Hornyák Zsolt örül a pillanatnyi harmadik helyezésnek (Fotó: Török Attila)

 

– Kedden Internazionale–Slavia Praha meccset rendeztek a Bajnokok Ligájában. Feltételezem, már csak azért is megnézte a találkozót, mert az előző idényben még a cseh bajnokságban dolgozott.
– Persze, megnéztem az egy-egyre végződő meccset – felelte a Puskás Akadémia FC vezetőedzője, Hornyák Zsolt. – Láttam, hogy a Slavia továbbra is elsősorban cseh játékosokra alapoz. Nem légiósokat alkalmaz, hanem megengedheti magának, hogy olyan labdarúgót igazoljon, aki már bizonyított a cseh bajnokságban. Ott ez a filozófia, ugyanakkor hozzá kell tenni: a kínai tulajdonosnak köszönhetően nem jelent gondot, ha nagyobb összeget kell befektetni. Szóval, elindultak egy úton, anyagilag megelőzték a Spartát és a Plzent, és otthon nincs igazi konkurenciájuk. Agresszív, letámadáson alapuló futballt akarnak játszani, a keddi mérkőzés is mutatta, elég jól sikerül nekik.

Hornyák Zsolt
Született: 1973. május 1., Érsekújvár (Csehszlovákia)
Posztja: hátvéd
Válogatottságainak száma: 3
Klubjai játékosként: Slovan Bratislava (1991–1993), 1. FC Kosice (1993–1994), Slovan Bratislava (1994–1995), 1. FC Kosice (1995–1997), Slovan Bratislava (1997–1999), Inter Bratislava (1999–2001), Dinamo Moszkva (orosz, 2001–2002), Slovan Bratislava (2003–2004), AEP Pafosz (ciprusi, 2004–2005), FC Hlucín (cseh, 2005–2008). Edzőként: Mika (örmény, 2011–2013), Bananc (örmény, 2013–2015), Mosta (máltai, 2017), Lucs-Enyergija Vlagyivosztok (2017), Slovan Liberec (cseh, 2018–2019), Puskás Akadémia (2019–)
Legjobb eredményei. Játékosként: csehszlovák bajnok (1992), 5x szlovák bajnok (1995, 1997, 1999, 2000, 2001), 2x Szlovák Kupa-győztes (2000, 2001). Edzőként: örmény bajnok (2014), 2x örmény Szuperkupa-győztes (2012, 2014)

– Mi az, amiben a Slavia a Ferencváros és a Mol Fehérvár FC előtt jár?
– Ha globálisan nézzük, a cseh bajnokságban nem annyira látványosak a meccsek, ám agresszívabb a játék, több a küzdés, inkább az erőfutball dominál és nagy az iram. Mozgásban, futásban nincs nagy különbség a bajnokság első és utolsó helyezettje között, a párharcokat leginkább az dönti el, melyik klub képes kiemelkedő, válogatott szintű labdarúgót igazolni.

– Ha már a nemzetközi porondról beszélünk: mit gondol, a Ferencváros mire lehet képes az Európa-liga csoportkörében?
– A Slaviával kapcsolatban is az volt a vélemény a csoportok kisorsolása után, hogy nem sok esélye van riválisaival szemben, de megmutatta, miként lehet mégis. Ha a Ferencváros nemcsak védekezni akar, és nem tiszteli a kelleténél jobban az ellenfeleit, hanem bátran „beleáll” főleg a hazai meccseibe, jól szerepelhet.

– Térjünk vissza az NB I-re: milyen érzés a tabellára nézni?
– Jó, de azért valahol mélyen az is bennem van, lehetett volna ennél is jobban szerepelni. A Mol Fehérvár elleni meccset meg kellett volna nyernünk, azt mi rontottuk el, de Mezőkövesden is illett volna legalább egy pontot szereznünk. Örülök, hiszen a munkánknak köszönhetően vagyunk harmadikok, de azt is érzem, többet is kihozhattunk volna ebből az időszakból.

– Június tizenhetedikén jelentették be, hogy Hornyák Zsolt lett a Puskás Akadémia vezetőedzője, vagyis immár három hónapja van a klubnál. Ennyi idő alatt mennyire sikerült a saját képére formálnia az együttest?
– Úgy jöttem ide, hogy szeretnék agresszív támadófutballt játszatni a csapattal. Olyan kvalitású futballistákkal, mint Ezekiel Henty, Josip Knezevic és Gyurcsó Ádám, ez lehetséges is, de azzal is tisztában kell lenni, az ő futballjuk is a csapatmunkától függ. Ők olyan játékosok, akik kevesebbet védekeznek, de támadásban nagyon erősek, miattuk is léptem egy kicsit vissza. A kérdés ugyanis az volt, kitartok-e annál, hogy magasan, agresszívan támadunk-e le, vagy kicsit mélyebben védekezünk, már csak azért is, mert az említett játékosok nem a letámadásban erősek igazán.

– Hat bajnokiból hármat megnyert, egyszer döntetlent játszott és kétszer pont nélkül maradt a PAFC. Jobb indulást remélt, ez a realitás, esetleg hiányérzete van?
– Sohasem vagyok elégedett, mindig többre törekszem. Tehettünk volna többet is, hogy több pontunk legyen, de tudomásul kell venni: az ember nem gép, nem minden elképzelése jön be, olykor bizony hibázik. A játékstílusunkból többet is kihozhattunk volna, de a futballhoz, mint mindenhez, szerencse is szükséges. A Fehérvár elleni mérkőzés tagadhatatlanul nagy csalódás, szinte bűntény annyi helyzetet kihagyni, mint amennyit ott elhibáztunk – de ezért csak magunkat okulhatjuk, és lehet javítani. Jó, hogy harmadikok vagyunk, szeretnénk ezt a pozíciót megtartani, de a munka elején járunk; ráadásul a Puskás Akadémiának az is a célja, hogy játékosokat neveljen, és közben eredmény is legyen. Ebben a kérdésben meg kell találni az egyensúlyt, és mert sok mindenben javulnunk kell, jócskán vár ránk munka. Szóval, maradjunk annyiban, egyelőre ez csak részeredmény.

– Mi a legnagyobb különbség a cseh és a magyar bajnokság között?
– Talán a játék iramában van a legnagyobb különbség. Amikor legutóbb kettő-nullára vezettünk a Kaposvár ellen, megelégedtünk vele, nem törekedtünk rá, hogy még nagyobb legyen a különbség. Ha négy góllal is nyerhetünk, annyival nyerjünk, ha egy góllal lehet a meccset hozni, hozzuk annyival! Magyarországon jó csapatok vannak, de nem dolgozzák úgy végig a kilencven percet, mint Csehországban. A magyar futballban ugyanakkor több egyéniséget, technikás játékost látok. A cseh bajnokságban a csapatjáték, a taktika hangsúlyosabb, igaz, a néző olykor szenved, mert sok meccs nulla-nullára végződik, esetleg csak egy gól esik. Szeretném „áthozni” magammal azt a szemléletet, hogy kilencven percig dinamikusak vagyunk, és a lefújásig végigdolgozzuk a mérkőzéseket.

– A légiósoktól, a külföldi szakemberektől rendre azt halljuk, nagyszerűek a körülmények a magyar futballban, ennek ellenére kevés játékosunk játszik igazán jegyzett csapatban. Mi ennek az oka?
– Sokáig gödörben volt a magyar futball, a klubcsapatok háttere és tudása is kevés volt az európai porondon. Ha egy cseh együttes szerződtetni akart valakit, a magyar piac szóba sem került, mert a Fradi, az Újpest, a Debrecen vagy a Fehérvár a nemzetközi porondon nem volt tényező – ám a helyzet azóta sokat változott. A Ferencváros és a Mol Fehérvár eredményt is produkál, de kell még idő, hogy ismét tényező legyen a magyar futball. A környező országokban nincsenek ilyen lehetőségek, de ezt csak az tudja, aki eljön ide. Ambiciózus ember vagyok, nálam is sokat jelentett, amikor eljöttem Felcsútra, és láttam, itt minden adva van a munkához, ráadásul van egy akadémia, amelyből fel lehet hozni a játékosokat.

Kassai emlékek az Újpestről
Kevesen tudják, de Hornyák Zsolt az 1. FC Kosice labdarúgójaként 24 évvel ezelőtt kétszer is pályára lépett az UEFA-kupa selejtezőjében az Újpest ellen! Az első találkozót 1995. augusztus 8-án Kassán játszották, Hornyák Zsolt végig a pályán volt (a Haladás korábbi edzőjéhez, Michal Hipphez hasonlóan), és Tiefenbach Tamás góljával újpesti győzelem született. A Megyeri úti visszavágón (amelyen Hipp kimaradt a csapatból) ugyancsak kilencven percet futballozott, sárga lapot kapott, örülni azonban akkor sem örülhetett, hiszen az Újpest Bérczy Balázs és Szanyó Károly góljával 2–1-es győzelmet aratott, és kettős győzelemmel jutott tovább.
„Abban az évben álltunk össze, de még nem voltunk annyira erősek, mint amikor a csapat bekerült a BL csoportkörébe, és Telek András is a Kassában futballozott. Különösen az első meccsen játszottunk riadtan, az Újpest jobb és tapasztaltabb volt, megérdemelte a továbbjutást” – emlékezett a régi időkre Hornyák Zsolt.

– Most már van rálátása a Puskás Akadémia utánpótlására. Mit tapasztal, a fiatalok mindent a futballnak rendelnek alá?
– A világ olyan irányba fejlődik, hogy nem minden fiatal hoz annyi áldozatot a futballért, amennyit kellene az edzéseken túl is. A srácoknak nincs annyi idejük a labdarúgással foglalkozni, mint nekünk volt, míg minket az utca nevelt, ők a telefonjaikkal vannak elfoglalva. De azért láttam az akadémiánkon olyan gyerekeket is, akiknek mindenük a futball.

– A Szlovákia–Magyarország Eb-selejtezőn a jobbik csapat nyerte meg a meccset?
– Őszintén? Igen. Többet vártam a magyar csapattól, főleg az első húsz perc után, amely dinamikus támadófutballt hozott. Kettő-egyes hátránynál agresszívebben kellett volna letámadni, nem sikerült nyomás alá helyezni az ellenfelet.

– Azért még így is van esély a továbbjutásra…
– Szlovákia ellen a döntetlen is sokat ért volna, de az utolsó húsz perc gyengére sikerült, és ezt a Marek Hamsík és Stanislav Lobotka vezérelte rivális kihasználta. A vereséggel nehéz helyzetbe került a magyar válogatott, de annak a csapatnak, amelyik képes legyőzni Horvátországot, a folytatásban is lesz esélye.

– A valóságtól mennyire elrugaszkodott elképzelés, hogy a Puskás Akadémia abban a pozícióban fejezi be az idényt, amelyet jelenleg is elfoglal?
– Ez a kitartástól és a munkától függ. Ha megállunk az út elején, nincs esélyünk erre, ám ha hétről hétre kitartóak leszünk, és teszünk érte, ott lehetünk az élmezőnyben.

AZ NB I ÁLLÁSA
  1. Mol Fehérvár FC 6 6 17–  3 +14 18
  2. Mezőkövesd Zsóry FC 6 5 1   9–  4   +5 15
  3. Puskás Akadémia FC 6 3 1 2 10–  6   +4 10
  4. Debreceni VSC 5 3 2 12–  9   +3   9
  5. Ferencvárosi TC 4 3 1   7–  4   +3   9
  6. Kisvárda 6 3 3   8–10   –2   9
  7. Újpest FC 6 2 1 3   9–12   –3   7
  8. Paksi FC 6 2 1 3   6–  9   –3   7
  9. Diósgyőri VTK 6 2 4   5–12   –7   6
10. Zalaegerszegi TE FC 5 1 1 3   7–  6   +1   4
11. Budapest Honvéd 6 1 5   8–14   –6   3
12. Kaposvári Rákóczi FC 6 1 5   4–13   –9   3