Tárgyalás, előadás, klubvezetés – Király Gábor tanulja az új életét

– A nyáron befejezte a labdarúgást, azóta alig hallottunk önről.
– Huszonhat, a profi futballban eltöltött év után szerettem volna egy kis pihenőt, nyugalmat – mondta Király Gábor, korábbi 108-szoros válogatott kapus. – Új úton indult el az életem, ahogy elköszöntem a futballpályától.

– Akkor mondja: mit csinál egész nap?
– A Király Sportlétesítmény és a Király Sportegyesület körüli teendők nagyon sok időt lekötnek, gyakran vagyok úton, rengeteg meghívásnak teszek eleget, amelyekre korábban nemet kellett mondanom.

– Élménybeszámolókra jár?
– Inkább motivációs előadások ezek.

– Önt keresik ilyen témákban, vagy inkább az élménybeszámolók helyett akarta átadni a tapasztalatait?
– A pályafutásom alatt már szóba került ez, de akkor nem tudtam elmenni, most próbálom bepótolni, ami akkor nem jött össze. Van, ahol rugalmas az időpont, volt, hogy elmentem Szolnokra, Hódmezővásárhelyre, Szegedre, Békéscsabára – azt azért innen, Szombathelyről meg kellett szervezni.

– Milyen előadások ezek, mik a témák?
– Reakciók krízishelyzetekben, sikeres karrier felépítése, konfliktus kezelése egy közösségen belül: huszonhat év a profi futballban sok mindenre megtanított, és szívesen átadom a tapasztalataimat. Rengeteg nehézséggel találtam magam szembe, de a kérdés mindig az volt: mennyi idő alatt oldod meg a problémáidat? Vagy éppen egy sikeres időszakot hogyan dolgozol fel? Minden helyzetből ki lehet jönni, csak dolgozni kell érte, a futball sok egyéb mellett erre tanított meg. Nagyon szeretem ezeket a programokat, én is tanulok ezekből, és úgy látom a visszajelzésekből, hogy a megélt dolgokból levont tanulságok a hallgatóságnak is hasznosak lehetnek.

– Milyen a futball utáni élet?
– Furcsa, szoknom kell. Huszonhat évig nem volt hétvégém, most élvezem, hogy hétfőtől péntekig elintézem, amit eltervezek, szombaton és vasárnap pihenek, a családommal vagyok. Persze, a futball továbbra is fontos része az életemnek. A Király Sportegyesület, a Király Kapusiskola mindennapjaiban sokkal aktívabban, hatékonyabban tudok részt venni.

– A futballban szerzett kapcsolatokat mennyire lehet kiaknázni?
– Szinte mindegyik klubommal kapcsolatban vagyok, nemrég a sportegyesületünk edzőivel a Herthánál voltam, a klub vezetői is voltak a létesítményünk vendégei. A Crystal Palace-nál régi hagyomány, hogy a VIP-vendégeket a klub régi futballistái kísérik, beszélgetnek velük – ilyen megtisztelő feladatra is kaptam felkérést Londonból. Megvannak a régi barátságok, és most több időm is van ápolni ezeket. Nagyon jólesett, amikor az 1860 München hívott Törökországba, ahol a Legends Cup elnevezésű eseményen játszottunk. A sportegyesületünk néhány tagjával jártunk Leverkusenben szakmai úton, volt, aki edzhetett a Bayer korosztályos csapatával, látták, ott hogyan megy a munka, ezek értékes kapcsolatok. Itt már nem az edzésekről, meccsekről szólnak a napjaim – tanulom az új életem.

– És a futball? Jár a Haladás meccseire?
– Követem az eseményeket, remélem, hamarosan jobb eredményeket ér el a csapat.

– És hogyan látja a saját sportegyesületének jövőjét?
– Dolgozunk, fejlődünk, építkezünk. Nálunk kétszázötven gyerekkel huszonkét edző foglalkozik, és a Hertha Akadémiával folytatott együttműködés révén is fokozatosan fejlődhetünk. A felnőttcsapatunk jelenleg a megyei első osztályban szerepel, hosszabb távon egy, a helyi fiatalokra építő csapatot szeretnénk, amely stabil tagja az NB III-nak. Az a célunk, hogy minél jobb körülmények között a lehető legjobb játékosok nevelésével segítsük a magyar labdarúgást.