Csillag Péter, a „csapatkapitány” (Fotó: Szabó Miklós)

 

Valamirevaló futballszerető ember, ha három-négy napot tölt egy helyen, már hiányzik neki a labdarúgás. Ha szerencséje van, olyan meccsekre is eljuthat, mint a Tokaj–Bodrogkisfalud vagy a Véménd–Lánycsók találkozó, de a sor szinte vég nélkül folytatható. A Csillag Péter szövegével és csaknem tucatnyi fotós közreműködésével elkészült Hátsó füves az alacsonyabb osztályú futball világába vezet. Oda, ahol a foci a legfontosabb, legyen sár vagy tűző napsütés, a felek egymásnak gyürkőznek – és mehet a játék. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) Nagy Béla-programja keretében, a Rézbong kiadó gondozásában megjelenő könyv egészen kiváló. A szerzők nemcsak Magyarországon barangoltak, hanem ellátogattak a határon túli területekre is, úgy gyűjtötték a magyarság futballmotívumait, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán egykoron a népdalokat. Lapunk főszerkesztője, az MSÚSZ elnöke, Szöllősi György ismertetőjében kifejtette: egy olyan világ tárul fel a könyvben, amely a múlt ködébe vész.

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője mondott ismertetőt a könyvről  (Fotó: Szabó Miklós)
 
Hátsó füves – barangolás a magyar futball rejtett tájain

A könyvbemutatón megjelent a kiadvány két „szereplője”, Pisont István és a Túristvándi csapatának motorja, Tukacs László. A Bp. Honvéd egykori kiváló futballistája, a klubbal edzőként Magyar Kupa-győztes Pisont István saját életútját felidézve arról beszélt, manapság már teljesen más a kiválasztás, mint egykor a grundokon.

„A mi világunk más volt – fejtette ki a cigány származású egykori futballista. – Volt, hogy cipő nem volt, előfordult, hogy hiányzott a labda, de volt szívünk. Szív kell hozzá, és akarat.”

A bemutatón hangban felidézték Szappanos Mihályt, aki Pisont szűkebb pátriájában, Gádoroson arról beszélt, hogy a 31-szeres válogatott édesapja istenáldotta tehetség volt, fia vitte tovább a lángot, s abban, hogy a Bozsik-stadionban azt skandálták, „Pisont István a legnagyobb király!”, az öröklődő géneknek is nagy szerepük volt.


Megjelent a Hátsó füves könyv!

Tukacs László tanító, Túristvándi futballcsapatának mindenese kifejtette, az amatőr futball a sportág hátországa, a szomszédvárak összecsapásának hangulata felidézhetetlen, egy-egy Túristvándi–Penyige rangadó témát ad a következő összecsapásig. Ráadásul nem külföldiek rúgják a labdát, hanem a szomszéd fia vagy éppen a pék, aki meccsnapon is hajnalban kel, azaz a mi kutyánk kölyke. De különben is, meg kell mutatni, ki a legény a gáton, mert bármilyen későn is érjen véget egy-egy buli, a meccs az meccs.

„Mi a foci? – tette fel a kérdést Tukacs László, s rögtön meg is adta a választ: – Minden!”

A kiadásért felelős Kovács Gergely (fent jobbra) a Rézbong kiadótól (Fotó: Szabó Miklós)

Talán ebben a megjegyzésben keresendő a magyar futball jelenlegi állapota, de bízunk abban, amit a Szatmári Mourinho is hangsúlyozott, hogy a futball közösségépítő ereje mindenre képes. Mert lehet, hogy a Hátsó füves egy eltűnőfélben lévő világot idéz meg, de ez nem letűnt világ.

Végezetül, ahogyan egy alsóbb osztályú mérkőzés után illik, íme, az értékelés!

Jó: Csillag Péter, Kovács Gergely, Szabó Miklós, Szeli Mátyás, Szita Gábor, Szita Barnabás, Szabóky Zsolt, Balogh László, Földi Imre, Korponai Tamás, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Reviczky Zsolt, Török Attila, Tumbász Hédi, Veres Viktor.

A könyv fotósai (Fotó: Szabó Miklós)