MLSZ: ezért nem működött a fiatalszabály

Nagy ZsoltNagy Zsolt
Vágólapra másolva!
2018.09.07. 18:23
null
Kiss Tamás (középen) a Puskás Akadémiában futballozik, de a Haladásnak gyűjti a pontokat (Fotó: Unger Tamás)
Az MLSZ lecserélte a fiatalszabályt, mostantól új rendszerben osztja el a pénzt az utánpótlás-nevelésben. Milliárdos támogatási alapból juthatnak forráshoz a minőségi futballistát nevelő sportegyesületek.

Bátran kijelenthető, soha nem érte meg a kluboknak annyira komolyan venni saját utánpótlás-nevelésüket, mint az idei szezontól. A minőségi munkát az MLSZ hatalmas pénzösszegek szétosztásával honorálja, a minél nagyobb részesedéshez nem kell mást tenni, mint olyan futballistákat képezni, akik a felnőtt labdarúgásban is hosszú távon megállják a helyüket.

RENGETEG GOND VOLT A KORÁBBI SZABÁLLYAL

Az utóbbi években az MLSZ úgy próbálta meg segíteni a fiatal magyar futballisták játékperceinek növelését az OTP Bank Ligában, hogy pluszpénzt adott azoknak a kluboknak, amelyek betartották a fiatalszabályként ismert ajánlásokat. Eszerint az idény mérkőzéseinek hetvenöt százalékán, azaz legalább 25 találkozón nyolc vagy több magyar futballista végig a pályán tartózkodott, illetve legalább tizenhét összecsapáson minimum egy 21 éven aluli futballista végigjátszotta a mérkőzést. Az ösztönző intézkedések azonban csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és számos negatív jelenséget hoztak felszínre.

Állandó nyomás alatt tartották az edzőket és a klubvezetőket – világította meg a problémát Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója. – Olyan kritikát is kaptunk, hogy ezzel bizonyos mértékig még a versenysemlegesség is csorbult, mivel az a klub, amelyik nem engedhette meg magának, hogy elengedje ezt a forrást, olyan áron is kénytelen volt beállítani a fiatal játékost, hogy ezzel meggyengítette az adott csapatrészt. Több klubnál is megfigyeltük, hogy a bajnokság hajrájához közeledve álltak le az előírás betartásával, a kiesés elkerülése vagy a kupaindulást eredményező helyek megszerzése ugyanis nagyobb súllyal esett latba. Arról nem is beszélve, hogy a piacképes fiatal labdarúgók ára és fizetési igénye nagymértékben megemelkedett, ami az eredeti céllal teljesen ellentétes volt. Egy éve emiatt olyan olyan alternatív megoldáson kezdtünk el gondolkodni, amely képes lehet az eredeti célt a negatívumok kiküszöbölésével elérni.”

A fiatalszabályt felváltó produktivitási rendszer nem új keletű, Európában számos más országban alkalmaznak hasonlót, ennyire finomra hangolva azonban az MLSZ szerint sehol sem működik a módszer. A csiszolgatásban minden érintett részt vett.

Többször találkoztunk a klubok képviselőivel, egyeztettünk a szakmai bizottságokkal. Azt mondtuk nekik, itt egy új indikátorrendszer, amellyel objektíven lehet mérni az utánpótlás teljesítményét. Mindenki logikusnak és kézenfekvőnek tartotta, a legtöbb vita a szorzókon ment, de végül sikerült megállapodni, és a klubok áldásukat adták rá. A számítási rendszer teljes, konszenzusos lezárásáig azonban nem került napirendre, milyen kapcsolat lesz a pontok alapján elért helyezés és a támogatások elosztása között. Ellenkező esetben a pénzügyi faktor félrevitte volna a gondolkodást, és valószínűleg sohasem jutunk konszenzusos megoldásra.”

Az új rendszer a 2018–2019-es bajnokságtól lépett életbe. Működése egyszerű: a játékosok pályán töltött játékperceik alapján pontokat gyűjtenek, amelyeket életkoruknak, illetve a mérkőzés súlyának megfelelően különböző szorzók módosíthatnak. Egy játékperc egy pontnak, egy pont négyezer forintnak felel meg, a végösszeget olyan arányban osztják szét a nevelésében részt vevő klubok között, amennyi időt a játékos náluk töltött. A megkeresett pénz felét az államon keresztül az MLSZ-től kapják a klubok, a másik felét taotámogatásból kell összegyűjteniük. Felső határ az MLSZ-től kapott támogatásra van csak, ami egy évben legfeljebb 450 millió forint.

Csak érdekességképpen: néhány napja Freiburgba igazolt Sallai Roland, aki hamarosan már a legkiemelkedőbb szorzóval gyűjtheti a pontokat korábbi egyesületeinek.

Gulácsi Péter már lipcsei kapusként vezeti a ranglistát, több mint 25 ezer pontot gyűjtött (Fotó: AFP)
Gulácsi Péter már lipcsei kapusként vezeti a ranglistát, több mint 25 ezer pontot gyűjtött (Fotó: AFP)

A HITELESSÉG MIATT MINDEN ADAT KÖVETHETŐ

A produktivitási rendszer hitelességét garantálja, hogy az adatokat egy szabadon elérhető online felületen, a produktivitas.mlsz.hu weboldalon keresztül bárki nyomon követheti.

A rendszer előnye, hogy a futballisták akkor is pontokat gyűjtenek, ha nem a teljes mérkőzést töltik a pályán. A fiatalszabályhoz képest további változás, hogy a pontokból kizárólag azok a sportszervezetek részesülnek, amelyek a játékos nevelésében részt vettek. Ugyanakkor a rendszer pluszszorzókkal jutalmazza azokat a klubokat, amelyek saját nevelésű futballistát játszatnak. A magyar élvonalban huszonöt, a másodosztályban huszonhárom, a harmadosztályban tizenkilenc éves korhatár pedig nem vonatkozik azokra, akik külföldi kiemelt bajnokságokban, illetve nemzetközi mérkőzéseken lépnek pályára, így ők hosszú évekig gyűjthetik a támogatást nevelőegyesületüknek.”

A produktivitási rendszer célja, hogy az akadémiák, a sportegyesületek hosszú távon tervezzenek, és az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt fektessenek a minőségi munkára. Ezt szolgálja az a kitétel, hogy a pontgyűjtéssel megkeresett támogatás összegét a kluboknak az utolsó forintig kötelező visszaforgatniuk az utánpótlásba. Képzés, versenyeztetés, sportegészségügy, felszerelés vásárlása, utazási költség fedezése, a fiatalokkal foglalkozó edzők képzése és bére. A rendszer lehetőséget nyújthat a kluboknak az edzők objektív teljesítmény-értékelésére is, hiszen tudják, melyik tréner keze közül milyen játékosok kerültek ki, és mennyi bevételt termelnek később a sportszervezetnek.

Az ideális az lenne, ha minden akadémia alá tartozna öt-hat regionális szintű klub, amelyek alá egyenként öt-hat kis egyesület. Egy akadémia így nagyjából harminc partnerrel rendelkezne, amellyel lefedne egy teljes régiót. E modellt kellene felépíteni, erre kell fordítani az erőforrásokat. Az akadémia edzője menjen, tartson foglalkozásokat a második vonalban, onnan menjenek a trénerek a kisebb települések egyesületeibe. A magyar futball egészét tekintve csak így, összedolgozva, a tudást átadva lehet eredményt elérni.”

Az MTK-nál érthető az öröm, jól szerepelnek és sok fiatalt nevelnek
Az MTK-nál érthető az öröm, jól szerepelnek és sok fiatalt nevelnek

TÖBB MINT SZÁZ JÁTÉKOS UTÁN JÁR JÓL AZ MTK

A produktivitási rendszer mindig a legutóbbi három idényt vizsgálja, ez alapján számolja ki a pontokat, állapítja meg a támogatási összegeket. Idén a 2015–2016, 2016–2017 és a 2017–2018-as adatok alapján állapítják meg, majd utalják ki az összegeket. A táblázat élén 145 584 ponttal az MTK áll, előnye tetemes a második helyezett Puskás Akadémia (98 093) és a Budapest Honvéd (90 961) előtt. Hogyan értékelik az eredményt a Hungária körúton?

FIATALOK DILEMMÁJA

Az MLSZ új szabályozása könnyen meghozhatja a kedvet ahhoz, hogy első, másod- és harmadosztályú klubokban egyre több lehetőséget kapjanak a fiatal magyar futballisták. De vajon mi éri meg jobban maguknak a játékosoknak: ha itthon maradnak és várják, hogy előbb-utóbb bekerüljenek egy felnőttcsapatba, vagy még fiatalon egy külföldi klub akadémiájához csatlakoznak?

A magyar élvonalból is ki lehet külföldre kerülni – véli Georgi Attila játékosügynök. – Saját ügyfeleim közül Nagy Dominik és Enisz Bardi is jó példa erre. Nagyon jó lenne viszont, ha a hazai klubok bátrabban nyúlnának a fiatalokhoz. Körülöttünk a szerbek, horvátok, macedónok már régóta ráálltak a saját játékosok kinevelésére és értékesítésére. A magyar futball érdekét is szolgálná, ha minél hamarabb minél több játéklehetőséget kapnának.”

Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy amíg a klubok nagy részénél jellemzően alig néhány játékos termeli a pontokat a produktivitási listán, nálunk száz feletti a kritériumoknak megfelelő labdarúgók száma – mondta Polyák Balázs, az MTK Budapest sportigazgatója. – A rendszer kiemelten jutalmazza azokat a klubokat, amelyek a nemzetközi piacra tudtak játékost kinevelni. Az MTK már a kezdetektől nyitott volt arra, hogy az igazán tehetséges labdarúgókat ne kösse röghöz. A produktivitási listán első Gulácsi Péter így állt már tizenhét évesen légiósnak. A klub célja, hogy mindig legyen két-három olyan saját nevelésű fiatal a csapatban, akinek megvan az esélye, hogy tudása alapján jelentős összegért keljen el a nemzetközi piacon.”

A lista másodikja, a Puskás Akadémia is büszke lehet a nála pallérozódó futballistákra. Kleinheisler László stabil tagja az Európa-liga csoportkörében érdekelt kazah Asztanának, Sallai Roland tavaly a BL-ben léphetett pályára, az idén pedig már a Bundesligában fejlődhet tovább.

A Puskás Akadémiából eddig harmincketten váltak első osztályú labdarúgóvá, erre joggal lehetünk büszkék – nyilatkozta a klub honlapján Takács Mihály, az akadémia igazgatója. – A mostani versenyidőszakban százharmincnégy volt vagy jelenlegi növendékünk játszik az első három osztály valamelyikében. NB III-as csapatunk az idei Puskás–Suzuki-kupán ezüstérmes U17-es együttesünkre épül, az NB II-es Csákvár hétről hétre öt-hat egykori akadémistánkkal a soraiban áll fel. Feladatunk a magyar futball szolgálata, ezt a küldetésünket eddig is teljesítettük, ezután is teljesíteni fogjuk.”

A harmadik legeredményesebb utánpótlásképző műhely az MLSZ produktivitási rendszere alapján a Budapest Honvédnál működik. A klubban is elégedettek a változtatással?

Mi mindig is alkalmazkodtunk a fiatalszabályhoz – válaszolta George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa. – Most az általános teljesítményt nézi az MLSZ, amit nem lehet befolyásolni azzal, hogy mennyi fiatalt teszünk be a csapatba. Nincs kifogásom a megoldás ellen, bár nemigen kedvelem a pontrendszereket. Az akadémiánk működését eddig is sikeresnek tartottam, számos olyan futballistát neveltünk ki, aki a magyar élvonal mellett külföldre is eljutott. Mindig a legjobb képzést próbáltuk a fiataloknak nyújtani, ezentúl is ezt tesszük.”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik