Mezőkövesd: otthonra talált az egykori ferencvárosi

Ezt nevezik jó formának. A legutóbbi, 11. fordulóban a Mezőkövesd Zsóry csaknem negyedóra alatt megfordította a Kisvárda elleni mérkőzését (2–1), sőt a legutóbbi öt bajnoki találkozóján veretlen maradt, négyszer győzött, egyszer ikszelt. Csaknem napra pontosan egy éve került a Mezőkövesd kispadjára Kuttor Attila, azóta a csapat megmenekült a kieséstől, s most a tabella 4. helyén áll.

„Természetesen nagy szerepe van ebben az edzőnknek, aki kialakított egy saját stílust, egy új játékrendszert, amelyből nem enged – mondta Cseri Tamás, a mezőkövesdiek 30 esztendős középpályása. – Megköveteli, hogy hétről hétre igyekezzünk a begyakorolt játékunkat játszani. Zárt védekezésből próbálunk kombinatív támadásokat vezetni. Kis passzokkal igyekszünk felhozni a labdát, és megbontani az ellenfelünk védelmét. Kuttor Attila külön kéri a kapusainkat, ne rugdossák vaktában előre a labdát, próbálják laposan megjátszani a védőinket. Ezenkívül fontos szerepük van a játékunkban a szögleteknek és a szabadrúgásoknak, ezért ezeket is rengeteget gyakoroljuk – szóval, próbáljuk minden meccsen megmutatni a szebbik arcunkat.”

A bajnokság egyharmada eltelt (az elmaradt Mol Vidi–Újpest bajnokit november 21-én játsszák), a Mezőkövesd Zsóry közelebb van a dobogóhoz, mint a kiesőzónához.

„A realitás talaján maradunk, az a célunk, hogy a jó játék mellé győzelem is párosuljon. A hét elejétől kizárólag a szombati, Paks elleni bajnokira összpontosítunk. Az első fordulóban hazai pályán sikerült három-egyre nyerni ellene, most is csak a győzelem az elfogadható eredmény.”

Cseri Tamás remek teljesítményt nyújt, s az összes eddig idénybeli bajnokin kezdőként lépett pályára.

„Tizennégy éves koromban kerültem Budapestre a Ferencvároshoz, de később a vándorlás időszaka kezdődött az életemben, megfordultam Mosonmagyaróváron, Győrben, Pécsen, majd amikor a BKV-nál voltam, egy barátom segítséget kért tőlem Dunaújvárosban, így belekóstoltam a futsalba is. Szeretem a kispályás labdarúgást, ám most már több okból sem űzöm. Ezek után Gyirmóton négy évet lehúztam a másodosztályban, majd Kisvárdára kerültem, Mezőkövesden pedig otthonra leltem. Itt játszhatok pályafutásom során először az élvonalban, és úgy érzem, hogy jó helyen vagyok.”