk. Legközelebb csütörtökön, a Jablonec elleni Európa-liga-meccsen.