NB I: Dibusztól Lanzafaméig – itt az NS álomcsapata!

Vágólapra másolva!
2018.06.07. 09:58
null
A kispesti Davide Lanzafame remekelt az idényben (Fotó: Török Attila)
Fiatal és idősebb, magyar és külföldi is bekerült a Nemzeti Sport osztályzatai alapján összeálló együttesbe, amelyben természetesen a gólkirály Davide Lanzafame szerepel középcsatárként.

 

 

Lapunk ezúttal is elkészítette a 2017–2018-as idény összesített játékosrangsorát az őszi és a tavaszi idényben munkatársaink által adott osztályzatok alapján. A bajnokságban 342 labdarúgó lépett pályára, nyolccal kevesebb, mint az előző kiírásban. A listára csak az a 129 futballista kerülhetett fel, aki a mérkőzések felénél eggyel többön, legalább 17 bajnokin értékelhető teljesítményt nyújtott.

Pontazonosság esetén a több értékelhető teljesítmény rangsorolt. A korábbi évekhez hasonlóan a posztokról és a legkiválóbb teljesítményt nyújtó futballistákról a korábbi ötvenszeres válogatott középpályás, pro licences edző, lapunk állandó szakértője, Bognár György készített elemzést.

KAPUSOK

– Bár holtverseny alakult ki Dibusz Dénes és Kovácsik Ádám között, nálam a Ferencváros kapusa az első, mégpedig azért, mert kiváló teljesítménye mellett nagyobb szüksége van rá a csapatának. Sok pontot hozott a Fradinak, egyértelműen jó szezont futott. Ugyanez a helyzet Kovácsik Ádámmal is, kiegyensúlyozott teljesítménnyel rukkolt ki, de előtte lényegesen erősebb védelem áll. Nem lehet ugyanakkor kérdés, hogy a válogatottban Gulácsi Péter az első számú jelölt, a lipcseiek légiósa nemzetközi szinten is bizonyította tudását.

 

BAL OLDALI VÉDŐK

– Eke Uzoma kifejezetten jól teljesített a szezonban – még a Ferencváros elleni öngólja ellenére is –, de meglátásom szerint a második helyen záró Stopira emelkedik ki a mezőnyből. Nemcsak védekezni, hanem támadni is remekül tud, jól fejel, a kapura veszélyesebb, mint az élen záró balmazújvárosi. A harmadik helyezett Szabó János jól ad be, veszélyesen ível középre, ettől függetlenül a másik két játékost minőségibbnek gondolom, mint a paksi hátvédet.

 

KÖZÉPSŐ VÉDŐK

– Örülök, hogy Leandro végzett az élen, szeretem a játékát. Kevés olyan belső védő van idehaza, aki tud futballozni, indítani, és átlátja a játékot. Rutinos, hiszen amikor a fordulékonysága már nem elegendő ahhoz, hogy szereljen, okosan szabálytalankodik. Juhász Roland személyisége jelentős, nagy szüksége van rá az együttesének. Miha Blazic hétszer is kapuba talált, ez védőként átlagon felüli, ráadásul fontos, pontokat érő gólokat szerzett. De ha csak a védőjátékot figyeljük, nem kérdés: a Leandro, Juhász kettős a legjobb.

 

JOBB OLDALI VÉDŐK

– Nehéz lenne vitatkozni a sorrenddel. Loic Nego ezen a poszton kiemelkedik a mezőnyből. Gyors, jól ad be, sőt gólveszélyes is. Erre bizonyíték, hogy hatszor volt eredményes a bajnoki idényben. Igaz, a bajnokság első felében jobbára jobb oldali támadóként szerepelt. Ami Lovrencsics Gergőt illeti, a Fradi játékosa még mindig inkább támadó szellemű játékos, a védekezés továbbra sem az erőssége. Bényei Balázs stabilan futballozott, jól lép be a játékba, biztos pontja a Lokinak.

 

KÖZÉPSŐ KÖZÉPPÁLYÁSOK

– Pátkai Máté első helye megkérdőjelezhetetlen, egyetértek az osztályzatával. Kiemelkedett a Vidiből, ha a magyar középpályás nincs a pályán, azt egyből észreveszi az ember. Az viszont meglepett, hogy a két debreceni, Tőzsér Dániel és Aleksandar Jovanovic felférkőzhetett a dobogóra. Jovanovic futballja látványos, sokat ütközik, de nem „halad” tovább a játék, ha nála a labda. Tőzsér Dániel jól forgatja a játékot, de már inkább kényelmesebb passzjátékossá vált, a futballjában annak ellenére nincs átütőerő, hogy az átadásai pontosak.

 

TÁMADÓ KÖZÉPPÁLYÁSOK

– Joseph Paintsil nem szervező típusú futballista, gyorsaságával viszont meg tudja bontani az ellenfél védelmét. Hihetetlen sebessége van, de nem olyan gólerős és nem ad sok gólpasszt. A tizennégy gólt szerző Danko Lazovics ellenben igazi szervező. Dinamika már nincs benne, ezért is mondom, hogy nemzetközi szinten nem biztos, hogy segíthet a Videotonnak, ám futballozni nagyon tud. Zseniális képességű labdarúgó. Amikor Magyarországra került, sokkal jobban teljesített Josip Knezevic, mint most, lényegesen visszaesett a teljesítménye – ettől függetlenül jó játékosról van szó.

 

BAL OLDALI TÁMADÓK

– Nem meglepetés Cseri Tamás első helye, annak ellenére sem, hogy ez volt az első élvonalbeli idénye. Lelkiismeretes csapatember, sokat fut, látja a játékot, gólpassz terén rendkívül erős. Csaknem nyolc évvel ezelőtt, amikor még a BKV Előrében futballozott, kinéztem magamnak, de akkor ezen a poszton nem kellett erősítenem Baján, ezért nem szerződtettük. Varga Kevint Balmazújvárosban láttam először futballozni, az egyik oldalon ő, a másikon a már említett Vajda Sándor futballozott. Varga Kevin tehetséges srác, helytállt az NB I-ben, nagy jövő előtt állhat.

 

KÖZÉPSŐ TÁMADÓK

– Davide Lanzafame nemcsak a poszt, hanem az egész NB I-es mezőny legjobb játékosa, ugyanis Danko Lazoviccsal ellentétben az olasz futballistában van dinamika. Neki mindegy, hogy támadó középpályás vagy csatárposzton játszik, mindenhol képes váratlant húzni. Extra játékos, ilyen képességűből kellene minden magyar csapatba legalább egy. Lerí róla, hogy imád futballozni, alig várja, hogy nála legyen a labda. Böde Dániel pozíciós csatár, jobb idényt futott, mint egy évvel ezelőtt, de nincs könnyű feladata, hiszen kevés támogatást kap a szélsőktől – igazából csak Varga Rolandtól –, így helyzetei többségét szabad- és szögletrúgások után alakította ki. Könyves Norbert a Debrecen egyik legjobbja, amikor a meccsét néztem, tőle vártam a gólokat – és leginkább ő is szerezte.

 

JOBB OLDALI TÁMADÓK

– Varga Roland remekül futballozott az ősszel, tavasszal kissé visszaesett a teljesítménye, de fontos szerepe van a Fradi játékában. Bódi Ádám magára talált, vagy inkább azt mondanám, kezd magára találni. A Videotonban mellőzték, de futballja kezd hasonlítani arra, amit a Lokiban mutatott Fehérvárra igazolása előtt. Jó úton jár! Vajda Sándor robbanékony, ballábasként játszik a jobb oldalon. Amikor az NB II-ben szerepelt a Balmazújvárosban, már felfigyeltem rá, és tudtam, egy osztállyal feljebb is megállja a helyét. Így is történt.



Magyarázat:A helyezés után a játékosok neve, csapata, illetve az osztályzatok átlaga szerepel, míg zárójelben az értékelhető pályára lépéseket tüntettük fel. Vastaggal szedve a különböző felnőttválogatottakban valaha is szerepelt játékosokat jelöltük.

Az összeállítást készítette: TŐSÉR NORBERT

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik