A visszavonuló Tőzsér Dániel (középen) búcsúja fájdalmas volt, a hétszeres bajnok kiesett az NB II-be (Fotó: Török Attila)

 

„Nagyon nehéz tavasz elé néz a hétszeres bajnok, s könnyen lehet, hogy a bronzünnep után egy évvel a bennmaradás kiharcolása miatt ölelkezik majd szurkoló és játékos. Egy biztos: az utolsó fordulóban újra a Paks látogat Debrecenbe…” – ezekkel a sorokkal zárult a DVSC őszét értékelő írásunk, amely már előrevetítette, hogy a debreceni klubnak súlyos gondjai lehetnek a 2019–2020-as idényben.

FÉNY ÉS ÁRNYÉK
Fény: Nem sok pozitívumot találhatunk a piros-fehérek szezonjában. A DVSC csupán egy riválisa ellen gyűjtötte be mind a kilenc megszerezhető pontot. A Diósgyőri VTK-t előbb hazai pályán, majd idegenben győzte le 2–1-re, majd a harmadik körben 4–0-ra nyert ellene a Nagyerdei Stadionban.
Árnyék: Ami háromszor sikerült a Diósgyőr ellen, az egyszer sem jött össze a Kaposvárral szemben. ADVSC csupán egyetlen pontot szerzett a sereghajtó Rákóczi elleni meccseken, s ezért súlyos árat fizetett. Elegendő a tabellára pillantani, s látszik, hogy egy apró siker a kaposváriak ellen a bennmaradást jelentette volna.

A téli szünetben Herczeg Andrást Vitelki Zoltán váltotta a kispadon, vele vágott neki a 2020-as esztendőnek a társaság. Méghozzá nem is rosszul, hiszen január utolsó szombatján 4–0-ra múlta felül az Újpestet, majd pontot szerzett a Puskás Akadémia otthonában (0–0) és hazai pályán a Mol Fehérvár ellen (1–1).

Egyre több lett a mosolygós debreceni arc, főként, amikor Diósgyőrben három pontot szerzett (2–1) a csapat. A remek rajtnak köszönhetően 20 forduló után a 6. helyen állt a Debrecen, s közelebb volt a dobogós Mezőkövesdhez (8 pont), mint az ekkor még kieső helyen lévő Zalaegerszeghez (9 pont).

Mielőtt azonban nagy levegőt vehettek volna a debreceni szurkolók, jött egy hármas vereségsorozat. Előbb a Mezőkövesd vitte el a három pontot a Nagyerdei Stadionból (1–3), majd Pakson (2–4) és a Ferencváros otthonában (0–2) kapott ki a csapat. A 11., még kieső helyen álló ZTE FC ekkor már csak három pontra volt tőle.

A Kisvárda elleni hazai győzelem (1–0) még hozott némi megnyugvást, ám a bajnokság felfüggesztése előtti utolsó mérkőzésen hazai környezetben kapott ki 3–0-ra a Loki a Zalaegerszegtől, így az üldöző ismét látótávolságba került.

A rémálom pedig még csak ekkor kezdődött!

A folytatás eseményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a karanténban töltött időszakban valamit rosszul csináltak Debrecenben. Pedig az első mérkőzésen még nem mutatott rossz képet a Vitelki-csapat, az őszről elhalasztott, FTC elleni idegenbeli meccsen helytálltak a piros-fehérek a Groupama Arénában (1–2).

A következő fővárosi kirándulás viszont már megriasztotta a Loki-szurkolókat, hiszen a Magyar Kupa-döntőre tartalékoló Bp. Honvéd ellen csupán felvillanásai voltak az együttesnek, s hiába játszott csaknem fél órát emberelőnyben, nem volt esélye a pontszerzésre (1–3).

ÉRDEKESSÉGEK
A debreceni csapatban Ferenczi János szerepelt a legtöbbet. A balhátvéd 32 meccsen lépett pályára kezdőként, csak a sűrű bajnoki hajrában kapott egymérkőzésnyi pihenőt, a Mol Fehérvár elleni idegenbeli találkozót (0–1) a kispadról nézte végig.

Babatunde Adeniji és Szécsi Márk szerezte a legtöbb bajnoki gólt, a nigériai, valamint a magyar csatár egyaránt kilencszer volt eredményes, őket követi a 28 bajnokin pályára lépő és hétszer kapuba találó Haruna Garba.

Különös rekordot tudhat magáénak  Pintér Ádám. A 18 éves játékos három csapatban szerepelt az idényben: az NB II-ben a Balmazújvárosban lépett pályára, ezt a csapatot kizárták. Az első osztályban szerepelt a DVSC-ben – majd kölcsönjátékosként a Kaposvárban.
Nézőcsúcs: 9400 néző – a 33. fordulóban a Paks ellen (1–1).
Átlagnézőszám: 3729
Össznézőszám/hazai bajnokik: 63396/17

A 27. fordulóban kiderült, hogy nagyon nagy a baj. Hiába vezetett a Kaposvári Rákóczi ellen a DVSC, a hajrában egyenlített a sereghajtó (1–1), s a Loki lecsúszott a 11. helyre. Az elkeseredett szurkolók a stadion előtt tüntettek, a vezetőség pedig újabb váltásra szánta el magát: Vitelki Zoltánt a korábbi sikeredző, Kondás Elemér váltotta. Egy közös edzés után újpesti túra várt a debreceniekre, s mivel pont nélkül távoztak a Megyeri útról (1–3), kézzelfogható közelségbe került a kiesés.

A Puskás Akadémia elleni hazai pontszerzés (2–2) után Székesfehérváron pont nélkül maradt a DVSC. Három körrel a vége előtt már egyértelmű volt, hogy csak három győzelem jelenthet bennmaradást. A Diósgyőr (4–0), valamint a Mezőkövesd ellen (1–0) sikerült három pontot szerezni. A záró forduló előtt kristálytiszta volt a képlet: ha a Loki legyőzi a Paksot, marad az élvonalban. Az „osztályozó” igazi drámát hozott, a Loki 1–1-nél a hosszabbításban kétszer is a kapufát találta el, s mivel nem nyert, kiesett.

Ezzel véget is ért a klubnál a hét bajnoki címet, Bajnokok Ligája- és Európa-liga-szereplést hozó Szima-éra.

A csapat önkormányzati háttérrel próbál meg visszakapaszkodni az elitbe. Papp László, Debrecen polgármestere hétfőn a Digi Sport Reggeli Start című műsorában elmondta, hogy Kondás Elemér marad a vezetőedző, s a visszavonuló Tőzsér Dánielt a DVSC szakmai igazgatójának nevezik ki. A városvezető beszélt az anyagiakról is: 1.2 milliárd forint marad a másodosztályban a klub költségvetése.

DAN LÁSZLÓ, A DVSC EGYKORI JÁTÉKOSA
Át tudom érezni a játékosok és a vezetők lelkiállapotát, annak idején mi is voltunk hasonló helyzetben. Úgy gondolom, inkább az előző idénybeli bronzérem volt a meglepetés, Herczeg András azzal a kerettel erőn felül teljesített. Éppen emiatt a középmezőnybe vártam a csapatot, ám amikor elkezdtük kapni a pofonokat, már érezhető volt, nagyobb is lehet a baj. Ennek ellenére ez a keret elegendő lehetett volna a bennmaradás kiharcolására, ám ahogy az utolsó bajnoki után a Paks edzője, Osztermájer Gábor is elmondta: az nem fér bele, hogy egy csapat egyszer sem tudja legyőzni az utolsó helyezettet. Most az a legfontosabb, hogy a városban mindenki a DVSC mögé álljon, és sikerüljön visszajutni a legjobbak közé.
LEHET, HOGY ÍGY VOLT MEGÍRVA

– A Kaposvár ellen eltékozolt nyolc ponton, a Ferenczi János lövésénél hiányzó néhány centin, esetleg valami máson múlt a DVSC első osztályban maradása?
– Ez nagyon összetett dolog, órákig lehetne elemezgeti – mondta a debreceniek 31-szeres válogatott játékosa, Tőzsér Dániel. – Az biztos, hogy ha a Kaposvár ellen szerezhető pontoknak csak a felét begyűjtjük, akkor most teljesen másról beszélgetünk. Amikor a bennmaradásért vívott ki-ki meccs hosszabbításában két kapufát lő egy csapat, akkor azt mondom, lehet, hogy ez a történet így volt megírva.

– Mikor érezték, hogy baj van?
– Már huzamosabb ideje érezhető volt, hogy gondok vannak a csapat háza táján, nem jó irányba tart a klub. Igyekeztünk mindig a következő feladatra összpontosítani. A bajnoki hajrában, az utolsó három meccsen a sérülések és eltiltások ellenére nagyot ment a csapat, sajnos ez sem volt elegendő. Nagyon sajnáljuk, hogy kiestünk, de most nincs más választásunk, menni kell előre!

– Egy évvel ezelőtt bronzérmet ünnepeltek, ezúttal a kiesés miatt borult gyászba a város. Ön szerint hol lett volna a csapat reális helye?
– A bronzéremnél minden összejött, most semmi. A realitás valahol középen lett volna. Az biztos, hogy Debrecen első osztályú csapatot érdemel.