Hiába a Zsótér-gól – fordított a Honvéd az Újpest elleni derbin

LABDARÚGÓ NB I
5. FORDULÓ
HONVÉD–ÚJPEST 2–1 (Lanzafame 72., Kamber 81., ill. Zsótér 8.)

Zsótér Donát úgy viselkedett, ahogyan ilyenkor illik. A fiatal fedezet már az előző szezonban is az Újpest játékosának számított, de a lila-fehéreket sújtó átigazolási tilalom miatt Kispesten szerepelt kölcsönben. Aligha bánta meg: bajnoki címet szerzett a Honvéd futballistájaként, és a piros-feketék aranyérméhez többek között a tehetséges középpályás látványos gólja is kellett – amelyet az Újpest ellen szerzett.

Nos, Zsótér Donát a nyáron csatlakozott a Megyeri útiakhoz, és most találkozott először tavaszi csapattársaival, immár ellenfélként. És ahogy az ilyenkor lenni szokott, rögtön gólt is szerzett. Nem is akármilyet: a kitűnő bal lábbal megáldott szélső lövőcsel után jobbal kilőtte a sarkot – de egyáltalán nem örült a gólnak, még a karját sem emelte föl. Ennyi tisztelet jár a korábbi társaknak, a kispesti szurkolóknak – nem illik ilyenkor mezt letépve a szögletzászlóig rohanni, és címert csókolgatva ünnepelni. (Ha már a beharangozó írásukban megemlítettük, hogy Zsótér Donát Ferencvárost sértő bejegyzése nem elegáns, mostani „gólöröméért” jár az elismerés.)

És a jelenet, mármint a gólöröm azonnal megismétlődhetett volna, egy gyors kontraakció végén ugyanis közvetlen közelről az üres kaput kellett volna a eltalálnia – sokkal könnyebb lett volna ebből a helyzetből a kapuba lőnie, mint amikor gólt szerzett, de ezúttal célt tévesztett.

A játék képe alapján egyáltalán nem volt meglepő, hogy az Újpest szerzett vezetést. Az első öt percben szinte csak a vendégeknél volt a labda, a hazaiak a felezővonalon is alig jutottak túl. Sokkal élesebbnek, frissebbnek tűnt az Újpest, pedig Erik van der Meer próbálta meglepni az ellenfelet, hiszen először szerepelt a kezdőcsapatban a Mosonmagyaróvárról szerződtetett Deák István, aki a négy védő előtt helyezkedett el. Az NB I legveszélyesebbnek tartott csatárduójához szinte egyáltalán nem jutott el a labda, Eppel Márton és Davide Lanzafame elől elszívták a levegőt az újpesti védők.

Mintegy húsz perc kellett ahhoz, hogy a bajnokcsapat ébredezni kezdjen. Egyre többet birtokolták a labdát a kispestiek, de a jól szervezett újpesti védelem ellen sokáig nem tudtak jelentős helyzetet kialakítani.

Azért tegyük hozzá: futballmeccsen érezhettük magunkat. Ha a nézőszám nem is idézte a dicsőséges múltat, amikor ez a két csapat hatvan-nyolcvanezer néző előtt is találkozott egymással, ezúttal mindkét tábor próbált kitenni magáért, lengtek a piros-fekete zászlók, a vendégek hófehér egyenpólóban érkeztek, és folyamatosan buzdította kedvenceit mind a két oldal. Ma már ez is nagy szó, amikor nem egy mérkőzés csendben zajlik…

Különösen az újpestiek bal oldala tűnt veszélyesnek: Zsótér Donát mellé többször is kihúzódott Nagy Dániel, aki a ferencvárosi Varga Rolanddal együtt a legjobban kezdte a bajnokságot, ráadásul Mohl Dávid is gyakran felzárkózott, így ezen az oldalon többször is meg tudták bontani a Honvéd védekezését.

Baráth Botond a lécet találta el – rögzített játékhelyzetből egy gyengébben futballozó csapat is bármikor veszélyes lehet, itt is majdnem egyenlített a Honvéd. Pedig egyértelműen az Újpest futballozott jobban, a Honvéd nem találta a vendégek kapuja felé vezető utat, míg a lilák időnként kimondottan tetszetősen járatták a labdát.

A mérkőzés utolsó harmadára minden változtatási lehetőséget kihasznált a Honvéd holland szakvezetője, kettős cserével próbálta felrázni a küszködő kispestieket. Válaszképpen Nebojsa Vignjevics is pályára küldött friss embereket, pedig az Újpestnek már nem volt sürgős, nyugodtan, higgadtan játszottak a látogatók. Sőt Bojan Szankovics is a kapufát találta el – alighanem eldőlt volna a három pont sorsa, ha kétgólosra nő a vendégek előnye.

Ám nem így történt. A kapura szinte teljesen veszélytelen kispestiek egyenlíteni tudtak – Davide Lanzafame szezonbeli hetedik tétmérkőzésén hetedszer talált a kapuba, vagyis minden meccsen eredményes volt eddig, és ez a sorozata most sem szakadt meg. Lement a pályáról Zsótér Donát – nem emlékszünk arra, hogy kispesti szurkolók az ellenfél lecserélt játékosát valaha ilyen vastapssal üdvözölték volna –, nem csoda, hogy a fiatal játékos megköszönte a gesztust. A hajrában jött a fordulat: Djordje Kamber a kapu előtti kavarodás végén a kapuba lőtt.

Az Újpest mindent megpróbált, többször is egyenlíthetett volna – az embernek az volt az érzése, hogy az Újpest lényegesen jobban futballozik, a mérkőzést mégis a Honvéd nyerte meg.

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!