Több légióst hozunk, mint az olaszok, a spanyolok, vagy a németek

M. G.M. G.
Vágólapra másolva!
2011.04.12. 08:05
null
Légiósharc: Ahjupera (jobbra) és Ramos küzdelme (Fotó: Szabó Miklós)
Első alkalommal készítette el globális szinten a labdarúgó-átigazolásokat elemző jelentését a Professional Players Observatory (PFPO). A 69 nemzet 104 ligáját megvizsgáló tanulmányból kiderül: Magyarország a 2010-es évben Európa hetedik legnagyobb játékosimportőre volt – megelőzve a topligák közül a Serie A-t, a Bundesligát és a Primera Divisiónt is. Na nem mintha ez feltétlenül jót jelentene...

 

CIPRUSRA ZÚDUL A LÉGIÓSÖZÖN

JÁTÉKOSIMPORT 2010
1. Ciprus 219
2. Görögország 205
3. Portugália 182
4. Anglia 143
5. Törökország 135
6. Oroszország 125
7. MAGYARORSZÁG 123
8. Románia 117
Spanyolország 117
10. Egyesült Államok/Kanada 116
11. Németország 113
12. Olaszország 112

A téli átigazolási időszak után összegző cikkben foglalkoztunk a magyar labdarúgó NB I igazolásaival és az itteni játékoskeringővel, no meg a külföldiek nagy mértékű beáramlásával – mint a PFPO hétfőn közzétett jelentéséből kiderült, a hazai bajnokság Európa egyik legnagyobb „légiósfelszívója".

Magyarország az elemzés szerint a 2010-es évben Európa hetedik legnagyobb játékosimportőre volt, 123 légiós érkezett bajnokságunkba – a riport ezt nem elemzi, de a külföldi futballisták beválási mutatója igen alacsony, a 2009 és 2010 fordulóján szerződtetettek közül csak a labdarúgók 34.8 százaléka maradt hazánkban.

Hetedik helyével Magyarország megelőzi Spanyolországot (117, a mintavételi időszakban szerződtetett légiós, 8. hely), Németországot (113, 11.) és Olaszországot (112, 12.) is, a topligák közül egyedül Anglia (143, 4.) jár előtte. Európa legnagyobb sportági importőre Ciprus – a szigetországban az élvonal játékosainak 64.6 százalékát teszik ki a külföldiek, csapatonként csak 2010-ben átlagban 7.8-an érkeztek a határokon túlról!

IMPORT–EXPORT MUTATÓ
1. Ciprus +81
2. Törökország +65
3. Egyesült Államok +54
4. MAGYARORSZÁG +48
5. Görögország +40

A második helyen Görögország áll (205 légiós, a Szuperligában 50.9 százalék a külföldiek aránya), a harmadikon Portugália (182 játékos, 56.7 százalék), s a top tízbe még Anglia, Törökország, Oroszország, Magyarország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Államok fért be.

Az egy szezonban a legtöbb légióst szerződtető csapat dicső címe a ciprusi AEP Pafoszé, amely 18 (!) légióst igazolt: a klubnál szerepel észt, belga, zöld-foki-szigeteki, bosnyák, bolgár, brazil, argentin, kameruni, portugál, szerb, ghánai, spanyol és lett futballista is. Ezen a listán az első húszban egy magyar egyesület található, a Ferencváros holtversenyben tizenhatodik.

AZ OLASZOK A FIATALOKRA UTAZNAK

Érdekesség, hogy a jelentés szerint az olasz klubok hozzák a legfiatalabb légiósokat: a Serie B-be bekerülő külföldi játékosok átlagéletkora 22.79 év, míg a Serie A-nál ez az arány 23.56 – ezzel összességében és az élvonalbeli bajnokságok között is az itáliai egyleteké az elsőség. Magyarország az NB II révén a hetedik (23.8 az igazolt külföldiek átlagéletkora). A legidősebbeket a brazil élvonalba szerződtetik (29.04 év), és jól látszik, hogy levezetni nem Európában szokás – a lista első tizenöt ligájából tizenkettő az öreg kontinensen kívüli. Brazíliában a hatalmas számban távozó fiatalok pótlását részben tudják csak megoldani a saját utánpótlásból, így részben külföldi, rutinos labdarúgókat szerződtetnek.

DÉL-AMERIKA: VÁR AZ OTTHON

A legtöbb játékost külföldről hazahozók listáján a várható képet látjuk: a világelső Brazília (135 játékos), megelőzve Argentínát (131) és Szerbiát (112). Ez a három ország több légióst hozott haza, mint a top 10 következő hét helyezettje (Uruguay, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Ukrajna, Paraguay, Portugália, Grúzia) együttvéve. Brazíliában a megnövekedett visszaáramlásban jelentős szerepe van a 2014-es, hazai rendezésű világbajnokságnak is. Magyarország a 17. a listán, holtversenyben Moldovával és Lengyelországgal – huszonnégy futballistánk tért haza légióskarrierje után.

JÁTÉKOSEXPORT 2010
1. Brazília 283
2. Argentína 215
3. Szerbia 150
4. Uruguay 96
5. Franciaország 77
Spanyolország 77
7. Kolumbia 71
8. Portugália 57
Horvátország 57
10. Hollandia 51
Szlovákia 51

JÁTÉKOSEXPORT: CSAK A SZOKÁSOS

A világ legnagyobb labdarúgó-exportőre továbbra is Brazília, melynek klubjai a vizsgált időszakban 280 játékost adtak el külföldre. Argentína 215-tel a második, Szerbia 150-nel a harmadik – csak ez a három ország jutott száz fölé. Az első tíz további tagjai? Uruguay, Franciaország, Spanyolország, Kolumbia, Portugália, Horvátország és holtversenyben Hollandia, valamint Szlovákia.

Néhány plusz érdekesség: ghánai védőjátékost szinte senki sem keres, az afrikai országból légiósnak állók 79.2 százaléka középpályás vagy támadó. A legkevesebb légiós támadó Dániából kerül ki (30.4 százalék a középpályások és csatárok aránya).

A legkorábban az angol játékosok – számuk elenyésző – szerződtek külföldre 2010-ben, átlagban 21.8 évesen. Magyarország világszinten is az élvonalban van a hatodik helyével (24.02), míg legidősebb korukban a románok állnak légiósnak (28.18 év).

Ha nem számítjuk be a hazatérőket, messze Brazíliában a legnagyobb a kiáramlás – 172 játékos távozott, mindössze 26 érkezett, ez –146-os együttható – itt is Argentína a második (–125) és Szerbia a harmadik (–102).

A beáramlás Cipruson a legnagyobb (négy ciprusi állt légiósnak, de 178 érkezett (ez +174), Görögország (175), Törökország (112), Anglia (106), valamint Oroszország (104) előtt. Magyarország beáramlási mutatója szintén pozitív, 77 (14 játékos igazolt külföldre, 91 légiós érkezett, mindez hazatérők nélkül számítva). A hazaáramlást beszámítva Magyarország import-export mutatója +48, ez Ciprus, Törökország és az Egyesült Államok után a negyedik.

UGRÓDESZKÁK

A legnagyobb ugródeszka a légióskarrierhez három dél-amerikai csapat: az argentin River Plate és Boca Juniors, valamint az uruguayi Nacional. Ez a három klub 2010-ben 40 hazai játékost indított útnak külföldre.

Ha minden labdarúgót – tehát nemcsak a hazaiakat, hanem már a klubnál levő légiósokat is – figyelembe veszünk, a legjobb ugródeszkának az Udinese számít, amely 23 játékost „passzolt el" más országokba. Az udineieket a Benfica (22), a Celtic (17), illetve a Porto (16) és meglepetésre a dunaszerdahelyi DAC (16) követi.

JÁTÉKOSSZTRÁDA: BRAZÍLIÁBÓL PORTUGÁLIÁBA

A messze leggyakrabban használt útvonal egy történelmi kapcsolaton alapul: a brazil–portugál „játékossztrádáról" van szó, csak a vizsgált időszakban 95 brazil labdarúgó szerződött Európa délnyugati csücskébe. A második legnagyobb sztráda az angol–skót, a harmadik pedig – ez talán némileg meglepő – az argentin–chilei. Erős játékosmozgás figyelhető meg még Szlovákia és Csehország, Szerbia és Magyarország, valamint Görögország és Ciprus között is.

Az angol klubok – elsősorban a helyi különleges szabályzatoknak köszönhetően – kifejezetten kevés játékost hoznak Európán, és főleg az EU-n kívülről. Ennek magyarázata az a szabály, amely szerint Európai Unión kívüli futballista csak akkor kap munkavállalási engedélyt, ha hazája A-válogatott mérkőzéseinek háromnegyedén játszott az átigazolást megelőző két évben.

Játékosmozgási „sztrádák”, 2010 (Grafika: PFPO)
Játékosmozgási „sztrádák”, 2010 (Grafika: PFPO)

BIZTOS, HOGY A LÉGIÓSKODÁS UGRÓDESZKA?

MILYEN KORBAN ÁLLNAK LÉGIÓSNAK?
1. Anglia 21.81 év
2. Montenegró 23.48
3. Svájc 23.54
4. Macedónia 23.81
5. Izrael 23.82
6. MAGYARORSZÁG 24.02

A PFPO külön elemezte a légióséletutat is a legnagyobb exportőr, Brazília segítségével – a jelentés megállapításainak van áthallása a magyar futballistákra is.

„A labdarúgók, a klubok és a játékosügynökök várakozásai ellenére a nemzetközi átigazolási trendek gyakrabban mutatnak lefelé mozgást, mint felfelé irányulót. Egyre többen vándorolnak országról országra, és gyakori, hogy karrierjük során csak gyengébb színvonalú bajnokságokba igazolnak" – írja a jelentés.

Egy brazil légióskarrier nyitó lépése általában Portugália, de innen – bár a helynek ugródeszkának kellene lennie – rengeteg játékos kirostálódik, és leggyakrabban a ciprusi, a román vagy az örmény (!) bajnokságban bukkan fel utána. Ugyanez a helyzet az Angliában boldogulást kereső walesi vagy ír fiatalok esetében is, akik igen gyakran Skóciában kötnek ki. Az egyetlen olyan fontos liga, amelyből jó esetben ismét följebb lehet kerülni, a chilei: gyakori, hogy az Argentínában kihullott játékosok Chilében kötnek ki, ahol a lényegesen erősebb mexikói liga képviselői „vadásznak" rendszeresen.

Az út egyáltalán nem biztos, hogy fölfelé vezet...

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik